Facebook, Messenger, Instagram, Snapchat, Twitter, TikTok – ez csak pár applikáció azok közül, amelyek arra hivatottak, hogy életünket könnyebbé tegyék. Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel könnyebben tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, hogy milyen egyszerűen és hamar meg tudjuk osztani a minket érdeklő cikkeket, nekünk tetsző képeket az ismerőseinkkel. Ezek a lehetőségek mind a social media melletti érvek táborát erősítik, azonban, ahogy a mondás is tartja, nem minden arany, ami fénylik.
A technológia fejlődésének köszönhetően manapság szerves elemét képezik napjainknak az okos készülékek, amelyek hozzáférést biztosítanak a népszerű oldalakhoz. Sokaknak az első mozdulatai közé tartozik reggel – az ébresztőóra kikapcsolását követően – a telepített alkalmazásokon végigpörgetni és a kötelező lájkokat kiosztani. Az utcákon, buszokon is azt látjuk, hogy mindenki a képernyő felett görnyed, környezetükre ügyet sem vetve.
A filmipar nem egyszer vette elő ezt a kérdéskört, ami azt járja körbe, hogy milyen hatással van életünkre a social media. Emiatt megemlítendő a 2019-ben bemutatott Jexi című film, Adam DeVine főszereplésével, amelyben a telefonmániás Phil élete felett teljes kontrollt kap az okostelefonjába épített mesterséges intelligencia. Továbbá a Netflixen megtalálható egy komolyabb hangvételű dokumentumfilm is The social dilemma (Társadalmi dilemma) címmel, ami érdekes módon szemlélteti, hogyan gyűjtenek információt a felhasználókról a közösségi oldalak, amiket később ellenünk felhasználva tovább növelik az alkalmazásokban töltött időnket. A dokumentumfilm hangulatát fokozza, hogy különböző internetes oldalak régi dolgozói is felszólalnak és ismertetik, hogy korábbi munkájuk során milyen rendszereket kellett kidolgozniuk, hogy a felhasználók kedvére szabhassák az adott felületeket.
Milyen problémát okozhatnak azok az alkalmazások, amelyek életünket boldogabbá tenni és megkönnyíteni hivatottak?
Számos mentális betegség kialakulásának hátterében meghúzódnak a közösségi oldalak és azok befolyása az életünkre. A magányosság, amit az után érezhetünk, hogy végigpörgettük kedvenc alkalmazásaink hírfolyamát, a depresszió és a szorongás okozója lehet. Emellett nem szabad elmenni amellett a tény mellett sem, hogy körülbelül a fiatalok tíz százalékának meg kellett küzdenie az internetes zaklatással. Továbbá az, hogy legtöbben napjaik legszebb pillanatát osztják meg, néhány emberben olyan érzést kelthetnek, hogy nem elég jók, ezáltal nem tudják elfogadni magukat.
A social media hatására egyre elterjedtebb jelenség a FOMO (fear of missing out), vagyis a félelem, hogy valamiből kimaradunk. A közösségi oldalakon az emberek főként a vidám pillanataikat osztják meg másokkal; és ez a torzító hatás egyes személyek önbecsülését is rontja. Jellemzően, ha valaki úgy érzi, hogy kimarad dolgokból, sokkal gyakrabban oldja fel a telefonját és nézi meg az új bejegyzéseket, az üzeneteire is azonnal felkapja a fejét, ezáltal még inkább behálózza a virtuális világ. Ez nagy veszélyekkel járhat, gondoljunk például arra, hogy mi történhet, ha valaki vezetés közben pillant mindig a telefonjára. A FOMO később egy ördögi kör kialakulását eredményezi, hiszen minél többet nézzük a telefonunkat, minél jobban függünk tőle, annál nehezebben hozunk létre valódi kapcsolatokat, ezzel azt eredményezve, hogy tényleg kimaradunk azokból a pillanatokból, amik később meghatározóak lehetnek.
Hogyan álljunk ellen a kísértésnek? Mit tehetünk azért, hogy a telefonunk, az internet ne befolyásolja minden határt átlépve az életünket?
Ha azt vesszük észre magunkon, hogy a telefonunkkal eltöltött idő után frusztráltak, elégedetlenek vagy szomorúak vagyunk, érdemes változtatni szokásainkon. A legtöbb telefonon megtalálható (ha mégsem, akkor seperc alatt letölthető egy erre a célra kifejlesztett alkalmazás a Play áruházból vagy az App Storeból) az a funkció, amely kimutatja napi bontásban, hogy mennyi időt töltünk a telefonunk alkalmazásaiban, mennyi a képernyőidőnk. Az egyes social media oldalaknál is elrejtették ezt a funkciót, ahol értesítéseket kérhetünk az alkalmazástól az általunk előre beállított napi keret túllépése esetén.
Az is sokat segíthet, ha telefonunk képernyőjét úgy rendezzük el, hogy a közösségi oldalak ne legyenek szemünk előtt. Erre tökéletes megoldás, ha létrehozunk egy külön mappát, ahol az előbb említett alkalmazásokat tároljuk. így ha feloldjuk a készüléket, hogy megnézzünk valamit, nem csábulunk el azonnal.
Ha drasztikusabb megoldást keresnénk, miután hüledezve látjuk, hogy hány órát töltünk a telefonjaink nyomkodásával, akkor érdemes kikapcsolni az értesítéseinket. Ez főként akkor nyújthat segítséget, ha olyan tevékenységet végzünk, amely száz százalékos figyelmet követel meg (például tanulásnál), így nem csábít el a sokadik Messenger értesítés vagy az, hogy ki lájkolta legutóbbi posztunkat.
Bármennyire sok pozitívum sorolható fel, amikor készülékeinkről beszélünk, mindenképpen szem előtt kell tartanunk egészségünket és nem hagyhatjuk, hogy az internet miatt ne éljünk meg fontos pillanatokat az életünkből.
