oszi-borkostolo

Őszi borkóstoló

A Pécsi Tudományegyetem jogi karán kedden a Ménesi Borbár jóvoltából különféle borokat kóstolhattak az érdeklődők. Az esemény este 20 és 21 óra között zajlott a Molnár Kálmán előadóteremben. Az este előadója Mátyási Roland, a fent említett borbár tulajdonosa volt. Vendégünk elmondta, hogy 3 és fél éve foglalkozik borokkal, a Ménesi Borbár nyáron nyitott meg a Móricz Zsigmond körtéren Budapesten és több mint 130 féle bornak ad otthont.

Az előadás elején általános információkat ismerhettünk meg a borokról, borászatról, mint tevékenységről. A bor egy rendkívül érdekes termék, kultúrával rendelkezik, különböző régiók borai között jelentősebb eltérések is lehetnek. Magyarország számos borvidékkel rendelkezik, szerintem nincs olyan magyar ember, akinek Tokajról ne a bor jutna eszébe, de az egri, illetve a Balaton vidéki borok is nagyon népszerűek.

Az előadásból számos érdekességet megtudhattunk, mint például hogy a felnőtt lakosság 34%-a nem, 22%-a hetente fogyaszt bort, a külföldi borok fogyasztásának aránya 6% körül mozog, valamint 51-49% a száraz/félszáraz és édes/félédes borok fogyasztásának aránya. A borfogyasztás legtöbbször otthon (53%), majd vendégségben (25%), végül gasztronómiában történik (13%).

Mátyási Roland

Felmerült az a kérdés is, hogy mitől jó egy bor. Sokat említették az ízt, az illatot, ugyanakkor előadónk felhívta a figyelmet az egyensúly fontosságára is. A kóstolási technikát is megismerhettük, miszerint először látással, majd szaglással, végezetül pedig ízleléssel vizsgálunk. Ez a sorrend nem cserélhető fel. Az illatok esetében különféle aromákat különböztethetünk meg, a primer aromákat, amelyek a szőlőből, a szekunder aromákat, amelyet az erjedésből, végül a tercier aromákat, amik az érlelésből származnak. Ezen kívül még megkülönböztethetünk ízeket és érzeteket is. A borban az édes, a savas, a keserű, illetve a sós/ásványos ízeket vélhetjük felfedezni, míg kóstoláskor a hőmérsékletet, a csípősséget, a cserzőhatást, valamint a testességet érezhetjük.

Mindezek után vette kezdetét a kóstolás. Eleinte könnyebben iható fehér-, a vége felé pedig testesebb vörösborokkal ismerkedhettünk meg. Legelőször Irsai Olivért kóstoltunk, amely egy könnyed, jó ivású fehérbor, zöldes/halványsárga színe van, jellegzetesen intenzív muskotályos illattal rendelkezik, lágy savak hordozója. Igazi térítő bor, amelyet érdemes hamar elfogyasztani, mert gyorsan öregszik.

Utána a Zenit következett, amelyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és a bouvier keresztezésével. Illatos-zamatos, harmonikus savú bor, illatjegyeiben elsősorban fűszerek, fehér húsú gyümölcsök és borsmenta dominálnak. Több éves érlelést igényel, hogy igazi karakterei kibontakozhassanak. Termőhelyei a Balaton északi partján találhatóak.

Következő állomásunk a Frisch Rosé Cuvée volt, amelynek összetétele a következő: 50% Cabernet sauvignon, 30% Kékfrankos és 20% Pinot noir. Teste könnyed, savai lendületesek, aromái gyümölcsösek. Illik a nyárhoz, ugyanis ennek az évszaknak az ételei kifejezetten jól mennek hozzá.

Ezután Merlotot kóstoltunk, amely francia eredetű bor. Bora mélyvörös, telt. Fő illat- és ízjegyei a málna és a szilva, de sokszor felfedezhetünk benne szilvalekvár és feketeribizli ízeket is. A hosszabb hordós érlelést vaníliás, túlérett kék szilvára emlékeztető, a tölgyfás érlelést csokoládés, kávébabos ízzel hálálja meg.

Végezetül pedig a Mészáros Szekszárdi Hidaspetre Cabernet Franc vörösbort kóstoltuk.

Az este nagyon kellemes hangulatban telt, a borok nagyon finomak voltak, nekem személy szerint az Irsai Olivér ízlett legjobban, ugyanis lágy, enyhén savanykás ízével teljesen elvarázsolt. A Media Iuris mindenképp ajánlja a bort kedvelőknek az ilyen típusú eseményeket, hiszen amellett, hogy finom borokat kóstolhatnak, új ismeretekkel is gazdagodhatnak. 

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian