Az 1884. szeptember 18-án született Slachta Margitot parlamenti és szociális munkája mellett legtöbben életveszélyt is vállaló embermentő munkájáról ismerik, hiszen vezetésével a szociális testvérek több, mint ezer zsidó életét mentették meg. Szembeszállt a pusztító ideológiákkal, a fasizmussal és a kommunizmussal egyaránt, valamint fő küldetésének tekintette a női egyenjogúsággal való foglalkozást is. Nem véletlenül viselte büszkén a keresztény feminista megszólítást is.
A „majdnem” apáca
A kassai születésű lány már fiatalon a szociális gondozás megszervezése, a katolikus keresztény eszmék gyakorlati hasznosítása mellett kötötte le energiáit. A huszonnégy éves Margit már egy ideje munkáslányok patronálásával foglalkozott, s ekkor úgy döntött, hogy életét teljes egészében a keresztény szociális munkának szenteli. Feladta tanári állását, és az Országos Katolikus Nővédő Egyesület jóvoltából elvégzett Berlinben egy „munkásnő-titkári” tanfolyamot, majd Magyarországon az egyesület szociális tanfolyamának előadója lett. Belépett a Farkas Edith által 1908-ban alapított Szociális Missziótársulatba, és annak legaktívabb tagja lett, a főnöknő jobbkeze.
Alapítója a Szociális Missziótársulatnak, majd a Szociális Testvérek Társaságának. Nő létére – főleg hívő keresztényként – akkor egyáltalán nem szokásos pályát választott: a politika eszközeit kívánta felhasználni céljai érdekében. A szegények megsegítése, a szociális költségvetés növelése, kislakásépítés, fizetett szabadság, női egyenrangúsítás programjával lépett a politika színterére 1918-ban. Slachta Margit az első világháború alatt szociális nőiskolát szervezett, valamint a Szociális Missziótársulat lapjának szerkesztője volt. A Keresztény Nő lapcímet hamarosan felváltotta a Magyar Nő, amelynek alcíme mai szemmel is igen radikális: „A keresztény feminizmus lapja”. Fontosnak tartotta, hogy a konzervatívok ne engedjék át a nőkérdést kizárólag a baloldalnak, ezért használta bátran önmagára is a keresztény feminista meghatározást. Kezdetben a Keresztényszocialista Párt képviselője, hamarosan azonban megszervezi saját mozgalmát, a Keresztény Női Tábort. Ugyanakkor tagja volt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának is. 1920-ban bejutott a Nemzetgyűlésbe. A nők Magyarországon először választhattak, bár nem ugyanolyan feltételekkel (a nőknek bármely hazai élő nyelven kellett tudnia írni-olvasni lásd: a magyar kormány 1919. évi 5985. M.E. számú rendelete), és Slachta Margit lett az első magyar női képviselő.
Az egyetlen férfi a parlamentben
A II. világháború alatt a kereszténység nevében protestál a fajgyűlölet, a fajüldözés és a munkaszolgálatosokkal szemben elkövetett embertelenségek ellen. A világháború után bekapcsolódik a politikai katolicizmus szervezeti kereteinek újjászervezésébe. Újra működik a Keresztény Női Tábor, de kezdetben inkább a Kereszténydemokrata Néppárton belül képzelte el érvényesülését. Az 1945-ös nemzetgyűlési választáson Slachta és a Keresztény Női Tábor a Polgári Demokrata Párthoz csatlakozott, megtartva önállóságát. 1947 nyarán önálló pártként jegyeztette be a Keresztény Női Tábort, hogy programjával indulhasson az előrehozott választásokon. A talán leghíresebb parlamenti szereplésére az iskolák államosítását megelőző parlamenti vitában került sor. Minden korábbinál durvább támadások érték.
Egyes képviselőtársai igyekeztek ellehetetleníteni munkáját gúnyolódással, ízléstelen bekiabálásokkal. Slachtát azonban ez nem bátortalanította el, sőt, inkább felvillanyozta: huszonnyolc beszédet mondott, számos törvényjavaslatot nyújtott be, amelyek többsége szociális és nővédelmi kérdésekkel foglalkozott. Hitte, hogy úgy igazságos, ha a női egyenjogúságot nemcsak az előnyöknél, hanem a hátrányoknál is érvényesítik. Ez késztette például arra is, hogy az árdrágító visszaélésekről szóló 1920-as törvény vitájában kemény szavakkal érveljen a botütéses büntetésmód mellett, sőt, javasolta annak kiterjesztését a nőkre is. Később belátta azonban, hogy ez helytelen volt, mert az ilyen büntetésekkel súlyosan visszaélhettek volna a büntetők.
Említett utolsó beszéde alatt a Magyar Dolgozók Pártjának fiatal főtitkárhelyettese, Marosán György így kiáltott közbe: „Vonulj kolostorba, Ofélia!” Azt is gyakran mondták róla, hogy az „egyetlen férfi a Parlamentben.”.
Emigráció
A második világháború utáni két képviselői ciklusában a keresztény és nemzeti értékek melletti alkutlan kiállása miatt azonban a mentelmi bizottság javaslatára háromszor zárták ki az Országgyűlés törvényhozói munkájából és bujkálni kényszerült. 1949 nyarán, amikor nem kapta meg az újabb választásokon való részvétel és legalább ellenzékben a haza szolgálatának lehetőségét, elmaradt tengerentúli társulati kötelességeinek teljesítése miatt illegálisan hagyta el Magyarországot, de 1949. június 20-án Rónai Paula testvérnek és a testvérközösségnek írt levelében visszatérését ígérte, amint feladatait elvégzi. A korabeli dokumentumok szerint 1951 novemberében érkezett Bécsbe, ahonnét ugyancsak illegálisan szeretett volna visszajönni Magyarországra, sikertelenül. Helyzete hamarosan tarthatatlanná vált Magyarországon, ezért 1949-ben Ausztriába távozott, majd az Egyesült Államokban telepedett le, és 1974-ben Buffaloban hunyt el. Slachta Margit testének exhumálása 2021. október 26-án történt meg, majd nem sokkal ezután, november 9-én érkezett haza Magyarországra. Margit testvér újratemetése végül 2021. december 7-én történt meg a Fiumei úti sírkertben.
Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
