Ahogy azt már minden hallgató tudja, 2020. március 23-tól életbe lép a pécsi jogi karon is a digitális oktatás, amivel kapcsolatban a Media Iuris már több oktatót megkeresett azzal a kéréssel, hogy mondják el, az ő tanszékük hogyan készül a távoktatásra. A soron következő interjúalanyunk Dr. Mohay Ágoston, aki a Nemzetközi- és Európajogi Tanszék vezetője. Az alábbiakban ő mesél nektek a tanszék terveiről és elképzeléseiről.
INTERJÚ
Milyen módon tervezik leadni vagy átadni a hallgatóknak az anyagot?
Dr. Mohay Ágoston: A tananyag hallgatókhoz való eljuttatásához a tanszék az ÁJK SharePoint felületét, a Microsoft Teams alkalmazást és a Neptun Meet Streetet fogja használni. A kötelező tantárgyak tekintetében hangrögzítéssel ellátott PowerPoint-bemutatókat készítünk elsődlegesen. A tanszék amellett döntött, hogy nem „élőben”, az adott órák eredeti időpontjában tart online előadást, hanem az említett módon készít távoktatási anyagokat, így a hallgatók számára bármikor elérhetőek és akár többször visszanézhetőek az előadások. A differenciált és szabadon választott tárgyaink esetében több megoldást is alkalmazunk: a tananyagot jellemzően valamilyen írott formában juttatjuk el a hallgatókhoz, ami pedig a számonkérést illeti, lesz, ahol egy olyan elektronikus oktatási modult kell a hallgatóknak teljesíteni, amely zárótesztet is tartalmaz (ezt a modult egyébként a tavalyi évben dolgoztuk ki egy uniós pályázat keretében), lesz, ahol hagyományos beadandó dolgozatot kell írni, és lesz, ahol egyszerűbb kutatási kérdésekre kell válaszokat keresniük a hallgatóknak. A választható tárgyak maguk is sokfélék, ezért azt tartom a legjobb megoldásnak, ha az egyes kurzusok tárgyfelelős oktatói választhatják meg az adott tárgyhoz leginkább illeszkedő oktatási és számonkérési megoldásokat.
Mi lesz a szorgalmi dolgozatok sorsa? Megírhatják a diákok? Ha igen, hogyan?
Dr. Mohay Ágoston: Mivel a vizsgáztatás a fennálló helyzetben egyelőre egy olyan, teljes egészében nyitott kérdés, amelyben egyetemi szinten, sőt a fenntartó minisztérium szintjén is szükség lenne döntésre, jelenleg azt kell mondanom, hogy nem látom annak realitását, hogy a hallgatók a közeljövőben szorgalmi dolgozatokat tudnának írni távoktatási körülmények között. A már megírt szorgalmi dolgozatok esetében arra fogunk törekedni, hogy ezek eredményét a vizsgáztatás során figyelembe tudjuk venni – amennyiben erre lesz módunk.
Tervezik valamilyen módon segíteni a hallgatók otthoni tanulását?
Dr. Mohay Ágoston: Noha egyetemi hallgatóktól alapvetően elvárható az önálló tanulás, ebben a sajátos helyzetben, amikor a tudás átadása sem a megszokott módon zajlik, különösen fontos arra törekednünk, hogy az anyag megértését, elsajátítását segítsük. Az előadásainkban ezért kifejezetten figyelünk arra, hogy a bonyolultabb kérdéseket alaposan magyarázzuk. Ahol lehetséges, igyekszünk az előadásanyagok mellett egyéb írott forrásokat, online elérhető tananyagokat is eljuttatni a hallgatókhoz. A kötelező tárgyaink esetében, ahogy haladunk előre a félévben, a Microsoft Teams alkalmazásban külön üzeneteket is küldünk majd a hallgatóságnak, jelezve, hogy mi a logikailag soron következő tananyag, illetve az adott témakörnek mik a kulcskérdései.
Fentiek mellett természetesen kérdés esetén mind a már említett Teams alkalmazáson keresztül, mind emailben állunk a hallgatók rendelkezésére.
Milyen gyakorisággal tervezik közzétenni az anyagokat, vagy előadást tartani?
Dr. Mohay Ágoston: Az előadásanyagok kapcsán az a célunk, hogy azok legkésőbb a tanóra eredetileg tervezett időpontját követő munkanapon rendelkezésre álljanak (figyelembe véve persze a rendkívüli oktatási szünetet). De igyekszünk előre dolgozni: több tantárgy esetében már számos előadás elkészült.
Könnyebb vagy nehezebb lesz ezen a módon elsajátítani a hallgatóknak az ismereteket?
Dr. Mohay Ágoston: Azt gondolom, hogy egy tananyagot előzetes „ismerkedés” nélkül, pusztán egy tankönyvből elsajátítani mindig nehezebb, mintha az ember már előadásokat hallgatott az adott témakörről. Ezért is tartom fontosnak, hogy a távoktatási szakaszban a megszokott rendben zajló oktatáshoz a lehető leginkább hasonlító módon tegyük lehetővé a hallgatók felkészülését. A digitális anyagok előnye, hogy azok bármikor újranézhetők, megállíthatók, vissza- vagy előre léptethetők, ez segítheti a feldolgozást és a jegyzetelést. Hátránya viszont, hogy távoktatás esetén a visszacsatolás, a hallgatói reakciók nem vagy korlátozottan lehetségesek, a hallgatók kérdéseket is komplikáltabb módon tehetnek fel, mint személyes jelenlét esetén.
Azoknak a hallgatóknak, akiknek esetleg szüksége lesz segítségre vagy kérdésük lesz az anyaggal kapcsolatban, milyen lehetőségei lesznek?
Dr. Mohay Ágoston: Ahogy említettem, a Teams alkalmazáson keresztül és emailben is állunk a hallgatók rendelkezésére, emellett, ha erre igény mutatkozik, a Teamsben külön virtuális konzultációs alkalmakat is tudunk szervezni egyes tárgyakhoz.
Mekkora nehézséget okoz a tanszék oktatóinak átállni a digitális oktatásra?
Dr. Mohay Ágoston: Két szempontból közelíteném meg ezt a kérdést. A digitális oktatásra történő átállás egyrészt egy technikai kihívást jelent. Olyan szoftvereket, platformokat és megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyekkel eleddig nem feltétlenül ismerkedtünk meg behatóan. Az előadások rögzítése több időt is vesz igénybe, mintha azokat „egyszerűen” megtartanánk.
Másfelől az, hogy az előadásokat nem hallgatóság előtt, hanem egy laptopnak szónokolva tartjuk, egy másfajta kihívást is jelent az oktatók és a hallgatók szempontjából egyaránt: egy egyetemi előadás az én felfogásom szerint nem a tananyag gépies ismertetését jelenti, hanem annak a közönséghez igazított magyarázatát, ahol fontos a közvetlen visszajelzés lehetősége – a hallgatóság metakommunikációja is segíti az előadót abban, hogy a legmegfelelőbb módon prezentálja az adott óra anyagát. Erről – legalábbis a megszokott formában – egyelőre le kell mondanunk, de bízom benne, hogy digitális eszközökkel is át tudjuk adni a hallgatóknak a szükséges tudást. A kényszer szülte helyzet jó oldala, hogy rutinosabbá válunk e digitális eszközök használatában, és így a későbbiek során a megszokott rendű oktatásba is integrálhatunk egyes hasznosnak bizonyult megoldásokat.
Kántor, a leghíresebb magyar nyomozókutya története
Hazai húsvéti szokások régen és napjainkban
Stubby története – Kóbor kutyából őrmester
Amerikai elnökök, akik merényletben vesztették életüket
Interjú az Óriás Nándor Szakkollégium két új alelnökével
Eladó egy hold föld a Marson – közművesítés folyamatban
Mi történt Johnny Deppel?
A Bin Laden hajsza
A kreatív írás gyógyító ereje: Az önreflexió és az érzelmi gyógyulás útja
96. Oscar-gála – Ismét átadják a filmvilág legnagyobb díjait
Sziasztok, Horváth Zsombor vagyok, vagy ahogy a legtöbben ismernek Combi. Hallgató vagyok a pécsi jogi karon, jogász szakon, emellett a Media Iuris vloggere és alkalmi cikk írója is. Főként interjúkat szeretek készíteni, emellett pedig különböző ajánlókat, így többek között játék és könyv ismertetőket is. Videóimban az egyetemi eseményeket, programokat igyekszem a nézők elé tárni, azoknak teljes valójában. Remélem tetszeni fog nektek a munkásságom!
