Az Erasmus+ az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, amely több mint 2,7 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. Az egykori Erasmus programban részt vevő hallgatók szerint az Erasmus-tapasztalat a tanulmányaik befejezése utáni munkakeresést is megkönnyítette számukra. Ebben a cikkemben karunk negyedéves hallgatóját, Antal Juditot kérdeztem saját tapasztalatairól. Judit éppen Svédországban tanul a programnak köszönhetően.
Mi motivált abban, hogy jelentkezz az Erasmus+ programra, és miért Svédországra esett a választásod?
Antal Judit: Középiskolás koromban egyszer csak elkezdtem érdeklődni a skandináv térség és különösen Svédország iránt. Valószínűleg valamilyen banális oka lehetett, minthogy a kedvenc metal együtteseim svédek voltak. Úgyhogy ez az egyik oka, a másik pedig, hogy a svédek nagyrésze beszéli valamennyire az angolt, így elég jól elboldogulok ezzel a nyelvvel.
Az oktatás és a mindennapi élet területén melyek a leglátványosabb különbségek Svédország és Magyarország között?
Antal Judit: Svédországban a félév során egyszerre egy tantárgyat hallgatunk kb. öt hétig, majd következik a vizsga, ezután pedig kezdődik a következő tantárgy. Tehát a félév során négy, maximum talán hat tantárgyat lehet elsajátítani (attól függően, hogy a plusz tantárgyak megengedhetőek-e a rendes négy tárgy mellett). Az órarend nem fix, minden héten más a beosztás. Alapvetően kevés az előadás (heti egy és négy között), sokat kell órán kívüli olvasni. Minden héten van egy vagy két szeminárium, ahol vagy megadott vagy nem megadott csoportokban kell dolgozni és/vagy előadni. Az előadások nem kifejezetten interaktívak, főleg, ha a tanár hangfelvételt készít, amit később feltölt. A szemináriumok azonban interaktívak, mind diák-diák mind tanár-diák között. A technika erőteljesebben jelen van, a digitális oktatás összhangban működik a jelenléti oktatással. A tanárok aktívak online, gyorsan válaszolnak. Az órai prezentációk, a kötelező olvasmányok heti beosztása, az aktuális szemináriumi feladat mindig időben elérhető a diákok számára. Különböző fórumok állnak a lehetőségünkre a kérdéseink feltevésére, akár névtelenül is. A szóbeli vizsga ritka, papíralapú vizsga pedig, feltételezésem szerint, már nem létezik itt. Én csak online, saját gépen írandó vagy beadandó vizsgával találkoztam. Az egyetemnek továbbá van online könyvtára, ami kifejezetten hasznos, a cikkek és a könyvek nagy része letölthető onnan.
A mindennapi élet területén az egyik fő különbség a papírpénz hiánya. Én magam is csak telefonnal és kártyával fizettem itt. A svéd emberek szeretnek mindenhez különböző appokat és QR-kódokat használni, (ami szerintem idegesítő) de a svédek szeretnek mindent maguk megoldani a lehető legkevesebb interakció nélkül. Örebro, a város neve, ahol tanulok, csendes és nyugalmas; néhány fő eseményt leszámítva nem sok embert látni az utcákon se, ami számomra nagyon megnyerő. Ha az embernek szerencséje van, még a sarki fényt is láthatja bizonyos éjjeleken!
A külföldre költözés mindig rengeteg feladattal, problémával jár. Te milyen nehézségekkel szembesültél, mióta Svédországban élsz?
Antal Judit: Hiába beszélik itt elég sokan az angolt, azért így sem beszélem az ország anyanyelvét. Ez azért zavaró tud lenni, különösen az ügyintézésnél, ha valamilyen szervvel kell kommunikálni. Pláne, ha az általuk működtetett rendszer másmilyen, vagy máshogy működik. Nekem a legnagyobb gondom a svéd postával volt. Másfél hónap levelezgetés és telefonálgatás után lett csak meg egy nekem küldött csomag. Egyéb nehézséget jelent például a bevásárlás, vannak dolgok, amelyek itt nem kaphatóak, vagy máshogy nevezik őket. Előfordul, hogy kapható a termék, de másmilyen az íze, mint amit megszoktam. Az életet az sem könnyíti meg, hogy Svédország nem túl olcsó, a közlekedés kifejezetten drága. Az időjárás is megterhelő tud lenni, bár nekem nem a hideggel vagy a sötéttel volt problémám, hanem a száraz levegővel, az alacsony páratartalommal. Sajnos folyamatosan beteg vagyok tőle.
Mi volt számodra a leghasznosabb, legérdekesebb tantárgy, amit Svédországban tanultál?
Antal Judit: Eddig nem volt sok tantárgyam, de a „Legal traditions of the world (macro comparative law)”-ot választanám. A tanagyagnak voltak ismerős vagy általam korábban tanult elemei, de azt itt teljesen más kontextusba helyezték, részletesebben vettük őket. Ezen az órán több olyan téma vagy perspektíva is előjött, ami Magyarországon nem jellemző, mint például a kolonizáció, illetve elég sok bírói döntést és tanulmányt kellett olvasni. Ez a tantárgy kevésbé volt tankönyv- és törvénykönyvcentrikus.
Mit üzennél az Erasmus-pályázat előtt álló, hezitáló hallgatóknak? Megéri jelentkezni erre a programra?
Antal Judit: Az én tanácsom az lenne, hogy nézzetek utána az általatok választott országnak, hogy pontosan mennyire is megterhelő az adott ország pénzügyileg. Továbbá jó néhány dolgot tudni az adott hely kultúrájáról, ünnepeiről, szokásairól. A választott egyetem alapvető elvárásainak nagyon fontos utána nézni. Például itt Svédországban a plagizációt nagyon szigorúan veszik, szélesebb körben vizsgálják, és felfüggesztés jár érte. Tanórán nem kivételeznek velünk, mert Erasmusos hallgatók vagyunk, ugyanazt tanuljuk, mint a svéd diákok, ugyanonnan és ugyanazt várják el tőlünk a vizsgán is.
Szerintem megéri jelentkezni a programra, valószínűleg többször nem lesz lehetőségetek egyszerre ennyi emberrel találkozni különböző országokból. Továbbá nem anyanyelven előadást hallgatni és azon vizsgázni, idegen országban egyedül élni elég nagy kihívást jelenthet, de az ember rengeteget fejlődhet ezeknek köszönhetően.
Forrás: kiemelt kép
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
