[metaslider id="9331"]

Újabb kiemelkedő teljesítményt díjaztak a pécsi jogi karon

A pécsi jogi kar számos lehetőséget kínál a hallgatóinak a fejlődésre és szakmai kiteljesedésre, különböző díjjakkal, pályázati kiírással ösztönöz tanulmányi, szakmai és tudományos területen egyaránt. Ezek komoly szakmai elismerések, melyek egy jogász pályakezdésénél előnyt jelenthetnek. Az Óriás Nándor-díj is az egyik ilyen kiemelkedő elismerések közé tartozik. A 2020. évi Óriás Nándor-díjat a PTE ÁJK Jogklinika irodavezetője, Vajda Szabolcs nyerte el. A továbbiakban Őt kérdeztem a díj elnyeréséről és további terveiről.

Kérlek, engedd meg, hogy a Media Iuris és a magam nevében is gratuláljak az elnyert díjhoz! Ez a díj kiemelkedően nagy elismerés egy joghallgató életében. Mit gondolsz, milyen út vezethet egy ilyen nívós díj elnyeréséhez? Mesélnél Nekünk a saját eddigi jogi pályádról? Mikor kezdted a tanulmányaidat, milyen egyéb díjakban és elismerésekben volt részed?  

Vajda Szabolcs: Először is nagyon szépen köszönöm az elismerő szavakat! Másodszor pedig pontos úti leírást nehezen tudnék adni arról, hogy hogyan juthat el egy joghallgató eddig a pontig. Kicsit absztrakt módon nézve annyit tudnék mondani, hogy mint mindenhez, aminek valamilyen eredménye van, nehézségek és örömök, sikerek és sikertelenségek, valamint sok és még annál is több munka árán lehet hozzájutni. Velem sem volt másképp, hiszen én is egy átlagos joghallgató vagyok.

2016 őszén kezdtem meg tanulmányaimat a jogi karon, jelenleg pedig a záróvizsgák előtt állok. Az egyetemen először arra koncentráltam, mint mindenki: próbáltam beilleszkedni, felvenni a ritmust, akklimatizálódni az új városhoz, intézményhez, közösséghez. Igyekeztem tanulmányaimban helyt állni, és mellette olyan dolgokban részt venni, amik szakmailag és emberileg érdekelnek. A joghallgatói karrierem 9 eddigi szemeszteréből számtalan olyan helyzetet vagy élményt tudnék kiemelni, de engedd meg, hogy csak kettőt említsek, amik a legmeghatározóbbak voltak: az első, hogy harmadéves koromban részt vettem pályázóként és opponensként is az OTDK-n, valamint, hogy 2018/2019-es tanév tavaszi szemeszterében csatlakoztam a Jogklinikához. Úgy érzem, hogy ez a két pillanat volt az, ami igazán befolyásolta a joghallgatói pályafutásom.

A díjaimat és az elismeréseimet külön nem szeretném kiemelni, egyrészről a pályázatról szóló határozat tartalmazza őket, így akit érdekel, ott elolvashatja; másrészt pedig nem hinném, hogy a cikk, vagy bármi egyéb megítélésében fontosak lennének. Nem vagyok híve az exhibicionizmusnak, nem tartom jó tendenciának, hogy az elért eredményeket a nagy nyilvánosság elé tárjuk. Azok, akik fontosak nekünk, tudni fognak róluk. Az embert pedig a jelene alapján ítéljük meg, ne a múltbéli sikerei vagy sikertelenségei tükrében.

Az eddigi utad során a jogtudomány világban, mi az ami leginkább felkeltette az érdeklődésedet, van-e szakterületed vagy kiemelkedően kedvelt részterületed, készültek-e már publikációid, mit érdemes tudni az eddigi munkásságodról, ami végeredményben ehhez a díjhoz nagyban hozzájárult? 

