,,Ha vakmerő vagy, s hősi lelkű, házad Griffendél. Oda csak az kerül, ki semmitől sem fél.” Valószínűleg minden Harry Potter rajongónak ismerősen csengenek e szavak, melyek, a Teszlek süveg szájából hangzottak el. J. K. Rowling fantáziavilága már több mint 20 éve kápráztatja el a mágikus fonallal átszőtt kalandregények kedvelőit, és ejti rabul milliók szívét, nemtől és kortól függetlenül. Több millió eladott példány, és az ezek alapján készült 8 film, Harry, Hermione, és Ron varázslatos kalandjait mutatja be, mely során elszánt küzdelmet folytatnak Voldemort nagyúrral szemben, és azon fáradoznak, hogy megvédjék szeretteiket, és Roxforti diáktársaikat.
Azonban a történet nem csupán eme négy szereplő történetét mutatja be, ugyanis mellettük még rengeteg olyan karakter is helyet foglal, akiknek igen jelentős szerepük van, azonban többségük még sem kap elég nagy figyelmet. Azok, akik látták, vagy olvasták Rowling első regényét, a Harry Potter és a bölcsek kövét, minden bizonnyal emlékeznek Nicolas Flamel nevére. Nos, Flamel bár nem kap kifejezetten nagy szerepet a könyvben, azonban fontos tudni, hogy ő egy valós történelmi személy volt. A regényben alkimistaként, a bölcsek kövének elkészítőjeként jelenik meg, ami hűen tükrözi a Flamel élete körül kialakult legendákat.
Nicolas Flamel a feltevések szerint 1310 és 1330 között született Franciaországban, egy szegény, keresztény hitre tért zsidó család sarjaként. Foglalkozását tekintve író, írnok, másoló, ingatlanos, és ami az utókorra a legnagyobb hatást gyakorolta, alkimista is volt egyben. Alakja megjelenik több irodalmi műben is, többek között Victor Hugo 1831-es A párizsi Notre-Dame című művében, majd pedig Alexandre Dumas 1845-ös Monte Cristo grófja című művében is. Nicolas Flamel szinte már-már mitikus alaknak tekinthető az őt körülölelő legendáknak köszönhetően. Amit azonban egészen biztosan tudni lehet róla, hogy feleségével, Pernelle Flamellel egy kis boltot vezettek Párizsban, emellett volt egy sikeres másolóműhelye is a közelben.
De vajon mi volt az, aminek köszönhetően Flamel a spiritualitás és az alkímia felé vette az irányt?
A legenda szerint Flamel 1357-ben álmot látott, melyben egy angyal megmutatta számára azt a könyvet, amely tartalmazta a Bölcsek Kövének előállítási módját. A rejtélyes álom után Flamel megvásárolta az abban szereplő könyvet, és azonnal nekilátott a kő előállításának. Az alkotómunka nehezebb volt, mint ahogy azt Flamel elképzelte, ugyanis több oldalnyi alkimista szimbólum dekódolása és hosszas kísérletezés várt rá. A folyamat 21 évet vett igénybe, azonban a hiedelem szerint Nicolas Flamel sikerrel járt, és előállította a bölcsek kövét. A bölcsek köve az alkimisták szerint képes bármely anyagot arannyá változtatni, és örök életet biztosít birtoklójának.
Flamel, mint említettem ingatlanok eladásával is foglalkozott, melynek köszönhetően az 1337–1453-ig tartó Százéves háború alatt kialakult zűrzavaros ingatlanpiaci helyzetet kihasználva tett szert nagyobb vagyonra. A gyors meggazdagodására azonban kialakult egy másik korabeli verzió is. Egyes leírások szerint egészen pontosan 1382. január 17-én Nicolas Flamel és felesége Pernelle Flamel képesek voltak a higanyból ezüstöt, majd pedig egy évvel később abból aranyat előállítani, de a leírások azt nem taglalják, hogy ezt vajon a bölcsek kövének segítségével, vagy anélkül valósították-e meg. Akkoriban sokan úgy gondolták, hogy többek között ez volt az, ami hozzájárult nagy vagyonukhoz, hisz a nemesfémek akkoriban is nagy értéknek számítottak.
Alkimista munkássága ezeknél az állítólagos sikereknél nem állt meg, és az utókorra nézve kézzelfogható és maradandó bizonyítékai is maradtak kutatásainak. Flamel nevéhez köthető ugyanis az először 1612-ben kiadott Alkímia nagykönyve, amely az alkimista társadalom egyik legjelentősebb műve. A mű akkori jelentőségét mutatja, hogy 1624-ben lefordították angol nyelvre, majd 1681-ben német nyelven is kiadtak.
Az alkímia nagy jelentősége, hogy belőle alakult ki a ma ismert kémia, mint tudomány, így tehát az alkimisták nagyban hozzájárultak ennek kialakulásához. Az alkímia ugyanis egy ősi tudományág, melynek egyik célja a fémek transzmutációjának megfigyelése volt, emellett ahogy azt Flamel is tette, azon kísérleteztek, hogy hogyan lehet egy közönséges fémből aranyat előállítani. Kutatták továbbá az örök fiatalságot biztosító életelixír receptjét, és a bölcsek kövének előállítási módját. Az egyik híres alkimista, Paracelsus elgondolásai alapján kísérleteztek a ,,homunculus” létrehozásával, melynek lényege egy lombikban, vegyi úton előállítható ember létrehozásának módja. Az alkimisták kutatásaikat féltve őrizték és csupán szűk köreikben fedték fel őket, ennek tudható be, hogy Flamelnek is oly kevés kutatása maradt az utókorra nézve.
Nicolas Flamel egyik kézzel fogható alkotása, amely a mai napig megmaradt az nem más, mint az általa 1410-ben tervezett sírköve, mely jelenleg a párizsi Cluny múzeumban található. A sírkövet, ahogy magát Flamelt is, legendák övezik ugyanis sokan úgy vélték, hogy alkimista szimbólumok vannak elrejtve rajta. Azonban annak ellenére, hogy a múzeumban található kövön semmi ilyesmi nem látható, még a mai napig sokan hisznek a sírkő körül keringő legendáknak.
Ami további kérdéseket vet fel Nicolas Flamel élete körül, hogy vajon hol van a holteste?
Mint említettem Flamel és felesége nagy vagyonra tettek szert, így értelemszerűen haláluk után, – pontosabban Nicolas Flamel 1418-as halála után – a sírrablók kifosztották a sírjukat. Vagyis csak akarták, ugyanis a sírt üresen találták, épp ezért kapott szárnyra az a legenda mi szerint Nicolas és Pernelle csupán megrendezték halálukat. Az elképzelést alátámasztotta a Bölcsek kövének állítólagos feltalálása, mely halhatatlanságot biztosít, és az, hogy Flamel dolgozott az élet elixírjének előállításán. A mendemondák idővel kezdtek elülni, azonban érdekes módon Nicolas Flamelt halála után többször is látták felbukkanni, még halála után több száz évvel is Párizsban és Európa különböző pontjain.
Nos, Nicolas Flamel akár feltalálta a Bölcsek kövét, akár nem, de kijelenthetjük, hogy munkássága nagy hatást gyakorolt az alkímiára, és a ma is ismeretes kémiára, ezenkívül J. K. Rowling fantáziavilágára. Azt pedig, hogy vajon a Flamelt körülölelő legendáknak van-e valóságalapja vagy sem, és hogy létezhet-e a halhatatlanságot biztosító bölcsek köve és az élet elixírje, inkább az olvasó fantáziájára bízom.
Képek forrása: 1
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
