Tripla gyilkosság hívta életre a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapját!

1981. november 25. óta emlékezünk meg az 1960. november 25-én meggyilkolt Mirabal nővérekre. A Mirabal nővéreket ugyanis ezen a napon ölték meg, a Dominikai Köztársaságban, Rafael Leónidas Trujillo dominikai diktátor parancsára.

Minerva, Patria és Teresa Mirabal, azaz a Mirabal nővérek, akiket ’Pillangók’-nak is neveznek emberi jogi aktivisták voltak. A családanyák közül a politikailag legaktívabb középső lány: Minerva – akinek férjét később szintén meggyilkolták – volt a Június 14 Patrióta Mozgalom vezéralakja.

Minerva halálakor lánya csupán 4 éves volt. Minou Tavárez Mirabal ma, politikusként az alábbiakat vallja:

„Egy társadalmat nem nevezhetünk demokratikusnak, ha eltűri, hogy a nőket bántalmazzák és meggyilkolják. Ráadásul pont azokban a közegekben, ahol a legvédettebbnek kellene lenniük: az otthonukban, a közvetlen családi vagy ismerősi körükben.”

Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus szerint ma Magyarországon minden ötödik nő bántalmazott valamilyen formában, viszont mivel sokaknak kényelmetlen róla beszélni, ezért a valós számadatok ennél jóval magasabb arányt mutathatnak.

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyik legsikeresebb szemináriumát a Női szerepek a XXI. században címmel Dr. Pál Emese és Dr. Vörös Eszter oktatók tartják, akiket a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja alkalmából e kényes témával kapcsolatban kérdeztünk.

A nők ellen világszerte követnek el nemi erőszakot, családon belüli erőszakot és az erőszak egyéb formáit. Mit gondolnak erről a kényes témáról? Miért fordulhat elő az, hogy a XXI. században a nők még mindig kiszolgáltatottak?

Magyarországon 1994-ben „A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület” (NANE) pontosan azzal a céllal jött létre, hogy fellépjen a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszak ellen. A statisztikák szerint Európában legalább minden ötödik nő él élete során legalább egy olyan kapcsolatban valamennyi ideig, amelyben a partnere fizikailag, vagy lelkileg bántalmazza. Magyarországon a legóvatosabb becslések szerint is hetente legkevesebb egy nő hal bele a családon belüli erőszakba, ez évente minimum 50-52 nőt jelent.

Világviszonylatban a hozzánk hasonló kultúrkörökben hasonlóak az adatok, a patriarchálisabb társadalmakban ennél is több nő válik rendszeresen családon belüli erőszak áldozatává. Az, hogy ez a szám még most is ennyire magas több okra vezethető vissza. Egyrészt – bár ugyan már nem számít teljesen tabunak, hiszen, ahogy láthatjuk is egyre többen vállalják nyilvánosság előtt, hogy párkapcsolati erőszak áldozatai lettek – sokan még ma sem szívesen beszélnek róla, illetve ha beszélnek, akkor is csak egy szűk körnek, a hozzájuk legközelebb álló személynek (barát, szülő) akitől lelki támogatást várnak. Másodsorban, sajnálatos módon még nálunk – viszonylag fejlett jogi kultúrákban és társadalmakban – is megfigyelhető az áldozathibáztatás, ami egy könnyű kiút azok számára, akik nem akarnak szembenézni azzal az alapigazsággal, hogy az erőszakért mindig csak és kizárólag az felelős, aki elköveti azt.

Sok esetben, miután megtörténik az erőszak az áldozatok nem mernek vagy nem tudnak hosszú ideig beszélni a történtekről, ebben közre játszhat a szégyenérzet, a félelemérzet és a bűntudat is. Mit gondolnak erről? Ha már megtörtént a baj, kihez forduljanak a nők a mai világban, illetve Önök szerint hogyan cselekedjenek?

Dr. Vörös Eszter és Dr. Pál Emese: Már a megnevezés is beszédes lehet. Az Európa Parlament és a Tanács 2012/29/EU sz. irányelve, a nők elleni-, a nemi alapú-, valamint a családon belüli erőszak fogalomkörének meghatározásakor a „bántalmazott személy” kifejezést használja „áldozat” helyett. Ez a fogalom jobban kifejezi, hogy az erőszakot átélt vagy átélő személy nem passzív elszenvedője annak, még akkor sem, ha ez a környezete számára nem nyilvánvaló, hanem aktívan tesz a védelme érdekében.

Az esetek nagy száma sajnos még ma is rejtve marad, a bántalmazottak nagy része ugyanis nem beszél az őket ért traumáról. Ez valahol érthető, hiszen nagyon nehéz egy ilyen kapcsolatból való kilépés, illetve a bántalmazás traumájának a feldolgozása, de fontos, hogy erősítsük mindenkiben, aki ilyen helyzetbe kerül, hogy segítséget kérni egyáltalán nem szégyen és Magyarországon is számos egyesület, szervezet és segélyvonal létezik, amelyek a támogató környezet mellett segíteni tudnak.

A NANE Egyesületnek létezik egy ingyenesen hívható és anonim segélyvonala, amely hétfő, kedd, csütörtök, péntek este 18 és 22 óra és szerdán 12-14 óra között elérhető és évente körülbelül 1200 bántalmazással kapcsolatos hívást fogad. Pontosan az általad is említett, áldozati oldalon fennálló félelem- és szégyenérzet elkerülése érdekében tették lehetővé, hogy a segélyvonal anonim módon is hívható, hiszen a bántalmazott nőket gyakran mind szűkebb környezetük, mind a tágabb társadalom megbélyegzi, így a szégyenérzet gátolhatja őket a segítségkérésben.

A NANE Egyesület mellett számos más bántalmazotti segélyvonal is él hazánkban, például az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), amely országosan hívható a hét minden napján 0-24 óráig, A PATENT Egyesület Jogsegélyszolgálata, ami kifejezetten a bántalmazott nőknek, valamint a nemi erőszak és a nemi alapú diszkrimináció áldozatainak nyújt segítséget.

Nem csak segélyvonalak állnak azonban rendelkezésre, a rendőrséget minden esetben törvények és Országos rendőrfőkapitányi utasítások is kötelezik a fellépésre.

Végezetül annyit emelnénk ki: jegyezzük meg, hogy az erőszak csak az elkövető felelőssége, soha nem az áldozaté és forduljon a bántalmazott bármely fórumhoz is, biztosan segítséget kap!

FONTOS TELEFONSZÁMOK:
Nane: 06-80-505-101
Patent: 06 70 220 2505
OKIT: 06 80 20 55 20

Előző bejegyzésünk:
PTE-Jogklinika Nyílt Nap és Verseny