A világűr felfedezése már korán elkezdődött. Az emberek már régebbi korokban is figyelték az égboltot, a csillagokat, mindig a kornak megfelelő eszközökkel és háttértudással. Az évszázadok során rengeteg téves feltételezés látott napvilágot, ugyanakkor az utólag már könnyen beláthatóan helyes gondolatoknak gyakran gátat szabtak különböző kegyetlen eszközökkel.
Számos kutató és mérnök dolgozik manapság is azon, hogy a világűrből minél többet felfedezzünk, és minél pontosabb képet kaphassunk róla. Ennek a hasznosságáról, szükségességéről gyakran viták folynak. Úgy gondolom, hogy minden tudományos felfedezés, amibe egy ember komoly energiákat és időt fektetett, megbecsülést érdemel, és nem lehet tudni előre, hogy ez a tudás mikor válik majd esetleg hasznunkra. A Föld bioszféráján túl kétségtelenül egy nagyobb egésznek is a részei vagyunk, amiről még mindig rengeteg megválaszolatlan kérdés van, így nagy és egyszerre hihetetlenül érdekes és szép feladat áll azok előtt, akik úgy döntenek, hogy ezzel fognak foglalkozni.
Ugyanakkor ez a terület tökéletes melegágya az álhíreknek és a tudományosan megalapozatlan feltevéseknek, így érdemes az ilyen téma iránt érdeklődőknek erős forráskritikát alkalmazni. Emellett számos spekulációt hallhatunk arról, akár kutatóktól, akár laikusoktól, melyek szerint az ember egyszer a Föld után a Földön kívül is megjelenik, akár rövidebb, akár hosszabb időre, vagy hogy létezik más olyan bolygó is messze-messze, ahol talán hozzánk hasonló élet zajlik. Nos, erre csak azt tudom mondani, hogy sosem tudhatjuk, mindenesetre érdekes kérdés. Ahogy az is, hogy mivel az élet minden területén szükséges jogi normákat megalkotni és alkalmazni, amint az ember egyre több műveletet hajt végre a világűrben, úgy egyre inkább megjelenik annak a kérdése is, hogy ennek bizonyos jogi kereteket és hátteret kell szabni.
Nemrég megjelent egy – kifejezetten ezt a kérdést körbejáró szabadon választható tantárgy a pécsi jogi karon „Nemzetközi űrjog és űrpolitika” címmel. Nagy népszerűségnek örvendett, sokan választották ezt a már címe alapján is rendkívül érdekesnek tűnő kurzust. Így egy elsős évfolyamtársamat, Gáspár Zolnát kérdeztem meg arról, hogy mik voltak a benyomásai erről az óráról.
Miért éppen erre a tantárgyra esett a választásod?
Gáspár Zolna: Mindenképpen valami olyan szabadon választható tárgyat szerettem volna felvenni, ami felkelti az érdeklődésemet. Így amikor megláttam a nemzetközi űrjog és űrpolitika szemináriumot, rögtön tudtam, hogy nekem való, mivel mindig is érdekelt az űrkutatás – kit nem?
Milyenek voltak az órák, miket tanultatok?
Gáspár Zolna: Az órák nagyon érdekesek voltak, Dr. Sárhegyi István tanár úr nagyon közvetlen volt, elsőévesek számára is megfoghatóan beszélt az űrszektor szabályozásáról, vagy például a Világűr Egyezményről. Sajnos a csoporttársaim nagy részét nem ismerhettem meg, mivel egy óra kivételével online vettünk részt a kurzuson.
Összességében, hogy tetszett a kurzus?
Gáspár Zolna: Ami kifejezetten pozitív számomra, hogy a számonkérés, ami házi dolgozat formájában történik, a mi saját Mars Egyezményünk elkészítése, ahol elsősorban a kreativitás van díjazva: el kell képzelnünk, hogy ha az emberiség terraformálná a Marsot, milyen szabályrendszer vonatkozna rá. Összességében csak ajánlani tudom minden űrszektor iránt érdeklődőnek!
Köszönöm szépen Zolnának, hogy megosztotta velünk a gondolatait – remélem, hogy sikerült meghoznom a kedvét minél többeknek a kurzus felvételéhez. Kívánom mindenkinek, hogy legyen nyitott a világra és maradjon kíváncsi az új esztendőben is!
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
