Mindenki életében vannak pillanatok, amikor csak kilátástalanságot érzünk és nem tudjuk a dolgok pozitív oldalát megfogni. Ilyenkor jól jön egy családtag, barát a környezetünkből, aki segít nekünk, aki a dolgokhoz optimistán áll hozzá. Mindig ez a legjobb módszer? Van egy szint, ahol a pozitív gondolatok már inkább ártanak, mint használnak?
Mi is az a mérgező pozitivitás?
Akkor beszélhetünk mérgező pozitivitásról, amikor az optimista és vidám gondolatainkkal háttérbe szorítjuk a negatív érzéseinket, és azokról igyekszünk tudomást sem venni. Ez a szemlélet hozzájárul ahhoz, hogy a problémáinkat lekicsinyítjük és a szőnyeg alá söpörjük, aminek hátrányos következményei hosszútávon jelennek meg.
Sokszor előfordulhat, hogy akaratunk ellenére is olyan gondolatokkal nyugtatjuk le magunkat vagy olyan tanácsot adunk a hozzánk közel álló személyeknek, amelyek a toxikus pozitivitás jellemzői közé is tartozhatnak. A mérgező pozitivitás kiiktatására a legjobb módszer, ha a negatív gondolatainkat legyőzzük, problémáinkat megoldjuk egyedül vagy mások segítségével. A problémával küzdő és tanácsot kérő ismerősünkkel tudatjuk, hogy ott vagyunk neki, ránk számíthat, és amiben tudunk, abban segítünk – a „Nézd a jó oldalát!” „Lehetne rosszabb is.” „A végén minden jól fog alakulni.” bíztatások helyett.
Mérgező pozitivitás és a koronavírus:
Még a járvány előtt elterjedt szakmává vált az életmód tanácsadás, amikor szakemberek segítik a pácienseket, hogy kilábaljanak életük nehéz helyzeteiből. Azonban, néhány guru arra ösztökéli az embereket, hogy csak napos oldalt nézzék, merítsenek abból erőt és száműzzék negatív gondolataikat. A koronavírus sok megmérettetés elé állított mindannyiunkat, ezzel gyökeresen megváltoztatva az addigi életünket. Hatalmas akadályt jelentett legtöbbünk számára, amikor arra kényszerültünk, hogy tanulmányainkat otthonról folytassuk, a munkánkat ne munkahelyünkről végezzük és a lehető legkevesebb emberrel találkozzunk, nagyszüleinket lehetőleg ne látogassuk. Ezen időszak átvészelésére egymás között, de főként a közösségi médiában rengeteg buzdító gondolat terjedt az elmúlt hónapokban. Biztosan kijelenthető, hogy az alábbi mondatok legalább egyikével már mindegyik olvasónk találkozott: „ha már nem mehetünk sehova, kezdjünk el otthon edzeni”, „az új helyzet a lehető legjobb alkalom arra, hogy új hobbi után nézzünk”. Szilveszter előtt az internetet özönvízszerűen árasztották el a reménykedő emberek posztjai, amelyben arról írtak, hogy 2021-ben visszatér minden a rendes kerékvágásba, hamarosan elhagyhatjuk a maszkokat, legyőzzük a világjárványt. Azonban ez a hozzáállás, ezek az elképzelések mára már rossz irányt vettek, a pozitív gondolatok mérgező hatással lehetnek elménkre. Mindemellett azt is eredményezték ezek a nézőpontok, hogy egyes személyek rosszul is érezhetik magukat, amennyiben nem tettek szert új képességekre vagy nem végeztek semmi produktív tevékenységet miközben otthon töltötték napjaikat. Fontos szem előtt tartani és megérteni, hogy mindenki másképp dolgozza fel az élet akadályait, a helyzet szülte stresszt; nem mindenki menekül azonnal a konyhába vagy a jógamatracra emiatt.
Hogyan vehetjük észre, ha a mi gondolkodásunk már mérgezőnek számít, és milyen hatással van ránk?
A pozitív hozzáállás amikor mérgezővé válik, több jelben mutatkozik meg az egyének viselkedésmódjában. Például zavaróvá válik, ha valaki más kifejezi a negatív érzéseit, gondolatait, vagy bűntudatot érzünk negatív érzéseink miatt. A toxikus optimizmus velejárója, hogy elrejtjük érzéseinket, illetve figyelmen kívül helyezzük azokat. Bár nem gondolnánk, de a mérgező pozitivitás komoly mentális problémák kialakulásában is szerepet játszik. Egy 2018-as kutatás alapján – amely az érzelmek és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálta – megállapítható, hogy azok a felnőttek sokkal kedvezőbb helyzetet tudnak kialakítani életük egyes fázisaiban, akik nem nyomják el negatív érzéseiket. Ezzel szemben, azon tesztalanyok, akik csakis az optimista gondolatokat fogadták el, sokkal rosszabbul érezték magukat. A hurráoptimizmus hosszú távon depressziót, szorongást, alvászavart okozhat, de akár a poszttraumás stressz kialakításában is jelentős szerepet játszhat.
A mentális egészségünk mellett kapcsolatainkra is nagy hatást gyakorol a mérgező pozitivitás. Ha azokat az érzéseket mindig elnyomjuk, amelyeket nem akarunk átélni, könnyen eshetünk abba a helyzetbe, hogy barátságaink felszínessé válnak, hiszen a környezetünkben lévő személyeknek sem adunk teret, hogy életük rossz, nehéz eseményeit megosszák velünk. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az ismeretség visszaesik a „szia, mi újság? – semmi.” szintre.
Végső soron szeretném kihangsúlyozni, hogy fontos szem előtt tartanunk a pozitív gondolatainkat, de nem szabad azokkal elnyomni a rosszat sem. Egy-egy negatív élmény később ugyanis az épülésünkre szolgálhat, motiválhat minket a fejlődésünkre.
Felhasznált források:
https://megoldaskozpont.com/toxikus-pozitivitas/
https://marieclaire.hu/lelek/2020/08/07/mergezo-pozitivizmus-optimizmus-mindenekfelett/
