kerekasztal-beszelgetes-muhibaper-media-iuris

Kerekasztal-beszélgetés, avagy hogyan néz ki egy orvosi műhibaper a büntető igazságszolgáltatásban

Ezen a héten kedden a Media Iuris szerkesztőjeként egy rendkívül érdekes előadáson vettem részt. Az Óriás Nándor Szakkollégium (ÓNSZ) Bűnügyi Tagozatának szervezésében került megrendezésre az Orvosi műhibaperek a büntető igazságszolgáltatásban elnevezésű kerekasztal-beszélgetés, melynek vendégelőadója Dr. Kovács Csaba volt, aki a Pécsi Törvényszék tanácselnök bírája. Az eseményen rendkívül sokan részt vettek, ami azt bizonyítja, hogy a hallgatók érdeklődnek a szakmai jellegű események iránt és kíváncsiak tapasztalt jogászok munkásságára.

Az előadás elején Dr. Kovács Csaba bemutatkozott, mesélt a bírói pályafutásáról és a pécsi jogi karon végzett oktatói munkájáról. Bevezetésként a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésről volt szó, amely számos területet felölel, mint például az építőipar vagy az olyan munkakörök, amelyek során fegyvereket használnak, például a vadászat, illetve a rendőri hivatás. A bíró úr arra is felhívta a figyelmünket, hogy az orvosi műhiba jogi fogalomként nem létezik. Ezután összehasonlítottuk az 1978. évi IV. törvény foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását a jelenlegi szabályozással.

Ezt követően a bíró úr elemezte azokat a tényállási elemeket, amelyek elengedhetetlenek a bűncselekmény megállapításához. Az előadás második felében olyan bírósági határozatokkal ismerkedhettünk meg, amelyekben egyértelműen megállapították, hogy az adott orvos nem megfelelően járt el. Megismerhettünk olyan esetet, amelyben az altatóorvos nem volt bent végig műtétnél és a fellépő keringészavarokat nem tudta időben kezelni, amely miatt a beteg nagyfokú agykárosodást szenvedett és 3 nappal később meghalt.  Olyan ügy is előfordult, amelyben egy gyermekorvos miután megállapította a gyermekeknél az alultápláltságot és kiszáradtságot, nem intézkedett a kórházba szállításukról és a szülőktől való elkülönítésről. Mindezek mellett a kuruzslás büntetendőségéről és a kórház felelősségéről is szó esett.

Az előadás legvégén Dr. Kovács Csaba a hallgatók előzetesen feltett kérdéseire válaszolt. Az első kérdés az volt, hogy mennyire nehéz egy ügyvédnek orvosi kérdésekben állást foglalnia. Erre azt válaszolta a bíró úr, hogy a legjobb megoldás, ha az ügyvéd az ügy elvállalása előtt szakértői véleményt szerez be. Az is felmerült, hogy milyen gyakran fordul elő, hogy egy kuruzslóval szemben eljárást indítanak. Dr. Kovács Csaba szerint mindez azért fordul elő rendkívül ritkán, mert sokan szégyellik bevallani, hogy nem szakemberhez fordultak a problémájukkal.

Véleményem szerint ez egy nagyon érdekes előadás volt, és örülök, hogy a jognak olyan területét is jobban megismerhettem, amiről eddig kevés tudásom volt.

Akiket esetleg jobban érdekel a jog és az egészségügy kapcsolata, azoknak ajánljuk szintén az Óriás Nándor Szakkollégium által szervezett alábbi online eseményeket:

Az egészségügy és a jog kapcsolata – ÓNSZ Konferencia

Az egészségügy és a jog kapcsolata – kerekasztal-beszélgetés

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian