Február másodikán arra emlékezik a katolikus egyház, hogy Jézust születése után negyven nappal szülei, Mária és József elvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak. A hagyományoknak megfelelően egy gerlepárt is feláldoztak, melyet a mózesi törvények rögzítettek. Ezt a napot Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének is nevezzük, mely egyfelől Mária megtisztulásának ünnepe, mert gyermekét, Jézust bemutatta, és elvégezte a tisztulási áldozatot. Másrészt a legtöbb helyen ezen a napon gyertyaszenteléssel egybekötött szertartásokat is végeznek a katolikus templomokban.
Története és üzenete
A Szentírás szerint mikor Mária és József a törvényeknek megfelelően elvégezték a felajánlást, találkoztak az agg Simeonnal, aki a Szentlélektől azt a sugallatot kapta, hogy addig nem hal meg, amíg nem látja a világ Megváltóját. Mikor Jézust kezébe vette, rögtön felismerte benne az Üdvözítőt, és a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte a gyermeket. Jézus bemutatását, már a 4. században megünnepelték Jeruzsálemben, de akkor még február 14-én tartották az ünnepet. Mikor Jézus születésének napja december 25-re került, bemutatásáról már február 2-án emlékeztek. A 10. századtól a nyugati egyházban nagyobb hangsúlyt kapott Mária megtisztulása, és erről is nevezték el az ünnepnapot. 1092-ben a szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta, napjainkban tanácsolt ünnepként van jelen. A pápák közül elsőként Szent II. János Pál emlékezett meg Urunk bemutatásáról, amelyre 1997-ben került sor. Gyertyaszentelő Boldogasszony üzenete, hogy Jézus, mint a világ világossága, elhozza mindannyiunk életébe, lelkébe a fényt, és, hogy mi, földi halandók adjunk hálát a megszentelt élet ajándékaiért. Biztassuk a szeretetre, mint életformára való törekvést embertársainkban, és adjunk lehetőséget a megszentelt életet élőknek, hogy meglássák azokat a csodákat, melyet az Úr nap mint nap alkot a világ javára.
Népszokások, hagyományok
Az ünnephez különböző néphagyományok is tartoznak, az egyház ezen a napon a szentmiséken gyertyaszentelést végez, szeretettel várva a híveket. A gyertya szentelése is hosszabb időre nyúlik vissza, a paraszti szokásokban a szentelt gyertya elkíséri az embert a születéstől egészen a halálig. Gyertyát égettek a súlyos beteg ember mellett is, a tárgynak ugyanis gyógyító hatást tulajdonítottak, és szintén gyertya került a haldokló kezébe, melynek az volt a célja, hogy az ördög ne tudjon győzedelmeskedni felette, és Isten segítségét kérjék a haldokló embertársukra. A teljes védelem érdekében körbe is járták a halál tusáját vívó személyt, mintegy elzárva őt a leselkedő gonosz szellemek elől. A megszentelt gyertyát legtöbb esetben szalaggal átkötve a falra helyezték, viharok esetén imádkoztak is mellette. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe karácsony után negyven nappal következő ünnepnap.
Ehhez a naphoz időjóslás is szövődik, ha jó idő lesz, akkor későn fog tavaszodni. Ezen a napon ha a medve kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszamegy aludni; ebből arra lehet következtetni, hogy hűvös idő várható. Ha ennek ellentettje történik, akkor viszont enyhe, kellemes idő következik.
Az ünnep legjelentősebb tárgya a gyertya: Jézus egyik legősibb jelképeként tartjuk számon. A régiek egy gyermek születése után gyertyát tartottak az újszülött mellett, abból a célból, hogy távol tartsák a gonosz, ártó szellemeket, vagy éppen megakadályozzák, hogy kicseréljék a csecsemőt.
Mária tisztelete a katolikusok körében kiemelkedő jelentőséggel bír, a szentek közül őt tiszteljük leginkább. Tiszteletére számos ünnep megtalálható az egyház keretein belül, amely az építészetre is átterjedt. Magyarországon kettő templom van Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére felszentelve. Az egyik Nógrád megyében Szarvasgede településen található, a másik pedig Pécsen, amelyet mindenki csak Gázi Kászim pasa dzsámijaként ismer. A kezdetben katolikus, majd Pécs bevétele után török imaházként használt épületet a török kor végén újra keresztény templomként kezdték használni, azonban az egykori iszlám kultúra jelképei, épülettöredékei, művészeti értékei ma is megtalálhatóak a falakon belül, köztük a ma már szenteltvíztartóként használt egykori mosdómedence, valamint betűtöredékek a Koránból. Messze földön ez az egyetlen olyan szakrális épület, amelyen két világvallás szimbóluma is megtalálható: a kereszt és a török félhold.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe kitüntetett figyelmet érdemel a katolikus hívők körében. A katolikus szertartásokon ezen a napon, a szentmise kezdetén a hívek gyertyával a kezükben várják a szertartás kezdetét, az evangéliumból pedig Jézus bemutatásának történetét olvassák fel, amely Máté és Lukács evangéliumában is megtalálható.
Források: 1, kiemelt kép, 1, 2, 3
Sziasztok! Németh Mátyás vagyok, a PTE ÁJK jogász szakos hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás már régebb óta egyik kedvenc időtöltésemnek számít, a Media Iurisnál pedig úgy érzem, ezt a készséget
fejleszteni tudom és egy erős összetartó közösség tagja lehetek. Érdeklődési köröm elég tág, így valószínűleg különböző témákból olvashattok tőlem cikkeket.
