Az Óriás Nándor Szakkollégium méltán híres a tehetséges joghallgatókkal folytatott tevékenysége nyomán. Ezen alkalommal az intézmény alelnökeit, Rengel Dórát és Kappel Gergelyt kérdeztem meg arról, hogy ők mit profitáltak abból, hogy csatlakoztak a Szakkollégiumba, illetve, hogy miért ajánlanák másoknak.
Elsőként Rengel Dórával folytatott beszélgetésemet olvashatjátok.
Mit adott neked az Óriás Nándor Szakkollégium?
Rengel Dóra: Mivel már másodévesként felvételt nyertem oda, az elsők között talán a közösséget említeném. Tagságom előtt még csak pár embert, főként évfolyamtársakat ismertem, a Bűnügyi Tagozatba nyert felvétellel azonban egy olyan csapat részese lehettem, ahol számos barátságot kötöttem (felsőbb éves hallgatókkal is), illetve rengeteg olyan új embert ismerhettem meg, akiknek az érdeklődési köre hasonló az enyémhez.
A szakkollégium által nyújtott lehetőségek közül talán a publikálás volt az, ami számomra a leghasznosabbnak bizonyult. Az ÓNSz folyóiratába, a Scripturába írt első tanulmányommal kapcsolatban rengeteg tanácsot és információt kaptam arról, hogy milyen tartalmi, illetve stilisztikai elvárásoknak kell megfelelnie egy tudományos dolgozatnak, mi az, amire nekem, személy szerint nagyobb figyelmet kell fordítanom az írás során. Ez a tudás pedig kiváló alapot biztosított arra, hogy évekkel később egy igényesebb OTDK dolgozatot készíthessek el.
Mindazonáltal nem elhanyagolható, hogy megannyi konferencián, előadáson vehettem részt, illetve a szakkollégium által szervezett rendezvényeken előadói minőségben is többször lehetőséget kaptam, melyek alkalmával előadói készségem is alkalomról alkalomra fejlődött a kapott visszajelzéseknek köszönhetően. Tagozatvezetőként, illetve immáron alelnökként pedig tervező- és szervezőkészségem fejlesztésén dolgozom.
Fontos számomra az itt végzett munkám elismerése is. Mindig nagy örömet okoz, ha akár egy előadás, akár egy elkészült tanulmány után pozitív visszajelzést kapok a szakkollégium tagjaitól, tanáraitól, barátoktól és szülőktől. Összességében véve nagyon sokat köszönhetek a Szakkollégiumnak.
Milyen programokban, tevékenységekben vettél részt?
Rengel Dóra: Nos, ha azokat az eseményeket, programokat tételesen kéne felsorolnom, amelyekben volt szerencsém részt venni, szerepet vállalni, ez egy igazán hosszú cikk lenne. Ha néhányat ki kéne emelnem azok közül, amelyekre mindig szívesen emlékszem vissza, mindenekelőtt a két évvel ezelőtt megrendezett perszimulációt mondanám, ahol a vádlott szerepét ölthettem magamra. Szintén nagy élmény volt számomra, amikor tagozattársammal előadhattam a „Tömlöcöktől az okos börtönökig” című előadásunkat egy Országos Szakmai Konferencián, vagy amikor a Bűnügyi Tagozat „Bűnügyi Humor” elnevezésű rendezvényén bírósági határozatokat dolgozhattunk fel, és adhattunk elő egy kicsit más, szellemesebb oldaláról megközelítve az egyes jogeseteket. Mindezek mellett számos érdekes és hasznos tudományos konferenciát, előadást volt szerencsém meghallgatni a szakma kiválóságaitól. Ezek közül az egyik legfelejthetetlenebb számomra a Pécsi Törvényszék tanácselnökével és címzetes táblabírójával immáron tagozatvezetőként szervezett kerekasztal-beszélgetés volt az orvosi műhibaperek témakörében. Amellett, hogy elégedettséggel töltött el az esemény látogatottsága, óriási megtiszteltetés volt, hogy előadónk személyében egy szakma csúcsán álló, több évtizedes tapasztalattal rendelkező emberrel dolgozhattam együtt egy színvonalas beszélgetés megszervezése céljából.
Milyen előnyökkel járt ez neked?
Rengel Dóra: Sosem tartoztam a „legnagyobb szónokok közé”, akik teljes magabiztosággal állnak közönségük elé. Ma már mégis úgy érzem, sikerült annyi önbizalmat, tapasztalatot gyűjtenem ezen előadások alkalmával, hogy határozottabban állok ki akár egy nagyobb hallgatóság elé. A szereplést már inkább lehetőségként, kihívásként élem meg, mintsem valami ördögtől való dolognak.
Természetesen már a tagsággal is járnak bizonyos plusz tevékenységek, a különböző pozíciók elnyerésével ezen feladatok száma csak növekszik. Korábban mindig kétségbeestem, ha egyszerre több dologgal kellett egyidejűleg foglalkoznom, mert mindig attól féltem, hogy nem tudom majd nyújtani az elvárt szintet. Ezeknek a többletfeladatoknak a teljesítése ugyanakkor bizonyította, hogy többre vagyok képes, mint azt eddig gondoltam. Ezáltal nagy mértékben nőtt a teherbíró képességem, megtanultam beosztani az időm, illetve az ilyen a „húzósabb” időszakok mindig ráébresztenek arra, hogy nincs lehetetlen, megoldhatatlan probléma.
Hogy jutottál el a pozíciódig?
Rengel Dóra: Ahogy korábban említettem viszonylag korán, már másodévesként felvételt nyertem a Bűnügyi Tagozatba. Egy évvel később pedig a tagok bizalmat szavaztak nekem és megválasztottak tagozatvezetőjüknek. Úgy gondolom, ennek egyetlen oka, hogy célom mindig, mindenből kihozni a maximumot. Ha valamibe belekezdek abban minden energiám, időm és tudásom benne van. Igyekszem mindig kellő alapossággal, alázattal és lelkiismerettel elvégezni a rám bízott feladatokat és újult erővel belevágni a következőkbe. Nem okoz nehézséget számomra csapatban dolgozni és együttműködni másokkal. Talán ezen okok miatt tartott érdemesnek a szakkollégium elnöksége az alelnöki pozícióra, amit az előző félévben, az online közgyűlésünkön lebonyolított titkos szavazás útján sikerült elnyerni, amiért nagyon hálás vagyok.
Miért ajánlanád másoknak is, hogy csatlakozzanak?
Rengel Dóra: Elsősorban azoknak hallgatóknak ajánlanám, akik a tanórákon kívül is szívesen foglalkoznának a jogtudománynak azon ágával, amely közel áll hozzájuk. Akik fejlődni szeretnének, és nyitottak az új dolgokra. Nekik a szakkollégium minden esélyt megad ahhoz, hogy sikereket érjenek el az egyetemi tanulmányaik alatt és azt követően is. A szakkollégium lehetőségeit kihasználva ugyanis a későbbiekben könnyebben boldogulhatnak a munka világában, mivel rengeteg olyan készségüket fejleszthetik, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy kiemelkedjenek az átlagból és ezáltal másokat megelőzve érvényesülhessenek.
Köszönöm szépen Rengel Dórának a válaszokat!
Ezután Kappel Gergelyt kérdeztem meg arról, hogy az ő szakmai előmeneteléhez mit tett hozzá az ÓNSz.
Mit adott neked az Szakkollégium, milyen előnyöket hozott?
Kappel Gergely: Először is köszönöm szépen a felkérést! Mit is adott nekem az ÓNSz? Ahhoz, hogy meg tudjam válaszolni ezt a kérdést, muszáj visszamennünk egy kicsit az időben. Másodéves joghallgatóként gondolkodtam el azon, hogy talán többet is ki lehetne hozni az egyetemből az előadások hallgatásán túl. Természetesen először olyan gondolatok fogalmazódtak meg bennem, hogy én nem vagyok elég jó tanuló ehhez, nem fogok tudni cikkeket írni, illetve, ha fel is vesznek, akkor annyi energiámat elveszi, hogy emiatt az egyetemi követelményeket nem fogom tudni abszolválni. Ez utólag visszagondolva butaság volt. Tulajdonképpen Jusztinger János és Kis Kelemen Bence tanáraim megerősítéseik okán jelentkeztem az Óriás Nándor Szakkollégiumba, illetve utóbbi tanárom miatt a Közjogi Tagozatba.
Szerencsémre fel is vettek, és hamar egy olyan csapatba csöppentem, ahol hozzám hasonló beállítottságú hallgatók munkálkodtak. Voltaképpen, először azt mondhatnám, hogy az ÓNSz adott egy második családot. Máskülönben pedig egy olyan közeget, ahol minden támogatást megkapok, azért, hogy valamilyen jogi kérdésben mélyebb vizekre tudjak evezni. Kétségtelen, hogy ez nagyban hozzájárult és hozzájárul a „szakmai” fejlődésemhez a mai napig is. Továbbá a Szakkolinak köszönhetően több barátom is lett, annak ellenére, hogy eleinte zárkózott voltam, de ez a csapatnak köszönhetően nem jelentett különösebb problémát.
A Szakkollégiumban négy tagozat működik: a Bűnügyi, a Civilisztika, az Elméleti-történeti és a Közjogi Tagozat, amelyekben van egy-egy mentor tanár, aki segíti a tevékenységeinket mind az ÓNSz-en belül, mind kívül. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk velük, nem is beszélve Mohay Ágoston tanárunkról, aki máskülönben az ÓNSz elnöke is. Visszatérve a kapcsolati tőkére, illetve barátságokra, Kis Kelemen Bence – jelenlegi mentorom – a szemeszterek alatt nagyon jó barátom lett, annak ellenére is, hogy az első félévemben egy differenciált tantárgyból megbuktatott (természetesen okkal, hiszen nem tanultam), amely egyébként időről időre előjön és jót nevetünk rajta. Mindazonáltal dr. Cseporán Zsoltot is megemlíteném, aki az első mentorom volt a Közjogi Tagozatban. Ő is sokban hozzájárult a szakmai fejlődésemhez, illetve egyengette az utamat. Summa summarum csak pozitív élményeket és fejlődést kaptam az ÓNSz-től.
