generacio-z-sok-huho

SOK HŰHÓ SEMMIÉRT – FONTOSAK-E A GENERÁCIÓK?

Manapság vagy nagyon felkapottnak és lényegesnek tartják, vagy éppen ellenkezőleg: egy olyan területnek, ami nem kap elég tudományos figyelmet.  Hol az igazság?

Napjaink egyik legaktuálisabb témája (a koronavírus mellett), hiszen azon érdekes korszakban tartunk, amikor az első digitális világ szülöttei felnőnek és családot alapítanak. A generációk közötti különbségek mindig is fontos szempontok voltak a kutatók számára, hiszen az X-Y-Z generációk kollaborációja manapság (például a munkaerőpiacon) komoly nehézségekbe ütközhet a nézetbeli különbségek miatt. Az eltérő generációs attribútumokból adódó különbségek kommunikációs nehézségeket és konfliktusokat is eredményezhetnek, melyek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élet minden területén. Ennyi változás után teljesen magától értetődik a kérdés: Mi lesz veled, Világ?  Jelen cikkemben a kérdés komplexsége, a karakterszám rövidsége és legfőképpen ismereteim hiányosságai miatt erre nem fogok választ adni, viszont egy újabb adalékot megosztok, ami a generációkat, kiváltképp a Z-seket illeti.

Kezdjük az elején: mi az a generáció?

A generáció fogalmának meghatározása rendkívül eltérő, hiszen több tudományterület is vizsgálja témakörét, ezért eltérő definíciókat használnak kutatásuk alapjául. Ez az egyik oka az ellentétes véleményeknek és kutatási eredményeknek. Leggyakrabban a szociológia, a pszichológia és a menedzsment foglalkozik a témával.

Ezen felül megkülönböztetünk ókori és modern kori generációs fogalomalkotást is. A modern definíció szerint a generációk elsődleges összekötő jellemzője a kollektív öntudat, az életkor, a kohorsz és a korszak, illetve lehet ezeknek a megközelítéseknek az ötvözete is.

kép1_Sok_hűhó_semmiért_generációk-fontossága

Az én, a mi generációnk: Z-sek

A Z generáció (www.zgeneracio.hu alapján) meghatározására is rengeteg különböző példa található a szakirodalomban. Ismerünk olyan kutatást, ahol a generációt egészen az 1982-es évektől kezdve számítják, míg mások az 1991 és 2010 között születetteket sorolják ide, nem is születés, hanem a digitális eszközök elterjedésének ideje szerint, ami természetesen területenként is eltérő. Többen is a Z generáció határát az 1995-től, illetve az 1996- tól születetteknél húzzák meg.

Nem csak a generációs határt illetően, hanem magában az elnevezésben sem értenek egyet a szakirodalmak. A Z-n kívül az ABC más betűivel is találkozhatunk, mint például C generációs elnevezéssel, amit a connection szó után kaptak, illetve D-vel is, ami a digitális szóra utal, de R-nek is szokták hívni őket, ami a responsibility, vagyis a felelősség szóból származik. Van, aki post- millenaristáknak nevezi a csoportot, de olvasható „Facebook-generációnak” és digitális bennszülötteknek  is.  Egyéb elnevezéseik még a zappers, azaz kapcsolgatók, instant online korosztály, netgeneráció, vagy iGeneráció.

kép2_Sok_hűhó_semmiért_generációk

Miben vagyunk mások? Valóban mások vagyunk?

„Ezek a mai fiatalok…” „Bezzeg az én időmben…” Egyáltalán nem túlzóak idősebb rokonaink, ismerőseink ezen mondataik, hiszen valóban az első globális nemzedék vagyunk, ami merőben más, mint az előzőek. A Z generáció tagjai jelentős mértékben eltérnek az elmúlt több száz év generációitól, mivel a világ első globális nemzedéke (Homo Globalis) vagyunk a már technicizált világunkban. Az is belátható, hogy mi már beleszülettünk a digitalizált világba, a technika új lehetőségekkel szolgál számunkra, kibővíti a teret és korlátainkat. Számunkra minden digitális eszköz és virtuális közösség alapvetően elfogadott és természetes, a mindennapi életünk szerves részei. „A legoktatottabb generáció, jó problémamegoldó képességgel, akik nem félnek a változásoktól, bátrak, gyakorlatiasok és kezdeményezők”- olvashatjuk az International Journal of Engineering and Management Sciences cikkében. Továbbá a leghosszabb várható élettartammal is rendelkezünk. A nyelvezetben is lényeges különbségek figyelhetőek meg, hiszen olyan szavakat, kifejezéseket használunk, amelyeket más generáció nem alkalmaz vagy nem is ért. Különböző platformokon és közösségi oldalakon kapcsolatban állunk egymással szerte a világban. A Marketing & Menedzsment 2014 II. különszámában Törőcsik Mária – Szűcs Krisztián – Kehi Dániel: Generációs gondolkodás cikkében az alábbi tulajdonságokkal egészítik még ki a csoport tulajdonságait: egocentrikus magatartás, problémák elutasítása, szcénákhoz és klikkekhez való tartozás, egyediségük láttatása, presztízsorientáltság.

Z generáció: hogyan is néz ki ez számokban?

Magyarországon 2020-as KSH adatok szerint a Z generáció alakulása – az 1995-2010 között születettek, tehát a 9-24 év közötti korosztály – összesen 1 569 829 fő, ami a teljes népesség (9 542 249 fő) 16,45%-át teszi ki. Ez a 16,45% a munkaerőpiac szempontjából összesen 65,3%-ot tesz ki. Tehát a nagyon közeli jövőben a munkaerőpiacra belépő Z generációsok aránya lesz túlsúlyban.

Ezen adatok is a kérdés témakörének helyénvalóságát tükrözik. Hiszen a bevezetésben már kifejtett okokon túl most a számok is alátámasztják, hogy a jövőben a generációk széles körű megismerése és a róluk szóló kutatások lényegesek lesznek.

 Forrás: TDK munkám alapján