Munkaérték: Van-e értéke a munkának?

Vlogger, influenszer, kommunikációs igazgató, marketing menedzser, telefonközpontos, liftkezelő, cipész, villamoskalauz, pákász, teknővájó. Mi a közös ezekben a foglalkozásokban? Az,, hogy mindegyik óriási változáson ment át ezekben az időkben. Vagy azért, mert csupán nem rég születtek, vagy éppen ellenkezőleg: megszűnőfélben vannak vagy már teljesen ki is koptak a köztudatból. Akkor valóban van értéke a munkának? Mi a garanciája, hogy amire elvégezzük az egyetemet, egyáltalán létezni fog még az a szakterület?

Az értékek kutatása teljes mértékben interdiszciplináris területnek tekinthető, hiszen a társadalomtudományok szinte mindegyike használja az értékek fogalmát. Azonban különbséget kell tenni a hagyományos értékek és a munkaértékek között. A munkaértékek formálják a dolgozó emberek világlátását, preferenciáit, és hatást gyakorolnak munkavállalói attitűdjeikre és viselkedésükre is. Ebbe a kategóriába azok a szempontok tartoznak, amelyek után egy munkavállaló vágyakozik, és amelyekről úgy érzi, hogy karrierje során mindenképp teljesülniük kell. Fogalmát vizsgálva tehát semmi kétség afelől, hogy munkánk értéket képvisel. Hiszen az a teknővájó is épp olyan büszke volt elkészült művére, mint a vlogger legújabb videójára.

Ezen kívül a munkaértékek az egyes kultúrák központi magvát képezik, hiszen a munka minden egyes civilizáció fennmaradásának szemszögéből nézve kulcsfontosságú. A munka értelmezéseinek egyfajta történeti megközelítését Weber adja, aki a protestáns etikával és vallási jellegű magyarázattal a munka felfogását az önkiteljesítés irányába mozdítja el. A munkaérték célja, hogy útmutatást adjon a munka eredményeinek és kimenetelének megítélésében és a különböző munkaalternatívák közötti választásokban. Az „elvégzett munka öröme” az, amely az egyik célértéket képezi. Schwartz modelljében a munka célja a siker vagy az ambíció, az önmegvalósítás szférájához illeszkedik.

A különböző társadalmi rétegek eltérő munkafelfogása, munkához kapcsolódó értékei és attitűdjei más elméletekben is megjelennek. A munkaértékek két, talán legismertebb csoportját az extrinzik és az intrinzik munkaértékek jelentik. Extrinzik a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy más külső tényező játszik szerepet. Az extrinzik munkaértékek mögött tehát materiális dolgok állnak, mint a jövedelemszerzés, a kiszámítható foglalkoztatottság, a jó munkakörülmények és a megfelelő mennyiségű szabadnapok és szünetek. A cél egy megfelelő életszínvonalra és egy kiszámítható életvezetésre irányul. Az intrinzik ezzel szemben olyan belső hajlam, amelynél a tudás elérése, a fejlődés, alkotás és élmények szerzése a cél. Az intrinzik munkaértékek karaktere inkább posztmateriális, hiszen fontos elemként jelenik meg az önállóság, függetlenség és a kezdeményezőkészség a munka területén, az egyéni fejlődés és teljesítmény. A munka intrinzik értelmezése sokkal inkább kapcsolódik az önkifejezéshez és saját magunk kiteljesítéséhez.

 

Ezen értelmezések tükrében tehát érdekes megvizsgálni, hogy a mai új foglalkozások melyik csoportba tartoznak a régiekhez képest. Továbbá azt is, miképp értelmezik a munkaértéket az egy-egy munkakört betöltő személyek, miket sorolnak ide, és ezen felül milyen értékek alapján választanak.