A PROFEX nyelvvizsga egy államilag elismert szaknyelvi vizsga, amely jelenleg az orvosi-egészségügyi és telekommunikációs, továbbá a jogi és közigazgatási szakterületen tanuló és dolgozó szakembereknek kínál bizonyítási lehetőséget angol és német nyelvből. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán, mint ismert, a 4 félévig tartó szaknyelvi tanulmányok után a hallgató szigorlatot köteles teljesíteni, mely azonban egy sikeres PROFEX nyelvvizsgával kiváltható. Csete Róbert III. évfolyamos jogász szakos hallgatót kérdeztem a vizsga, valamint az arra való jelentkezés, felkészülés menetéről, tapasztalatairól.
Kérlek mesélj kicsit, hogyan történt a nyelvvizsgára való jelentkezés?
Csete Róbert: A jelentkezés alapvetően két fontosabb részből áll. Elsőként át kell utalni a vizsgadíjat. Fontos, hogy két utalásról van szó, ugyanis a vizsga díja megoszlik az ÁJK és az ÁOK között. A vizsgadíj függ a teljesíteni kívánt fokozattól, valamint attól, hogy a vizsgára jelentkező mely részegységeket szeretné teljesíteni. A második rész bizonyos dokumentumok csatolásáról szól. A honlapon megadott e-mail-címre kell megküldeni a két utalást igazoló bizonylatot és a kitöltött és aláírt jelentkezési lapot szkennelt formátumban. Részletes információkat a PTE ÁJK honlapján, a szaknyelvi vizsgaközpont menüpont alatt találnak az érdeklődők.
Miért a német nyelvet választottad?
Csete Róbert: Már óvodás koromban is német nyelvű óvodába jártam, majd a Koch Valéria Iskolaközpontban kezdtem meg a tanulmányaimat. Az ott töltött 12 év alatt a tantárgyak többségét német nyelven tanultam. Mindemellett a felsőfokú német nyelvvizsgát is sikerült teljesítenem. Miután az egyetemre érkeztem, nem szerettem volna elhanyagolni a megszerzett tudást, ezért felvettem egy német nyelvű szemináriumot. Amikor eljött az ideje, hogy szaknyelvi tárgyat válasszak, a németre esett a választásom, nagyrészt ugyanebből az okból. Demonstrátori feladataim kapcsán is sokszor előkerült a német nyelv, valamint egy osztrák professzorok által tartott tömbösített kurzust is teljesítettem. Ezek fényében egyértelmű volt, hogy először németül szeretném teljesíteni a jogi szaknyelvvizsgát.
Hogyan történt a vizsgára való felkészülés? Mit gondolsz, mennyi időt szükséges a felkészülésre szánni? Mi az, amit különösen fontosnak tartasz átnézni?
Csete Róbert: Nos, a fentiek alapján látszik, hogy egyfajta nyelvi háttérrel már rendelkeztem, amikor felvettem a német jogi szaknyelv tárgyat. Természetesen az évek során megkopott ez a nyelvtudás, hiszen az egyetemi éveim során, a korábban említettek ellenére, nem használtam olyan mértékben a németet, mint például a gimnáziumban. A jogi szaknyelvi órákon a szövegek olvasásával, a beszélgetésekkel némileg sikerült behozni ezt a lemaradást. Fontos tényező volt az is, hogy én a tárgy utolsó félévében jelentkeztem a szaknyelvvizsgára, így még friss volt az a tudás, amit megszereztem. Ez a másik kulcsa a felkészülésnek. Összpontosítani kell az órákon tanult szakszavakra, hiszen ezek lesznek a leghasznosabbak a vizsga során. Külön köszönöm Hőnig Klára tanárnő támogatását, hiszen sok hasznos tanáccsal és segédanyaggal segítette a felkészülésemet. A felkészülés, ismerve a körülményeket, körülbelül egy hetet vett igénybe, hiszen jórészt ismétlésből, a szakszavak tanulásából, az egyes témák átolvasásából és a mintatesztek kitöltéséből állt. Utóbbiak különösen fontosak, mert betekintést nyújtanak a vizsga menetébe, a feladatok jellegébe. Értelemszerűen több időt érdemes szánni a felkészülésre akkor, ha a vizsgázó jóval a vizsga előtt teljesítette a tárgyat.
Hogyan épül fel a nyelvvizsga, milyen részekből áll?
Csete Róbert: A komplex nyelvvizsga két fő egységből, szóbeliből és írásbeliből áll. A szóbeli egység egy beszélgetésből és beszédértésből, az írásbeli egység szövegértés, íráskészség és közvetítés (fordítás) részegységekből áll.
A beszélgetés egy rövid bemutatkozásból áll, amit egy, a honlapon felsorolt témakör követ. Ezután a vizsgázó két szituációt és egy kiselőadást húz. A szituációknak egy megadott irányt kell követniük, a vizsgázó és a vizsgáztató eljátsszák azokat. A kiselőadást pedig egyedül a vizsgáztató tartja, szintén a feladatlapon megadott keretek között. A beszédértés feladatait tekintve semmiben sem különbözik a többi nyelvvizsgán tapasztalhatóktól.
Ugyanez a helyzet a szövegértés részegységgel is. Az íráskészség teljesítéséhez egy hivatalos levelet és egy hivatalos e-mailt kell írni. Itt szintén a meghatározott szempontok alapján. Az úgynevezett közvetítés pedig fordítást jelent. A vizsgázó kap egy szöveget, melyet a lehető legpontosabban kell lefordítania.
Milyen élményekkel, tapasztalatokkal távoztál a vizsgáról?
Csete Róbert: Összességében kellemes élményt jelentett a vizsga. A beszélgetés jó hangulatban zajlott, kedvesek voltak a vizsgáztatók. A beszédértés nehezebb volt, mint amire számítottam, de úgy gondolom, megszereztem a sikeres vizsgához szükséges pontokat. Az írásbeli rész, bevallom, nosztalgikus élmény volt, ugyanis az általános iskolában és a gimnáziumban éveken keresztül gyakoroltuk hasonló feladatok megoldását. A rendelkezésre álló három óra elegendő volt a feladatok megoldására, a választott szövegtémák is jók voltak.
A vizsga után mennyi idő elteltével derülnek ki az eredmények?
Csete Róbert: Az eredményt a vizsgázó a vizsgát követő legkésőbb 25. naptól kezdődően megtekintheti a nyelvvizsga honlapján a kódszáma segítségével.
Milyen előnyökkel járhat a sikeres nyelvvizsga a jövőben, a szakmában való elhelyezkedés szempontjából?
Csete Róbert: Úgy gondolom, hogy egyaránt hasznos lehet külföldi és belföldi elhelyezkedés szempontjából is. Amennyiben valaki a külföldi munkavállalás mellett dönt, a német nyelvterületen tökéletes, biztos alapként szolgálhat az a szókincs és egyéb tudás, amit egy ilyen nyelvvizsga jelenthet. Nagyrészt ugyanez vonatkozik a belföldi elhelyezkedésre is, hiszen az uniós tagságból, illetve egyes nemzetközi vállalatok jelenlétéből adódóan kereslet biztosan lesz az ilyen tudással rendelkező emberekre. Amennyiben jól tudom, egyes jogászi hivatások során plusz pontokat jelent, ha valaki teljesíti ezt a szaknyelvvizsgát.
A Media Iuris nevében szeretném megköszönni az interjút és további sikereket kívánok a tanulmányaid során!
Források: 1, kiemelt kép
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
