Az American Bar Association – ABA (Amerikai Ügyvédi Kamara) folyóiratában hatalmas vita bontakozott ki elsősorban az amerikai női ügyvédek hivatásrenden belüli helyzetéről és érdekeiről. A vita alapja egy a Susan Smith Blakely ügyvédnő által szerzett cikk volt, amelyben többek közt olyan véleményeket fogalmazott meg, ami néhány ügyvéd társánál futótűzként terjedt.
A vélemények alapvetően szembementek az ABA által képviselt értékekkel és elvekkel. Susan Smith Blakely ugyanis egyebek közt azt állította, hogy habár a jogi munkáltatóknak rengeteg olyan rendszerszintű problémájuk van, amelyekkel kötelesek szembenézni, amikor a női ügyvédek előléptetéséről, vagy egyáltalán alkalmazásáról van szó, az ügyvédnők szakmai érvényesülésének alapvető okai azonban mégis oda eredeztethető vissza, hogy maguk a nők nem fordítanak arra kellő időt és erőfeszítést, és csak részben azért, mert más gondok, (mint például a házasság, háztartás, gyereknevelés kérdéskörei) vonják el a figyelmüket a munkáról. Amekkora volt a felháborodás az ügyvédek körében, akkora potenciált teremtett az ABA számára, aki erre válaszlevélben felsorakoztatta ellenérveit és javaslatait a jövőre nézve. Ebben a cikkben az ABA elnöknőjének cikkéből válogattam részleteket, amik választ adhatnak a téma által felvetett kérdésekre.
1.) Az American Bar Assosication és értékei
A női ügyvédek köre nem egy homogén csoport, akik mindannyian ugyanazokkal az élettapasztalatokkal vagy otthoni helyzetekkel rendelkeznek. Az ABA elnöke szerint nem lenne szabad és nem kellene kioktatni az ügyvédnőket arról, hogy mégis hogyan kell alakítaniuk az életüket a siker érdekében. A 21.században egyetlen nőnek sem szabadna azt mondania, hogy választania kell a karrierje és a családja között, hiszen a szakma feladata többek közt az is, hogy tisztességes és egyenlő feltételeket teremtsen a nők számára. Az Amerikai Ügyvédi Kamara élén 10 női elnök állt, a legutóbbi 5 elnökből pedig 4 nő volt. Mára már nem titok, hogy a női ügyvédek olyan munkahelyeken maradnak, ahol a munkakultúra, a munkahelyi szabályok és a napi gyakorlat elősegíti a sikerüket és így elégedettségüket életpályájuk alakulásával.
A Kamara az egyenlő részvétel biztosításán dolgozik azáltal, hogy időszerű jelentéseket, tanulmányokat és ajánlásokat készít, amely által is elősegíti az ügyvédi irodák és más egyéb munkáltatók felkészülését és informálódását a nemek közötti tartós egyenlőtlenségek feloldásának érdekében. Ebbe a munkába pedig férfiakat is bevonnak, mint szövetségeseket.
2.) Walking Out the Door
Megannyi elmélet és teória született már arra, hogy miért hagyják el tömegesen, vagy legalábbis jelentősen többen munkahelyüket a nők, mint férfi társaik. Az előléptetés és bérezés kérdése pedig szinte csak hab a tortán. Az anekdoták ellenben a kutatásokkal és a statisztikákkal azonban nem változtatnak a közvéleményen. Az ABA az anomália megszüntetése érdekében nem kevés kutatást kezdeményezett és finanszírozott a női ügyvédek érvényesüléséről, beleértve felméréseket, női fókuszcsoportok értékelését, valamint a női ügyvédek hosszú távú karrierútjairól szóló tanulmányokat. Foglalkoztak továbbá a színes bőrű, és az 55 év feletti ügyvédnők sorsával és problémáinak vizsgálatával is.
Ezeknek a kutatásoknak egy részét a 2019-ben az ABA által nyilvánosságra hozott Walking Out the Door című jelentése Amerikai 500 legnagyobb ügyvédi irodájában dolgozó nők hosszú távú tapasztalataival, élményeivel dolgozik. A 2019 és a 2020-as kutatásokat összevetve a következő konklúzió született meg: kiderült, hogy nincs kifejezetten egy ok, amiért a nők elhagyják a szakmát, az okok ugyanis igencsak sokrétűek. A kutatásokból a következő számadatok születtek. Kiderült, hogy a nők 45%-a számolt be arról, hogy női mivoltuk, nemük miatt nem kaptak megfelelő hozzáférést a pályafejlesztési lehetőségeikhez. (Ez összevetve a férfiaknál például csak 6%-ban nyilvánult meg.)
A kutatás során használt fókuszcsoportok pedig egy igen érdekes jelenségről számoltak be: olyan női ügyvédek történeteit emelték ki, akik úgy érezték, hogy gyakorta csupán a sokszínűség jelképeként alkalmazták őket.
Az ötvenes éveikben járó nők, (még azok is, akik jelentős eredményeket értek el karrierjük során) sokszor arról számoltak be, hogy „láthatatlannak” érezték magukat. A fiatalabb női ügyvédek pedig arról a tapasztalatról számoltak be, hogy sokszor kevésbé fontos, szinte már-már jelentéktelen feladatokat kaptak, ami miatt korlátozva érezték magukat a fejlődésükben, előrehaladásukban. Mindeközben a tapasztalt ügyvédnők pedig a „sikerben való kifáradásról” beszélnek; a női ügyvédek egyszerűen belefáradnak abba, hogy keményebben dolgozzanak férfi társaiknál, az azonos siker elérése érdekében, és miután már nem működik a szőnyeg alá söprés, egyszer csak kifakadnak és azt mondják: „Elegem van! Én ezt befejeztem!”
Egy nő úgy jellemezte a női ügyvédek karrierjének akadályait, mint „halál ezer vágással” (Kínában Ling Chi-nek nevezik, szabad fordítása a halál ezer vágással. Ez egy igen kegyetlen kivégzési forma, tulajdonképpen élve felszeletelést jelent.)
3.) A jövő – javaslatok az ABA által
Az ABA által készített jelentések azonban javaslatokat is tesznek a helyzet megváltoztatására. Ezek közé az eszközök közé tartoznak többek közt a konkrét célok kitűzése és az erőforrások biztosítása a családi kötelezettségekből eredő nyomás enyhítésére is, ami többnyire inkább nőket terheli, mintsem a férfiakat.
A nőkkel szembeni előítéletek azonban továbbra is fennállnak a szakmában, habár egyre inkább találkozhatunk az elnőiesedéssel is a szakmán belül. Ma a joghallgatók 54%-a nő. 1970-ben például a nők a szakma 3%-át tették ki, míg ma ez 37%.
„A női ügyvédek olyan tisztességes és méltányos munkahelyet érdemelnek, ahol a munkahelyi alkalmazási elvek és a hivatásrendi ethosz lehetővé teszi számukra a boldogulást és nem elűzi őket. Sokkal, de sokkal többet kell tennünk, mert tehetünk az ügyvédnők szakmai érvényesülése, a jogi szakma kiteljesülése és összességben ügyfeleink érdekében.” – írja az ABA a fentebb idézett válaszában.
Forrás: Ügyvédek lapja 2022.január-február, LXI. évfolyam 1. száma
Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
