Drogkartellek és kartellvezetők, elképesztő mértékű kábítószer és még annál is több pénz, egy rejtélyesen izgalmas élet. Ezzel a néhány szóval tudnám összefoglalni miről is szól a Narcos, amely szerintem egyike az utóbbi években megjelent sorozatok legjobbjainak.
A Netflix mára nemcsak egy egyszerű videostream szolgáltatás, rengeteg saját gyártású, sikeres sorozatot készítettek az elmúlt években, köztük a Narcost is. Az első két évadban a történet középpontjában a mindenki számára ismert Pablo Escobar áll, a kolumbiai drogbáró, aki nincstelenből a Forbes magazin – a világ leggazdagabb embereit felsorakoztató – listájának előkelő 7. helyére is felkerült.
A sorozat első évadja 2015-ben jelent meg, jó értékeléseket és kritikát kapott szerte a világban. 10 epizódon keresztül mutat be nagyjából 15 évet Escobar életéből. Sajnos a többi kulcsszereplő életébe kevés betekintést engednek, én ezért kicsit hiányosnak éreztem néhány részt. Nagyon megragadó, ahogy végigkövethetjük hogyan épült fel ez a hatalmas birodalom, miként vált egy farmer gyermeke 35 éves korára a világ egyik legbefolyásosabb emberévé. Az epizódok alatt végig narráció van, Steve Murphy, az Escobart üldöző DEA-ügynök (Kábítószer-ellenes Hivatal az USA-ban) meséli el saját szemszögéből az eseményeket. Az évad teli van meglepetéssel (inkább annak, aki nem ismeri Escobar történetét), csattanós befejező része van – az elsöprő siker után sejteni lehetett, hogy következik majd a folytatás.
A második évad 2016-ban talán nem hozta ugyanazt a szintet, de tartalmas és élvezhető volt mindvégig. Sok a párhuzam a két évad között, és bár a valóságban ténylegesen történhettek így az események, egy kis színezés talán nem ártott volna a sztoriba. Viszonylag objektív képet kapunk arról, milyen lehetett a 70-es 80-as évek Kolumbiája. Az élet minden szegletében ott van a drogbáró befolyása, de mégsem kizárólag az embert mutatja be- az életét és halálát-, hanem magáról a korszakról fest egy képet, milyen lehetett akkoriban azon a helyen élni.
Pablo Emilio Escobar Gaviria személye egyébként megosztó, nem véletlenül, hiszen az adakozás és a szegények megsegítésén túl, végső soron ő egy narkóterrorista volt, aki félelemben tartott legalább egy kontinensnyi területen élő embert a világon. Eleinte pitiáner tolvaj volt, aki sírköveket lopott, majd azokat lecsiszolva újként adta el. Később hamis lottószelvényeket árult, autót lopott, és belevágott a kokainbizniszbe. Fénykorában hetente 420 millió dollárt keresett, havi 2500-at (nagyjából 750.000Ft) ebből befőttesgumira költött, hogy legyen mivel összefognia a készpénzt. Az 1980-as évek végére a világ kokainellátmányának 80%-át tartotta kézben, 5-ből 4 amerikai kokainfelhasználó az általa szállított szert szívta. Becslésem sincs hány embert ölt, illetve ölethetett meg, véres kegyetlenséggel számolt le azzal, akit nem tudott megvenni.
A harmadik évad 2017-ben érkezett, ez már a Cali-kartellről szól. Egy drogkartell teljesen másféle működését mutatja be, akik kerülik a feltűnést, a címlapokat. Sok az új karakter, de nem nehéz őket követni, és néha azért felbukkannak a régiek is. Az évad tempósabb, tele van feszültségteljes pillanatokkal, és akciódús jelenetekkel – ám mégsem lett kasszasiker, ezért elkaszálták a folytatást. A negyedik és ötödik évad egy társsorozat lett, amely Narcos:Mexico néven fut. Ez már Mexikóra tereli a hangsúlyt, az ottani kartellek felemelkedésére a kolumbiai kartellek bukása után.
A bemutatott kolumbiai és mexikói tájak egyaránt gyönyörűek, az ember akaratlanul is odaképzeli magát a helyszínekre. A közbeiktatott archív felvételek, fényképek tökéletes kiegészítései az epizódoknak, sokszor megrázó dolgokat, merényleteket, tömegsírokat mutatnak be. Kedvelhető karakternek nem mondanám Escobart- annak ellenére, hogy többször mutatják a gyengébbik oldalát- de ez egy ilyen személy esetében így van jól. A főcímdal és a filmzenék remekül lettek kiválasztva, ez is nagyot dob az élményen. Látszik a kosztümökön, a színészek kiválasztásán, a helyszínválasztáson, hogy hosszadalmas, nagy erőfeszítést igénylő munkát végeztek az alkotók a forgatások előkészítése során. Számos alkalommal megváltoztattak, eltúloztak, dramatikussá tettek bizonyos jeleneteket, és bár szerintem nélkülük is éppoly hatásos lett volna a történet, ezek is mind aprólékosan lettek kidolgozva, hogy passzoljanak a valójában is megtörtént eseményekhez. Az én értékelésem szerint mindenképpen érdemes végignézni az összes évadot, mert részben dokumentarista jellege van a sorozatnak, de mégis egy könnyebben fogyasztható, egyszerűbb és szórakoztatóbb köntösben van tálalva.
Brlas Dóri vagyok, a Media Iuris szerkesztője. Főként az aktuális közéleti témák foglalkoztatnak, emellett pedig a legnagyobb szenvedélyemről, az utazásról is szeretem megosztani a véleményemet, gondolataimat, tippjeimet. A célom bemutatni mit rejt Pécs, és a világ! Kérlek, osszátok meg velem Ti is a meglátásaitokat, észrevételeiteket a tartalmakkal kapcsolatban, és kövessetek más platformokon is!