Miért ajánlanád másoknak a csatlakozást?
Kappel Gergely: A fentieken túl több szempontból is ajánlom joghallgató társaimnak. Egyfelől természetesen a szakmai versenyeken, jogi perbeszédeken, konferenciákon való részvétel miatt, ami valljuk be, sokat ad egy hallgató számára, és itt nem csak a jogi tudásra gondolok, hanem egyéb készségekre, mint például az előadó-, érvelési képesség, vagy annak a készségnek az elsajátítására, amely a komfortzónán túli helytálláshoz szükséges. Másfelől – amely, jóllehet a jelen pandémiás helyzetben nem érvényesül – az utazást emelném ki, ami miatt már önmagában érdemes a Szakkoliba jelentkezni. Az első ilyen utazásomat Mohay Ágoston Tanár úrnak köszönhetem egy nemzetközi konferencia keretében. Ezért (is) kifejezetten hálás vagyok neki, mert eljuthattam Vilniusba egy több napos nemzetközi konferencia keretében, ahol volt szerencsém elő is adni. Úgy gondolom, hogy minden ilyen élmény tágítja az ember látókörét, és nagyban hozzájárul a saját személyiségfejlődéséhez. A második nagyobb kalandomat szintén a Tanár úrnak, illetve Kis Kelemen Bence barátomnak köszönhetem, hiszen felkészítették a Közjogi Tagozatot egy nemzetközi verseny első, illetve második fordulójára, amelyből utóbbi Indonéziában, Balin került megrendezésre.
Kétségtelen, hogy mind a négy tagozatban van lehetőség a fejlődésre, és aki többet akar kihozni az egyetemi, „szakmai” fejlődéséből, annak az ÓNSz egy nagyon jó választás. Továbbá bízom abban, hogy ez a vírushelyzet hamarosan véget ér, és az újonnan jelentkezők is megtapasztalhatják ezeket az élményeket, amelyeket én is átélhettem. A fejlődésre visszatérve, a Szakkoli számos zártkörű előadást is szervez, amelyre sokszor gyakorlati jogászokat hívunk meg vagy éppenséggel igazságügyi orvosszakértőket, akik a szakterületükben szerzett tapasztalatokról számolnak be. Végül még annyit említenék, hogy több félszakmai programot is szervezünk, példának okáért pálinkakóstolót, amelyek mindig jó hangulatban telnek és a közösséget is szorosabbá teszik.
Milyen feladataid voltak, és milyen úton jutottál el addig a szerepig, amit most betöltesz?
Kappel Gergely: Amennyiben jól emlékszem, Cseporán Zsolt Tanár úr fél év tagság után felkért tagozatvezetőnek, mert az akkori tagozatvezető Erasmus program keretében külföldre ment. Tagozatvezetőként a feladatom abban teljesedett és teljesedik ki a mai napig, hogy a tagozatban munkálkodó hallgatóknak a tevékenységét támogassam, motiváljam, illetve adott esetben szervezzem. Próbálok minél újszerűbb ötletekkel előállni, akár egy új kutatási témával, amivel a félév során a tagozat foglalkozhat. Továbbá az elnökség, a mentor és a tagok között közvetítői funkciót töltök be. Tulajdonképpen a kinevezésem után fél évvel Mohay Ágoston Tanár úr felkért alelnöknek, amit a Közgyűlés is támogatott. Alelnöki feladataim eléggé sokrétűek, csak érintőlegesen említeném a Scriptura folyóiratunk szerkesztését, a felvételi eljárás megszervezését – ami aktuális, hiszen február 21-ig lehet jelentkezni hozzánk -, előadások megszervezését és számos ötletelést az elnökséggel, hogy merre haladjon a Szakkoli tevékenysége. Az előző szemeszterben a Civilisztika Tagozatba is jelentkeztem, mert úgy éreztem, így lesz kerek a történet a magánjogi rajongásomból kifolyólag.
Végezetül annyit még hozzáfűznék, hogy nagyon büszke vagyok a szakkolis tagságomra és nyilvánvalóan nem tudtam minden pozitív oldalát átadni az ÓNSz-nek. Ellenben minden joghallgatót buzdítani szeretnék arra, hogy jelentkezzen a Szakkoliba, hiszen sok lehetőséget rejt magában és bárki profitálni tud belőle. Sok szerencsét kívánok minden jelentkezőnek!
Köszönöm Kappel Gergelynek is az interjút!
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
