[metaslider id="9331"]
pécs

Pécs nagyvárossá válásának igazolója: a helyi villamosközlekedés története

63 éve, 1960 augusztusában tette meg utolsó útját a pécsi villamos, és már nem sokan mondhatják, hogy egykor utaztak rajta. Miért számolták fel a közkedvelt közlekedési eszközt, valamint lesz-e jövője a helyi villamosközlekedésnek?

Kezdetek

A várost 1868-ban érte el a vasút, 22 évvel az első magyarországi vasútvonal után (Pest-Vác). A Pécs-Barcs vonalat később a Pesttel közvetlen összeköttetést teremtő vasútvonal követte 1883-ban. Eredetileg a belvároshoz közelebb került volna a pécsi vasútállomás, nevezetesen a Kossuth tér (akkor: Majláth tér) szomszédságába, ám végül egy délebbre eső helyre esett a választás. Az ötlet, hogy a belvárost a pályaudvarral, valamint a többi külvárosi résszel közúti vasúttal össze kéne kötni, már 1895-ben felmerült. A város lendületes fejlődése indokolttá tette, hogy az egyre népesebb és egyre nagyobb kiterjedésű településre, amely már 30 ezer főt kitett, elérkezzen a villamos. Végül 1913-ban, október 20-án kezdődött meg a pécsi villamosozás, három útvonalon: a Zsolnay-gyártól a Főpályaudvarig, innen a Hadapród iskoláig (ma az Orvostudományi Kar elméleti tömbje áll a helyén), valamint a Hadapród iskolától a Budai külvárosi pályaudvarig. A hálózat kiépítése a szűk utcák, valamint az emelkedők miatt nehézkes és drága volt, de megérte: a pécsiek előszeretettel vették igénybe ezt a közlekedési módszert: 1915-ben 2 millió 370 ezer, 1954-ben pedig már 12 millió utazást regisztráltak. 

pécs

1959. március 16-án a Széchenyi térről a Főpályaudvar felé igyekvők azzal szembesültek, hogy villamos helyett mostantól autóbusszal kell a vasútállomás felé közlekedniük. A bezárás második ütemének keretében 1960. augusztus 31-én tette meg utolsó útját a közkedvelt közlekedési eszköz. A legtöbb villamost selejtezték, a többi pedig Szegedre illetve Debrecenbe került.

Miért számolták fel ezt a népszerű közlekedési módszert?

Sajnos ez nem volt egyedüli jelenség az országban: a vidéki városok villamoshálózatai sorra számolták fel vonalaikat, így Pécsen, Szombathelyen és Nyíregyházán a ’60-as, valamint a ’70-es években teljesen megszűnt a villamosközlekedés, Debrecenben pedig 5, Szegeden 4 és Miskolcon 2 vonal szűnt meg (Sopronban is volt villamoshálózat, viszont ott már jóval korábban, 1923-ban felszámolták).

Pécsen az egyre növekvő utasszám  indokolttá tette a hálózat fejlesztését. Az egyvágányú hálózat miatt csak korlátozott számban tudták sűríteni a járatokat, eleinte új kitérők építésével próbálkoztak. Később a hálózat egyszerűsítésével érték el a legjobb teljesítményt: a Főpályaudvartól a villamosok csak a Széchenyi térig közlekedtek, így a másik vonalon a villamosok sűrűbben járhattak. Sajnos ez, ahogy ma is láthatjuk, nem volt elég a hálózat megmentéséhez. A rossz gazdasági helyzet, az Ikarus fellendülése, valamint az, hogy a villamosközlekedés megindulásakor se volt elég a város kiszolgálásához a hálózat kiterjedése, mind-mind az üzem bezárása mellett érvelt. Eredetileg a város vezetői a villamost  trolibusszal akarták helyettesíteni. Trolibuszüzem is  nyílt volna Pécsen, ami az első vidéki üzem lett volna. Erről a tervről viszont sokáig nem mondtak le. Az 1986-ban elkészült Alagút belmagassága, valamint az Aradi vértanúk útját szegélyező vastag villanyoszlopok a létrehozandó trolibuszüzem felsővezetékeinek figyelembe vételével készültek el úgy, ahogy ma is láthatjuk.

pécs

Mi maradt meg?

A városban nem sok minden emlékeztet már arra, hogy itt valaha villamos járt. Pár sínpáron és az egykor Ferences templomnál kiállított kocsin, valamint a Színház téri domborművön kívül már nem nagyon tanúskodik semmi sem erről. Sajnos a kiállított kocsi sem pécsi volt, Budapestről hozták. Ettől függetlenül ragaszkodnak hozzá a helyiek: három évvel ezelőtt közadakozás segítségével menekült meg attól, hogy elszállítsák a rossz alapzatú sínpárról. Sajnos utóbb mégis el kellett szállítani eddigi helyéről, ettől függetlenül a villamos jövője derűre ad okot, hiszen a jármű Pécsen maradhat, igaz, még nem tudni,  hol fogják  kiállítani.

Mi lesz a jövőben?

A rendszerváltás után Pécsen többször felmerült egy újabb villamoshálózat kiépítése. Hasonlóan a régi hálózathoz, egy keleti-nyugati vonal tette volna ki a rendszer gerincét, továbbá a villamos két fontos  útvonalon közlekedett volna:  a kertvárostól a belvárosig, onnan keleti illetve nyugati irányba ágazódva tovább. Ezek a tervek főleg Pécs európai kulturális fővárosa címe kapcsán készültek el, ellenben például a Zsolnay Kulturális Negyeddel, illetve a Kodály Központtal, nem valósultak meg. A helyi tömegközlekedést teljes mértékben megújító projekt egy újabb dimenzióba emelte volna a pécsi infrastruktúrát, hiszen a FŐMTERV tervei szerint a vasútállomás közelebb került volna az autóbusz-állomáshoz, ezzel közvetlen összeköttetést teremtve a villamos, nagyvasút és távolsági, valamint helyi járatos autóbuszok között. Ma viszont a helyi közlekedést (ahogy sokan tapasztalhattátok) csupán buszokkal oldja meg a város, trolibusz helyett pedig az utóbbi években megjelenő elektromos BYD, illetve Mercedes-Benz eCitaro buszok járják a város utcáit, legközelebb (közlekedő) villamost pedig Eszéken találhatunk.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Képek forrása: kiemelt, 1, 2

EnglishGermanHungarian