Ki ne álmodozott volna már a Maldív-szigetek vagy épp a Karib-tenger gyönyörű fehér homokos tengerpartjairól és kristálytiszta kék vizéről? Ezek az úti célok számunkra elég távoliak és mélyen pénztárcába nyúlósak lehetnek. Olaszország viszont már elég közeli cél lehet és pont rendelkezik is egy ilyen tulajdonságú partszakasszal, ám nem mindegy, milyen áron.
Rosignano Solvay egy olasz város Toszkánában, ami tökéletes és gyönyörű, turistacsalogató tengerparttal rendelkezik. Ám kevesen tudják mi folyik a háttérben, így teljes mértékben csalóka és átverés lehet. Solvay egy nemzetközi vegyipari vállalat, amelyet 1863-ban alapítottak, székhelye Neder-Over-Heembeek, Brüsszel, Belgium. Két testvér, Ernest és Alfred Solvay alapította, amely két fő tevékenységre lett bontva: vegyszerek és műanyag előállítására. Az első világháborúig a legnagyobb multinacionális cég volt a világon. Az összefüggés pedig nagyon egyszerű: a cég a tengerpart közvetlen közelében rendelkezik telephellyel, így a vegyi hulladékot egyszerűen a tengerbe ereszti. A már évtizedek óta tartó pusztítás következményeképpen a barna homok színe teljesen fehér lett, és ennek köszönheti egzotikus voltát.
A város, mivel sokat köszönhet a vegyipari cégnek, számtalan létesítményét nevezte el róla, így például a moziját, színházát, iskoláit. A politikai korrupció olyan erős ebben a témában, hogy sem a vegyi szennyezés voltát nem ismerik el, sőt, míg az angol Wikipédia oldala külön cikkben taglalja a toxikus part történetét és figyelmeztet a veszélyre, addig az olasz oldalon egyszerűen nem lehet semmit sem találni erről, mintha nem is létezne ez a probléma. A főleg nátrium karbonát előállítását célzó tevékenység miatt a Solvay gyárból származó szennyvíz számos mérgező vegyi anyagot tartalmaz, mint például higany, arzén, kadmium, króm, ólom és ammónia. Ennek eredményeként az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja által 1999-ben közzétett jelentés szerint a Spiagge Bianche a Földközi-tenger 15 legszennyezettebb tengerparti helyszíne közé tartozik. Az ezen való javítás vagy javulás tendenciája a mai napig egyenlő a nullával. 2008 és 2010 között a város halálozási aránya magasabb volt, mint a regionális átlag ugyanezen időszakban, a férfiaknál 2,2, míg a nőknél 8,3 százalékkal nőtt. Emellett a daganatok gyakorisága és a 65 év alattiak korai halálozása is több százalékponttal meghaladja már a regionális átlagot. A helyiek halálos betegségekre való hajlama 300 százalékkal nőtt meg, a leggyakoribb betegségek pedig a rák, Alzheimer-kór, és mindenféle autoimmun betegségek lettek.
Ezeknek a súlyos számoknak a tudatában sem tesznek ez ellen az illetékesek, sőt, a tengerparton semmi figyelmeztetés nem található a víz esetleges mérgező voltával kapcsolatban, a táblák kimondottan fürdőzésre alkalmasnak írják le a partot, illetve tökéletesnek a vizet. 2017-ben például döglött halakat mosott partra a tenger, miután az ott lakók elviselhetetlen és furcsa fehérítő szagra panaszkodtak, ami a vízből áramlott. A természetvédelmi egyesületek pedig képtelenek beismerni az összefüggést vagy éppen inkább nem is akarják beismerni. Kérdéses hát, hogy az ilyen nagy és befolyással rendelkező multinacionális cégeket ki vonja felelősségre a saját életünk csorbításáért? Ki szolgáltat igazságot az ilyen helyzetekben?
Ugyanis már az élővilágra vonatkozó veszélyt is teljesen komolyan kéne vennünk, hát még a közvetlen az emberéleteket követelő pusztításokat. Lehet, hogy lassacskán kilábalunk a lassan másfél éve tartó világjárványból, amely annyi életet követelt, és megbénította a világot, viszont ki mondta, hogy ezzel vége van? Újabb vírusok kialakulását fogja eredményezni, ha továbbra is ilyen ütemben pusztítjuk a természetünket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég kiadott egy jelentést, melyben a koronavírus-járvány eredetét vizsgálják. A jelentés alapján a természetes élőhelyek szisztematikus tönkretétele, valamint a vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása növelheti a vírusok terjedésének kockázatát. A természetpusztítás hazánkban is komoly probléma: Magyarország ma még szerencsére gazdag élővilággal rendelkezik, ám rohamosan pusztul a környezetszennyezés, a különböző gigaberuházások, az erdőirtások és a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdaság terjeszkedése miatt. A természetes élő rendszerek folyamatos inváziója világszerte azt idézi elő, hogy a vadon élő állatok és az emberek élettere közötti elválasztó sáv egyre vékonyabb lesz. A tudósok szerint azonban pont ez a zóna védhetne meg minket attól, hogy az állatok által hordozott vírusok átterjedjenek az emberre. Ilyen, úgynevezett zoonózisok például a SARS, a sertésinfluenza, a madárinfluenza, a zika és az ebola is.
