teli-vagy-nyari-idoszamitas

Új időszámítás kezdődik Magyarországon! De vajon melyik?

Azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás mellett döntenek, jelen állás szerint ezt utoljára jövő márciusban tehetik meg, a többiek pedig legkésőbb jövő október utolsó vasárnapján. Ha a tagállamok által meghozott döntések az egységes piac működése szempontjából zavarokat okoznának, akkor a határidő még egy évvel meghosszabbítható.

Az óraátállítás negatív hatásait mindenki érzi. Bár tudományosan nem bizonyított, hogy az egészséget károsítaná, hiszen az emberek gyorsan képesek alkalmazkodni hozzá, rövid távon mégis felborítja a szervezet bioritmusát, megzavarja a biológiai óránkat.

Míg a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek elsöprő többsége a nyári időszámításra szavaz, mert akkor tovább lenne világos esténként, a szakmai érvek egyértelműen a téli időszámítás mellett szólnak. Ez utóbbi felelne meg egyébként is a mi időzónánknak, viszont így a nyári időszakban 1 órával korábban sötétedne, és nagyon korán kelne fel a Nap. Nyári időszámítás esetén természetesen hosszabbak maradnának a nappalok, viszont októbertől márciusig sötétebbek lennének a reggeleink.

[poll id=”4″]

Mivel a határidő közeleg, a magyar kormánynak is foglalkoznia kell hamarosan a kérdéssel. A végső döntés meghozatala során azonban a lakosság életritmusának a megváltozását is figyelembe kellene majd venni. Az emberek munkanapokon általában korán kelnek és későn fekszenek, ezért érdemes lenne átgondolni, hogy például az iskolákban szükség van-e arra, hogy reggel 8-kor (vagy még korábban) kezdődjön az oktatás. Ez a mostanra állandósult, reggeli és délutáni forgalmi dugók kezelése szempontjából is hasznos lenne a nagyvárosokban. Természetesen ehhez a munkakezdés időpontján is változtatni kéne, cserébe viszont kipihentebben és kevésbé stresszesen indulna a reggel a családok számára.

nyári időszámítástéli időszámítás

A témában a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszékének adjunktusát kérdeztük Dr. Pánovics Attilát!

INTERJÚ

Az energiatakarékosság mellett az óraátállításnak számos egyéb előnye is létezik. Az egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappalaik nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban és egyéb fedett helyeken kénytelenek tölteni. Ön szerint az óraátállítás megszüntetésével ezektől az előnyöktől megfosztott emberek nem lesznek szomorúbbak, depressziósabbak, magányosabbak a kevesebb természetes fény hiányától?

dr-panovics-attilaDr. Pánovics Attila: A depresszió állítólag már népbetegség nálunk, és ha az ember végigmegy az utcán, egyébként is sokkal kevesebb mosolygós, vidám embert lát, de ebben nem a téli időjárásnak van döntő szerepe, hanem az egész évre jellemző. Az elmagányosodás, atomizálódás és hasonló jelenségek egy ennél sokkal bonyolultabb, rendszerszintű problémának az eredményei. Ami az óraátállítást illeti, önmagában az az érv, hogy a téli időszámítás volt régen, és ezért kéne megtartani, számomra nem meggyőző, ugyanez a helyzet azzal a leegyszerűsített nézőponttal kapcsolatban is, hogy akkor kell délnek lennie, amikor legmagasabban van a Nap és kész.

Önnek mi a véleménye az óraátállításról és annak eltörléséről?

Dr. Pánovics Attila: Az uniós szintről indított kezdeményezés önmagában nagyon jó ötlet volt, különösen a közelgő EP-választásokra is tekintettel, mert pont ezek a javaslatok azok, amelyekkel tényleg közelebb lehet hozni az Európai Uniót a polgáraihoz. Ez egy mindenkit érintő, folyamatos viták kereszttüzében álló kérdés hosszú évek óta, amiben végül az egyes tagállamok hozzák majd meg a döntést, de az uniós intézmények nélkül nem zárulna le a vita belátható időn belül. Persze az EU számára legalább olyan fontos, hogy az óraátállítás ne okozzon komoly fennakadást a belső piac működésében, ami az egész európai integráció alapja.

A világon elsőként 1916-ban az USA vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is, beleértve Magyarországot is. Ön szerint már nem elég indok az energiatakarékosság az óraátállításhoz?

Dr. Pánovics Attila: Természetesen nagy különbségek vannak abban, hogy ki milyen ritmusban éli az életét, mekkora az alvásigénye, általában hány órakor kel és mikor fekszik, illetve milyen a munkaideje és az egyéni tűrőképessége. Nyilvánvaló, hogy az 1916 óta eltelt évtizedekben alapjaiban megváltozott az energiafelhasználás, és a fogyasztás csökkenése egyébként is inkább csak a tavaszi óraátállítást követően mutatható ki. A jövő pedig egyértelműen az okos technológiáké az energiagazdálkodásban, melyek képesek megfelelően ellensúlyozni a termelés és fogyasztás közti különbségekből fakadó elosztási, tárolási és egyéb bizonytalanságokat. Szóval ez az indok egyre kevésbé vehető figyelembe.

A nyári időszámítás bevezetése óta azonban időről időre felmerülnek ellenvélemények is, amelyek az óraátállítás előnyeit vitatják. Mai napig kérdéses az is, hogy az emberi szervezetre milyen negatív hatással van az óraátállítás. Ön szerint melyek ezek a negatív hatások és megszűnnek-e az óraátállítás eltörlésével?

Dr. Pánovics Attila: Személy szerint nehezen viselem a tavaszi és az őszi átállítást is, illetve – ha már választani kell – én a világosabb reggelekre szavaznék télen is, mert a sötétben és hidegben történő indulás rendszerint rányomja a bélyegét az egész napomra. A most zajló viták alapján azonban azt látom, hogy az emberek többsége inkább a nyári időszámítás mellett tenné le a voksát. Magyarország szerencsére területénél fogva kis országnak minősül, így a helyzetünk is sokkal egyszerűbb, mint például az Egyesült Államok, Kanada vagy Oroszország esetében, ettől függetlenül értelmes, szakmai vitát kell lefolytatni az ügyben, minél több szakmai szervezet bevonásával, hiszen mindkét oldalon vannak megfontolásra érdemes szempontok, viszont egyáltalán nem tartom jó ötletnek azt a felvetést, hogy esetleg egy újabb nemzeti konzultációra lenne szükség a kérdés eldöntéséhez…

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian