A Békéltető Testületek hazánkban 1999-ben alakultak, amelyeknek alapvető célja az volt, hogy egy olyan gyors, független szakmai és olcsó vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztók számára, mellyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban hatásosan tudják érvényesíteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a Békéltető Testület a gazdasági kamarák mellett működik, de eljárásában független testület, tagjait egyenlő arányban a gazdasági kamarák, másrészt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek delegálják, döntéseiben nem befolyásolható egyéb szervezetek által. Ezzel a követelménnyel biztosított, hogy az adott ügyben eljáró testületi tagok az ügyet pártatlanul, részrehajlás nélkül döntsék el.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Baranya Megyei Békéltető Testület tagjai: Dr. Monori Gábor, karunk adjunktusa és Dr. Hohmann Balázs, karunk tanársegédje, illetve elnöke Dr. Bércesi Ferenc mutatta be a békéltetés gyakorlatát és működését. A testületi tagok megbízatása 3 évre szól. A tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is.
A Testület eljárásának célja, hogy a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek, azaz a vállalkozók között felmerült vitás ügyeket a felek között egyezséggel zárja le. Ha nem jön létre egyezség, akkor a Békéltető Testület a határozatával dönti el az ügyet, amelynél figyelemmel kell lennie a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére. A gyorsaságot biztosítják a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott rövid határidők melyeket a feleknek és a Békéltető Testületnek is be kell tartania. A gyorsaság egyben biztosítja a hatékony eljárás lebonyolítását is. A testület másik jellemzője, hogy a felek maguk választják ki a testület tagjai közül azt a személyt, aki az ügyüket képviseli. Ez komoly bizalmat alapozhat meg az eljáró tanáccsal szemben.
A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben akár adás-vételi, akár vállalkozói szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem felel meg a jogszabályokban, illetve a szerződésben foglaltaknak a vevő, illetve a megrendelő a Békéltető Testülethez fordulhat. Fontos tehát, hogy a békéltetést csak a fogyasztó, mint magánszemély kezdeményezheti. A Békéltető Testület hatáskörébe nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyekre jogszabály más szerv hatáskörét állapítja meg. A jogvita tárgya általában adásvétel, illetve szolgáltatási szerződés. Együttműködési kötelezettség érvényes a vállalkozások számára, mint például megjelenési kötelezettség. A tárgyalás célja az egyezség megkísérlése. A Békéltető Testület nem hivatalból, hanem hozott anyagból dolgozik, illetve minden szakvéleményt és bizonyítást a feleknek kell biztosítani és magukkal is hozni a tárgyalásra. A szakvélemény, illetve bizonyíték itt nem kötelezően igazságügyi szakértőtől kell, hogy származzon, elég ha az adott területen vagy szakmában jártas véleményét hozzák, mint például egy suszter. A döntései lehetnek egyezség, megszűntetés, elutasítás, kötelezés (csak abban az esetben, ha a vállalkozás alávetési egyezményt kötött) és ajánlás. Az ajánlás azt jelenti, hogy a fogyasztó számára megállapították, hogy jogos volt a panasz és igen jogsértés történt vele szemben. Viszont mivel nem bíróság, ezért a szankcionálni nem tud. A békéltető testület csak ajánlani tudja a vállalkozások számára a fogyasztó kártérítését. Ennek vagy eleget tesznek vagy nem, viszont érdemes eleget tenni, különben fekete listára kerülnek, amely a békéltető testület honlapján található. A feketelista csak elrettentés céljából, a vállalkozások jó hírnevét tudja befolyásolni.
Az ügyek típusait tekintve 60%-ban termékek és 40%-ban szolgáltatások a problémásak. Határon túl nem érdemes ismeretlen, nem megbízható webshopokból rendelni, hiszen szinte lehetetlen ez a fajta problémamegoldás. Az igazunk nehezen, de inkább aligha érvényesíthető. A kártérítések szempontjából az építőiparban nehézkes a jogi szabályozás, így a békéltetés is nehéz feladatnak minősül. Amit viszont érdemes megjegyeznünk, hogy 14 napos elállással élhetünk webshopok, bolton kívül vásárolt termékek esetén, ha visszaküldést sikeresen megtettük és az elállást közöltük.
Több, nagyon tanulságos, illetve humorosabb jogeset is elhangzott, mint például a szakállas agáma esete, amikor is egy személy kisállat kereskedésben vásárolt egy szakállas agáma fajtájú gyíkot. A hüllő sajnos elpusztult pár napon belül és az állatorvosnál a boncolás során kiderült, hogy egy vírust hordozott magában, amivel már a vásárlás előtt megfertőződött, így az állatorvosi jelentéssel igazolható volt a kereskedés felelőssége. A meghökkentő viszont a bizonyítékok sokasága volt, hiszen a jelentésen kívül előkerült maga a gyík is, lefagyasztott állapotban.
