Nyelvtanulás – na de hogyan?

A nyelvtanulás nagyon sok ember életének szerves részét képezi. Tanuljuk az általános iskolában, általában ekkor még csak egyet, de középiskolában nem ritkán 2, vagy akár 3 idegen nyelv is helyet kaphat már az órarendben. Van, ahol már az óvodában elkezdődik a kisgyermekek nyelvi nevelése, és egyre népszerűbbek a kéttannyelvű gimnáziumok, szakgimnáziumok is. Sok helyen még az egyetemi képzés része is a nyelvoktatás, itt már általában szaknyelvről van szó, vagyis főleg ahhoz a területhez kapcsolódó szakszókincsről, ami a jövendőbeli szakmánkhoz szükséges, de a nyelvek iránt kiemelten érdeklődők előtt nyitva állnak különféle nyelvszakok is, ahol 3 év alatt egy, vagy minor szakkal akár kettő nyelvet is el lehet sajátítani egyéb irodalmi és kulturális ismeretekkel kiegészítve – kezdve a népszerűbb nyelvektől az egészen különlegesekig nagyon sokfélét megtalálhatunk, általában a bölcsészkarokon.

Hogy kezdjek neki?

Nos, talán kissé elcsépelten hangzik az a motivációs jellegű mondat, hogy „Minden fejben dől el”, és sajnos nem is igaz minden helyzetben, hogy csak rajtunk múlnak a dolgok, de azért kétségtelenül van valami igazságtartalma, ha a céljainkat nézzük. A nyelvtanulásnál is igaz, hogy az első, aminek meg kell lennie, mielőtt belevágunk, az elhatározás, a motiváció. Ez fontos akkor is, ha az iskolapadból már kikerülve, magunktól kezdjük el – érdemes tisztázni magunkban, hogy mi is a célunk tulajdonképpen a nyelvtanulással, mit is szeretnénk elérni, és miért lesz nekünk jobb akkor, ha megtanulunk egy új nyelvet. De fontos lehet ebbe akkor is belegondolni, ha úgymond rá vagyunk kényszerülve a nyelvtanulásra, például iskolai keretek között – hiszen lehet erre kötelező „nyűg” helyett egy lehetőségként is gondolni, és kitűzni magunk elé egy célt akár egy nyelvvizsga, akár csak egy bizonyos szint elérése formájában.

És hogyan tovább?

Ha kötelező jelleggel tanuljuk a nyelvet, akkor kötöttebb a helyzetünk. Ha azonban nem, akkor számos dilemma tárulhat elénk, ami meghatározhatja a tanulás folyamatát. Jelentkezzek egy csoportba, vagy járjak inkább magántanárhoz? Vagy esetleg meg tudom én ezt egyedül is tanulni? Mennyi időre van szükségem? Melyik fajta nyelvvizsgát válasszam? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyeket érdemes felvetni magunkban, mielőtt nyelvtanulásba fogunk, és a saját személyiségünknek, lehetőségeinknek a leginkább megfelelően megválaszolni – akár mások segítségével. Érdemes átgondolni, hogy egyénileg, vagy csoportosan szeretünk jobban tanulni, vagy például a nyelvvizsgák típusánál, hogy melyik területen vagyunk a legerősebbek – van ugyanis olyan fajta, amin a hallás utáni feladatok a legnehezebbek, van, ahol inkább a beszédkészséget mérik szigorúbban, míg a harmadikon az olvasott szövegekértések a legbonyolultabbak.

Színek, számok, és minden egyéb

Amikor egyénileg tanulunk, nagyon fontos kikísérletezni egy sajátos technikát, ami nekünk a legideálisabb, amivel úgy érezzük, hogy a lehető legtöbbet érhetjük el. A nyelvtanulás tűnhet egy nagyon száraz és nehéz dolognak, de ma már számos lehetőség nyílik elénk, hogy minél izgalmasabb tevékenységet csináljunk ebből. Ha vizuális típus vagy, és szereted a sokféle vidám színt, vegyél post it-eket, amikre felírhatod az új szavakat vagy akár a nyelvtani összefüggéseket, de a szövegkiemelők, színes tollak is nagy segítségedre lehetnek. Ha inkább hallás alapján tudsz jól tanulni, az internet ebben is nagy segítségedre lehet: rengeteg filmet, videót, zenét lehet elérni különböző nyelveken, és ezekkel akár útközben is tanulhatsz, illetve természetesen a kettő csatornát kombinálni is nagyon hatásos lehet. Be lehet lépni csoportokba, lehet keresni embereket, akikkel beszélgethetsz az adott nyelven, akár írásban, akár szóban – ezzel a már megtanultakat is gyakorolhatod, illetve további fejlődést is el lehet vele érni.

Szinten tartás

Ha már megtanultunk egy nyelvet, azt szinten is kell tartani, hacsak nem akarjuk elfelejteni. Olyan ez, mint az edzés – nem elég elérni a kívánt alakot, ha ilyenek is akarunk maradni, akkor folyamatosan „kondiban kell tartanunk” magunkat. Valami hasonló van a nyelveknél is. A jó hír, hogy ez talán nem is olyan nehéz, mint elsőre gondolnánk, hiszen a mai világban már rengeteg idegen nyelvű médiatartalommal találkozhatunk, amik kifejezetten a segítségünkre lehetnek, a filmektől kezdve a könyveken, e-bookokon át egészen a zenékig. Illetve számos alkalmazás is van már erre a célra – én a Duolingo-t jó szívvel ajánlom, ami a tanulás kiegészítésére is jó, de az imént említett szinten tartásra is kiváló lehet. Elég csak naponta néhány percet foglalkozni vele, és kiválóan karban tartja a tudásunkat. Emellett pedig nekem az is a tapasztalatom, hogy minél stabilabb alapokon áll a nyelvtudásunk, annál nehezebben megy ki a fejünkből – így érdemes nagyon alaposnak lenni, amikor még az intenzív tanulási szakaszban vagyunk.

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz” – nekem ez az egyik kedvenc idézetem az idegen nyelvekkel, nyelvtanulással kapcsolatban. Számomra azt fejezi ki, hogy mindenki értékes ember – hiszen mindenkinek van egy anyanyelve, vagy legalábbis mindenképpen kommunikálunk egy bizonyos rendszerben, hiszen emberek vagyunk – ugyanakkor minél inkább képezzük magunkat, és minél többfelé érdeklődünk, tanulunk, annál jobban kibontakoztathatjuk mindazt, ami bennünk rejlik.

Összefoglalva tehát az imént leírtakat, én mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy kikerülve az iskolapadból is maradjon kíváncsi, és ez különösen igaz az idegen nyelvekre. Nekem eddig angolul, spanyolul és olaszul sikerült megtanulnom, de szívesen nyitnék akár egy újabb neolatin nyelv felé (például francia), vagy akár eveznék teljesen új vizekre is, például egy szláv vagy skandináv nyelv formájában. Nektek eddig milyen nyelveket sikerült elsajátítani, illetve melyiket szeretnétek a jövőben?

Molnár Maja

Sziasztok!

Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.