[metaslider id="9331"]
tijuana

Tijuana, a bűnözés melegágya

Bizonyára sokan elgondolkodtunk már azon, vajon melyik lehet a világ legveszélyesebb városa. Nos a legújabb, 2022-es statisztikák szerint ez a hely nem más, mint Mexikó Alsó-Kalifornia tartományában található Tijuana. E drogügyleteiről és immáron mindennapossá vált kartellháborúiról méltán hírhedt város egészen ijesztő mutatókkal rendelkezik, ha erőszakról van szó. Százezer lakosra évente 138 gyilkosság jut, ez a város körülbelül kétmilliós lakosságára levetítve nagyjából 2700 főt jelent, amely azt jelenti, hogy naponta átlagosan 7-8 fő válik gyilkosság áldozatává. Mindezek tudatában nem ér minket meglepetésként a tény, hogy itt a legmagasabb az emberölések aránya az egész világon. Azonban Tijuanában – vagy ahogyan az amerikaiak hívják, ’TJ’-ben (ejtsd: tídzséj), illetve a mexikóiak által használt ’TJ’-ban (ejtsd: téhotá) – nem az emberölés az egyetlen bűnelkövetési forma. Lopástól, rablástól elkezdve zsaroláson és uzsorán át, a különböző csempészetekig akad itt minden, mi szem-szájnak ingere.

Minek köszönhető a magas bűnözés?

A város életére óriási hatást gyakorol Mexikó talán két legnagyobb drogkartellje, a Tijuana és Sinaloa kartellek egymással való, végeláthatatlan versengése. Míg előbbit az Arellano Félix família alapította immáron 35 éve, és „az egyik legnagyobb és legerőszakosabb bűnözői csoportként” emlegetik, utóbbi, a szintén 1987-ben napvilágot látott bűnszervezet feje, az „El Chapo” néven elhíresült Joaquín Guzmán vagyonát és hatalmát sokan a világ legbefolyásosabb drogbáróéhoz, Pablo Escobaréhoz hasonlítják. E két bűnbanda rengeteg, emberi életek százait, sőt ezreit követelő háborút vívott egymással az utóbbi időkben, ezzel rányomva bélyegét a város mindennapi életére. Azonban Tijuanában nem csak e két kartell jelenléte a meghatározó. Exponenciális méreteket öltve növekszik a bűnözők, illetve kisebb bűnszervezetek aránya a városon belül. Ez legfőképpen annak köszönhető, hogy az itteni, bűnözéstől szennyezett légkörben az „utca embere” is – sokszor elkerülhetetlenül – belekeveredik a korpába, s előbb a disznók áldozatává, majd pedig sok esetben ő maga is disznóvá válik.

Az utca képe

Területileg is a város csaknem teljes egészét áthatja a bűnözés, ám ezek közül is kiemelkednek a keleti és északi részek. Sokak szerint a világ egyik, ha nem a legveszélyesebb városnegyede a város északi részén elterülő Zona Norte, mely csupán pár blokknyira található a turistalátványosságoktól. A turistalátványosságoktól, amelyek egyébként emberek tízezreit vonzzák évente a világ különböző tájairól. Tijuana utcái hemzsegnek a prostituáltaktól, kis túlzással nem találni a városban olyan sarkot – főleg éjjel –, ahol ne állna egy, eme „legősibb mesterséget” űző fiatal lány. Túlnyomó többségük családjuk tudta és jóváhagyása nélkül, szélsőségesebb esetben még az atyai szó ellenére is az utca sarkán keresik kenyerüket. Így aztán meglehetősen fontosnak tartják, hogy semmiképp se készüljön róluk akármilyen képi- és/vagy hangalapú felvétel. Mint ahogyan az itteni élet szinte minden területén, a magukat pénzért kínáló fiatal nők mögött is fel-felbukkannak a bűnözők, bűnszervezetek, amolyan „védelmezők” szerepében. Mondanom sem kell, a valóság közel sem ezt tükrözi. De mégis miért nem tesz semmit sem mindezek ellen a rendőrség? – merülhet fel a kérdés. Nos, fülük botját sem mozdítják, több okból kifolyólag is. Egyrészt nem óhajtják a kartelleket magukra haragítani, másrészt inkább olyan esetekkel foglalkoznak, amiből maguk is – anyagi értelemben vett – hasznot tudnak húzni, és még sorolhatnám. Arról nem is beszélve, hogy az itteni rendőrség messze nincs is annyira szervezett, felfegyverkezett, hogy az ilyen ügyekben érdemlegesen fel tudjon lépni.

tijuana

Látens bűnözés

A statisztikailag bejegyzett bűncselekmények mellett azonban rendkívül magas a láthatatlan (avagy látens) bűnözés is a városban. Egyes bűntettek esetén – ide sorolandó például a zsarolás vagy az uzsorázás – az elkövetett esetek kevesebb mint 1%-a kerül csak bejelentésre. A zsarolások leggyakoribb áldozatai a kis- és középvállalkozások. Az elkövetők többnyire kisebb bűnszervezetek, melyek mindösszesen néhány tömbnyi területet irányítanak, szemben a nagy drogkartellekkel. Mivel ezek a bűnelkövetők kis területeken tevékenykednek, lehetőségük adódik közelebbről megfigyelni, esetenként tanulmányozni is áldozataikat. Gyakran keresik fel az adott üzletet, férnek hozzá a pénzügyekhez, emellett még a közösségi médiában is üldözik az embereket (tulajdonosokat, beosztottakat és családtagjaikat egyaránt). Az ilyesfajta zsarolások gyakorta vandalizmusba, testi sértésbe, sőt nem ritkán gyilkosságba torkollnak.

„Gilisztabűnözés”

Tijuanát közvetlenül északról az USA határolja. Ez a közelség lehetőséget nyújt arra, hogy a kereskedők alagutakat létesítsenek Tijuana és a határ túloldalán elterülő San Diego között, és itt, a világtól elzártan folytassák le piszkos ügyleteiket, melyek alatt főként kábítószer- és embercsempészet értendő. Szerencsére ezen tevékenységek sem maradnak mindig büntetlenül. Példának okáért, idén májusban az amerikai hatóságok felfedtek egy, a már említett Tijuana kartell érdekeltségébe tartozó, 500 méter hosszú járatot. Az ehhez az úthoz folyamodó bűnelkövetők igen alapos és szervezett munkát végeznek, ez abból is látszik, hogy az alagút megerősített falakkal, sínrendszerrel és a szellőztetéshez szükséges elektromos árammal is rendelkezett. Azonban nem ez volt az első precedens, 2006 óta már legalább 15 ilyen alagútra bukkantak rá, de ki tudja, mennyi van még mindig rejtve a nagyvilág szeme elől.

tijuana

Források: 1, 2, 3

Képek forrása: kiemelt kép, 1, 2

EnglishGermanHungarian