Az emberek többsége általában tart attól, hogy nagyobb tömegek előtt szólaljon fel, ami nem csoda, hiszen mind félünk attól, hogy ha elrontunk valamit ennyi ember előtt, akkor esetleg negatív visszajelzéseket kapunk. Viszont rengeteg olyan praktika létezik, amik révén úgy adhatunk elő akár egy prezentációt vagy beszédet, mint egy profi. Ezeknek az elsajátításához pedig nem kell más, mint némi idő, gyakorlás és türelem. A retorika, vagyis szónoklattan művészetének fontossága már az ókorban is igen jelentős volt, ezt mutatja az is, hogy a hét szabad művészet egyikeként tartották számon. Már akkor belátták, hogy hiába rejlik valakinek a mondandója mögött nagy tudás, ha azt képtelen jól átadni a hallgatóságnak. Szerb Antal szavaival élve: „A nagy szónok hatása nem azon fordul meg, hogy mit mond, hanem azon, hogy hogyan mondja.” Elő lehet adni a legunalmasabb történetet is úgy, hogy azt az emberek érdekesnek találják, és egy rossz előadásmóddal a legérdekesebbet is úgy, hogy az unalmasnak hason.
Ezért olyan fontos, hogy ne csupán arra fókuszáljunk, hogy mit mondunk, hiszen ez önmagában nem elegendő, hanem arra is, hogy hogyan adjuk elő magunkat! Ehhez pedig összegyűjtöttem nektek pár praktikát, amiknek az alkalmazásával sokkal bátrabban álltok majd ki egy-egy előadás vagy nyilvános beszéd során!
Íme tehát pár trükk, amikkel leküzdhetitek a félelmeteket!
Beszélj lassabban!
A legtöbbünk hajlamos arra, hogy gyorsabban beszéljen a kelleténél, ami a hétköznapi társalgás során nem okoz problémát, viszont ez nem kimondottan előnyös, ha több emberhez kell beszélnünk huzamosabb időn keresztül. Ilyenkor a hallgatóság nem feltétlenül fog mindent megjegyezni, hisz eleve időt sem hagyunk arra, hogy végiggondolják az elhangzottakat, és hosszútávon könnyedén elveszíthetjük a hallgatóság figyelmét. Érdemes tehát visszavenni a tempónkból, és amikor már úgy érezzük, hogy túl lassan beszélünk, valójában akkor érjük el a megfelelő sebességet.
Figyelj a megfelelő hangsúlyokra!
Beszéd közben nem csupán arra kell ügyelnünk, hogy milyen tempóban beszélünk, hanem arra is, hogy milyen hangsúlyokkal tesszük azt. Mindenképpen ívelő mondatokat használjunk, a mondat kiejtése közben kezdjen el emelkedni a hangunk, majd pedig a mondat zárásával ereszkedni. Ezt a módszert nem csupán a kijelentő, hanem a kérdő mondatoknál is alkalmazhatjuk, ettől a beszédünk sokkal inkább profibbnak fog hatni.
Ügyelj a légzésedre!
Ha valaki hajlamosabb gyorsabban beszélni, és ezt az előadása során is tartja, akkor elég valószínű, hogy nem fog megfelelően odafigyelni a levegővételre, és idővel – szó szerint – kifogy a szuszból. Éppen ezért kell picit visszavenni a tempóból, és 6-10 másodpercenként venni egy mély levegőt, hogy ez ne következhessen be, és ne akadozzon a beszédünk.
Tarts szemkontaktust!
Fontos, hogy beszéd közben tartsuk azokkal a szemkontaktust, akikhez beszélünk, hiszen ezzel még inkább hitelesnek fogunk tűnni, illetve láthatjuk azt is, hogy a beszélgetőpartnerünk/ partnereink hogyan reagálnak az általunk elmondottakra. Ha tömeghez beszélünk, tekintetünkkel próbáljuk meg bejárni a „teret”, vagy szúrjunk ki bizonyos pontokat a tömegben, és azokat váltogassuk. A lényeg, hogy nézzünk azokra, akikhez beszélünk.
Ügyelj a verbális és non-verbális elemekre!
A szemkontaktus sem elegendő önmagában, hiszen az is sokat számít, hogy hogyan állunk ki akár egy prezentáció, vagy egyéb előadás során az emberek elé. Mind a mimikánkkal, mind pedig a testbeszédünkkel el kell érnünk, hogy az adott illető érdeklődését fenntartsuk az általunk elmondottak iránt. Álljunk ki magabiztosan, próbáljunk meg a testbeszédünkkel is határozottságot tükrözni. A karlejtéseink irányítottak legyenek, ne vigyük túlzásba őket, ne álljunk neki hadonászni, inkább próbáljuk meg megtalálni az arany középutat. A megfelelő testbeszéddel és mimikával nagyban hozzájárulhatunk a hallgatóság figyelmének fenntartásához.
Tarts szüneteket beszéd közben!
Beszéd közben talán az egyik legnehezebb dolog az, hogy szünetet tartsunk két gondolat között. Ez valószínűleg abból fakad, hogy igyekszünk minél hamarabb túl lenni a feladaton, és elhadarjuk a szövegünket, pedig a saját dolgunkat könnyítjük meg, ha időnként szünetet tartunk. Ezalatt az idő alatt végiggondolhatjuk, hogy egyáltalán mi következik, emellett a hallgatóságnak is hagyunk egy kis időt arra, hogy feldolgozza az elhangzottakat.
Ezek mind olyan praktikák, amiket érdemes gyakorolni, hiszen ezeknek köszönhetően sokkal könnyebben, és ami még fontosabb, sokkal bátrabban állunk majd ki egy nagyobb tömeg elé beszélni. Legyen szó bármilyen előadásról, ha ügyelünk a beszédtempónkra, a hanglejtéseinkre, a megfelelő légzésre, a beszéd közbeni szünetekre, vagy a szemkontaktusra és a verbális, illetve non-verbális elemek helyes használatára, akkor biztosak lehetünk abban, hogy jó benyomást keltünk majd a hallgatóságban!
Forrás: 1
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