Vajda Szabolcs: Én már viszonylag korán elköteleződtem a magánjog mellett, ebben a jogágban kutatok és dolgozom a legszívesebben, változatos jogterületeken. A szívemhez legközelebb a polgári jogon túl, a munkajog és a szerzői jog áll. Kicsit tágabb érdeklődési körömbe tartozik az infokommunikációs jog is. Azt látom, hogy e jogterület fog leginkább fejlődni az elkövetkezendő időben és ennek is van a legnagyobb szüksége a fejlesztésre, így érdemes lehet a jövő jogászainak kicsit kikacsintani a hagyományos jogterületek mögül. Publikációm már készült, amelyben ötvöztem a szerzői jogot és az infokommunikációs jogot: az EU digitális szerzői jogi irányelvéről írtam egy cikket az Arsboni folyóiratába. Az eddigi munkásságomról ugyancsak elmondhatom, hogy nem tartom indokoltnak felsorolni, hogy mi az, amit ezalatt az 5 év alatt csináltam, hiszen nem ez a fontos. Ellenben kiemelném azt, hogy a pályafutásom során folyamatosan azzal kellett szembesülnöm, hogy, ha nem lennének az életemben példaképek, vagy nem lennének céljaim, akkor nem tudnám ezt csinálni. Egyfajta tanácsként tudnám mondani a jövő generációja számára, hogy nagyon hosszúnak tűnik ez a 10 szemeszter, ha nincs meg a megfelelő motiváció. Persze ez kicsit így Szabó Péteresen hathat, beismerem, de a közhelyek azért jók, mert igazak. Szóval mindenkinek kell néha egy kis boost ahhoz, hogy teljesítse a feladatait. Az mindegy, hogy ez milyen formában jelenik meg, csak legyen valami. 

A pályázat beadásáról, tartalmáról, esetleges mentoraidról, mesélnél nekünk picit? Mennyire érezted magad esélyesnek a díj elnyerésére?

Vajda Szabolcs: A pályázatot elektronikus úton kellett elküldenem a megadott e-mail címre; tartalma pedig az alapítvány határozatában olvasható; esélyesnek pedig sosem érzem magam semmilyen díjra, igyekszem mindig a maximumot nyújtani, így végső soron nem az számít, hogy az ember nyer valamit vagy sem, hanem az, hogy mit tanul az adott helyzetből. Peresze álszent lennék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól, ha az ember munkáját elismerik, viszont azt vallom, hogy nem a legjobb cél a jogi tanulmányok során az, hogy mindent azért csináljon az ember, mert abból ösztöndíjat remél, vagy egyéb elismerést. Ha valakinek ez a fontos, az a saját döntése, és ez nem nevezhető sem jónak, sem rossznak, a lényeg, hogy az adott személy elérje azt, amit kitűzött maga elé.

Minden olyan oktatót, vagy hallgatót, akivel szakmai kapcsolatom volt a tanulmányaim alatt, a mentoromnak tekintem, mindenfajta álkedvesség vagy szentimentalizmus nélkül. Ugyan az első mondatommal némileg ellentétes, azonban nem mehetek el amellett, hogy megemlítsem dr. Jusztinger János, dr. Mészáros Gábor és dr. Füzy Tibor tanárurak nevét. Ők hárman nyújtották számomra a legtöbb emberi és szakmai támogatást a pályafutásom alatt, így ezúton is szeretném Nekik megköszönni a bizalmat és a tiszteletet, amivel velem bántak. 

Mik a további terveid, céljaid? Várhatjuk még a neved más neves elismerések díjazottjaként? Vannak ilyen ambícióid továbbra is? Miként látod magad 10-15 év múlva?

Vajda Szabolcs: Rövidtávú terveim között elsődlegesen a záróvizsgák abszolválása szerepel. Hosszabb távú terveimről, csak annyit tudok megosztani, hogy elsősorban ügyvédjelölt és ügyvéd szeretnék lenni, illetve későbbiekben egy vállalkozást is indítanék, a jog és a szolgáltató ipar határán. Természetesen jogotokban áll várni, hogy a nevem valahol felbukkan, azonban számomra nem elsődleges prioritás, hogy díjakat szerezzek. Én jó szakember akarok lenni, a sikeresség csak hozadéka lehet ennek. A sikeresség egy állapot, ami könnyen megváltozhat. Így azt gondolom, hogy a folyamatos munka, tenni akarás és alázat az, ami fontosabb, ezt akarom én is nyújtani a későbbi pályám alatt. Miként látom magam 10-15 év múlva? Gyakorlatilag a spiritisztika műfaja lenne, ha erre válaszolni tudnék, célszerűbb lenne egy javasasszonyt, vagy a megfelelő TEÁOR számmal rendelkező szolgáltatót megkérdezni erről. Magam részéről csak önazonos ember szeretnék lenni és maradni.

Köszönöm szépen az interjút Szabolcsnak, és a Media Iuris nevében további sok sikert kívánok Neki!

1 thought on “Újabb kiemelkedő teljesítményt díjaztak a pécsi jogi karon

Comments are closed.

EnglishGermanHungarian