[metaslider id="9331"]
scientificus-herger

Scientificus – Herger Csabáné: A modern magyar házassági vagyonjog kialakulása és rendszere a német jogfejlődés tükrében

Dr. habil. Herger Csabáné, a Jogtörténeti Tanszék egyik oktatója, A modern magyar házassági vagyonjog kialakulása és rendszere a német jogfejlődés tükrében (2017) című könyvével kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A tanárnő nemcsak a jogtörténeten, hanem a családjogon belül is úttörő kutatásaival lendítette előrébb e két jogterületet.

Interjú

A kiemelt művében megtalálható mind a jogtörténet, mind pedig a családjog. Miért pont ez a két terület keltette fel a Tanárnő érdeklődését a leginkább?

 

Herger Csabáné: A Jogtörténeti Tanszék munkájába 1993-ban demonstrátorként, majd 1995-ben tanársegédként kapcsolódtam be. Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a családjogra illetve a családjog-történetre koncentrálok. Kutatási területként értelemszerűen olyan témát választ az ember, amely izgatja, amelynek a művelése számára nem a „müssen” kategóriájába esik. A családjogi intézmények nagyon testközeliek, miközben erkölcsi szempontból többféleképp is értelmezhetők. A díké, a természetjogi „igazságosság”, „jogosság” keresése érdekel, ami a családjog területén kiemelkedő jelentőséggel bír. A dolgokhoz úgy is hozzá lehet állni, hogy épp csak annyit vállalok illetve teszek, ami feltétlenül szükséges. Azonban – sok kollégámhoz hasonlóan – én szeretem a munkám. Ez pedig motiváló erő akkor is, ha az ember épp fáradt.

 

Mit gondol, minek köszönheti a műve a sikerét?

 

Herger Csabáné: Egy adott kor bizonyos jogintézményeinek a kutatása – többek között a kor megértése szempontjából – önmagában is értékes. Mégis úgy gondolom, hogy amennyiben sikerül a jogtörténeti eredményeket az adott hatályos jogi intézmény mélyebb megvilágításához felhasználni, akkor a nagyobb haszon. Arra törekszem, hogy a történeti vizsgálat megmutassa az adott jogintézmény „csontvázát”, ezáltal feltárja a lényegét, és amikor erre a „csontvázra” az „inak”, a „bőr” és végezetül a „ruha” felkerül, akkor felismerhető legyen, hogy mi az oka az összképnek, illetve a „ruha” kiválasztásának.   

 

Miért pont a német jogfejlődéssel hozta párhuzamba a magyar házassági vagyonjog kialakulását?

 

Herger Csabáné: Az a felismerés motivált, hogy a magyar modernizáció korának házassági vagyonjogi intézményei a korabeli jogtudomány álláspontja szerint túlnyomó mértékben német eredetűek voltak. Ezek fejlődése az évszázadok során egy olyan államban ment végbe, melynek a népessége részben német származású volt. Másrészt a neoabszolutizmus korában az erőszakos jogexport következtében a magyar jogéletet és a jogtudományt jelentős osztrák hatás érte, de nem feledhető az sem, hogy a magyar magánjogi kodifikáció során a 19. század utolsó két évtizedében a német polgári kódex tervezeteire is tekintettel voltak. Hatályos házassági vagyonjogunkat tekintve pedig világosan felismerhető, hogy kodifikátoraink lényegét tekintve ugyanazt a három vagyonjogi rendszert nevesítették a Ptk. családjogi könyvében, mint amit a hatályos német jog is ismer, ha az elnevezések eltérőek is.

 

Miért ezt a könyvét szeretné megismertetni a hallgatókkal?

 

Herger Csabáné: Természetes jelenség, hogy ha évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt írt írásainkat újraolvassuk, felfedezünk bennük olyan elemeket, amelyeket ma esetleg máshogy fejeznénk ki, vagy árnyalnánk. Ezzel én is így vagyok, hiszen ma több szakmai tapasztalattal rendelkezem, mint korábban. Úgy gondolom tehát, hogy ez a könyvem érettebb elemzést ad, mint a korábbiak.

Véleménye szerint milyen TDK témákat lehetne a művéből választani? Ajánlaná a hallgatók számára, hogy hasonló témát válasszanak?

 

Herger Csabáné: Természetesen minden házassági vagyonjogi intézmény alkalmas további kutatásra. Lehet például jogösszehasonlítást végezni, aminek csak a kellő nyelvtudás és a szakmai előismeretek megszerzése szabhat határt. Persze nem az alaszkai és magyar jog összevetésére gondolok, hanem például szláv szomszédaink vagyonjogi intézményeire. Lehet levéltári kutatásban is gondolkodni Magyarország más megyéiben, hiszen én alapvetően a Baranya Megyei Levéltárban őrzött törvényszéki iratanyaggal dolgoztam az 1848 és 1945 közötti időszakban. Lehet természetesen időben is előre lépni, bár az 1953 utáni (azaz a Csjt. hatályba lépését követő) joggyakorlat 1986-ig, a második Csjt-novelláig nem sok szakmai izgalomra ad okot, mert szerződéses vagyonjog ebben a korszakban nem létezett. A mai joggyakorlat elsősorban a törvényes vagyonjogi rendszerre vonatkozik, mivel a magyar társadalom a jelek szerint még nem igazán szokott vissza a szerződéses házassági vagyonjogra. A szakirodalom a törvényes vagyonjogunk gyakorlata tekintetében bőséges; ennek áttekintése is hasznos lehet.

 

Mit tanácsolna azoknak, akik el szeretnének kezdeni kutatni valamelyik jogterületen belül?

 

Herger Csabáné: Sokat kell olvasni, a témát úgy kell kiválasztani, hogy örömöt okozzon a kutatás és persze nem szabad feladni az első akadályok láttán… Nagy előnyünk van a polgári korszak jogtudósaihoz képest: akkor nem volt „Ctrl c” – „Ctrl v” billentyűkombináció vagy digitális szakirodalom és jogtár, csak a hangyaszorgalom vezetett eredményre. A kutatás élménye azonban – vélelmezem – ugyan az. Csak ajánlani tudom minden Hallgatómnak!

A Media Iuris nevében köszönöm Tanárnőnek az interjút

 

EnglishGermanHungarian