[metaslider id="9331"]
silence

Miranda-figyelmeztetés, avagy a hallgatás joga a büntetőeljárásban

Bizonyára mindenki jól ismeri, aki látott már amerikai bűnügyi filmet: „Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható Ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni…” szöveget. Azonban nem sokan tudják, hogy ez az úgynevezett Miranda-figyelmeztetés. A Miranda-figyelmeztetés egy 1966-os legfelsőbb bírósági döntést követően lett kötelező az Egyesült Államokban. Ha nem hangzik el a gyanúsított kihallgatása előtt, akkor semmi nem használható fel bizonyítékként a bíróságon abból, amit mond. 

Háttér

A figyelmeztetés egy férfiról, Ernesto Mirandáról kapta a nevét. Mirandát 1963-ban tartóztatták le emberrablás és nemi erőszak miatt. A Miranda kontra Arizona ügyben a férfi beismerte egy 17 éves lány megerőszakolását és meggyilkolását, mivel nem figyelmeztették arra az alkotmányos jogára, hogy nem köteles maga ellen terhelő vallomást tenni, illetve, hogy joga van ügyvédhez. Perében az ügyészség nem is használt fel más bizonyítékot, beismerő vallomása alapján ítélték el és küldték börtönbe. Ő és az ügyvédei azonban egészen a Legfelsőbb Bíróságig fellebeztek az ítélet ellen. A Miranda kontra Arizona állam perben a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy Mirandát megfélemlítették a kihallgatáson, és mikor vallomást tett, nem volt tisztában jogaival, ezért új eljárást rendeltek el. 

Mirandát az új tárgyaláson is elítélték, azonban akkor már szemtanúk vallomása és más bizonyítékok alapján. Tizenegy évet ült. Ironikus módon később, mikor megölték, az őt megkéselő férfinak már felolvasták a Miranda-figyelmeztetést, és a férfi ennek alapján meg is tagadta a vallomástételt.

Ernesto-Miranda

A döntés

Az 1966-os döntés értelmében bármely, a hatóság őrizetében lévő vagy személyi szabadságától más módon megfosztott személyt kihallgatása megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy joga van hallgatni, ha e joga ismeretében válaszol, akkor mindazt, amit mond, bizonyítékként fel lehet ellene használni. Joga van a rendőrségi kihallgatása előtt, illetve alatt bármikor ügyvéddel tanácskozni, ha nincs pénze ügyvédre, díjmentesen gondoskodnak a védő kirendeléséről. 

A döntésnek tehát két lényeges eleme van: egyrészt a hallgatás joga, melyről a terhelt önként lemondhat, másrészt a védőhöz való jog, amelyet akár kirendelés útján is biztosítani kell.

A Legfelsőbb Bíróság nem határozott meg konkrét szöveget, csak leírta, hogy minek kell szerepelnie benne. Bár minden állam saját maga határozza meg a pontos szöveget, egy átlagos Miranda-figyelmeztetés azonban így hangzik:

Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható Ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni, és joga van ahhoz, hogy ügyvédje is jelen legyen minden kihallgatásán. Ha nincs pénze ügyvédre, állami költségen kirendelnek maga mellé egyet.

Különböző változatok

A Miranda-figyelmeztetésnek csak angol nyelven legalább 945 különböző változata létezik. Egyes változatok a nem állampolgárokat figyelmeztetik arra a jogukra, hogy a kihallgatás folytatása előtt konzultálhatnak nemzetük konzulátusával. Egyes változatok megpróbálják megkönnyíteni a figyelmeztetés megértését a fiatalkorúak, illetve a tanulási, értelmi fogyatékossággal élő vagy mentális betegségben szenvedő személyek számára. Egyesek megkérhetik a gyanúsítottat, hogy erősítse meg, hogy megértette a figyelmeztetést. Van olyan állam, ahol megkövetelik, hogy a gyanúsított határozott igennel nyugtázza a figyelmeztetés tudomásul vételét, és a hallgatása nem tekinthető igenlésnek. 

Miranda-figyelmeztetés

Félreértés

Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint az emberek annyira hozzászoktak ahhoz, hogy a figyelmeztetést hallják a televízióban, hogy azt hiszik, értik a jogaikat. Más tanulmányok kimutatták, hogy a legtöbb fiatalkorú (gyermek és tinédzser) nem érti eléggé a jogait ahhoz, hogy eldöntse, mikor éljen velük és mikor mondjon le róluk. A Legfelsőbb Bíróság egyetlen döntése sem mondta ki, hogy a gyermekek kihallgatása során szülőnek vagy ügyvédnek velük kell lenni. Körülbelül 12 állam úgy döntött, hogy a fiatalkorúak számára védelmet biztosít, például nem engedi, hogy a fiatalkorúak szülő vagy gondviselő jelenléte nélkül lemondjanak a Miranda-jogaikról. A legtöbb állam azonban ezt nem tette meg, ez pedig azt jelenti, hogy itt a fiatalkorúak egyedül is lemondhatnak a jogaikról. 

Az egyik tanulmány eredményeképp megállapították, hogy azok a fiatalkorúak, akik nem ismerték jogaikat, nagyobb valószínűséggel mondtak le azokról, illetve, hogy a szegényebb gyermekek a legnagyobb valószínűséggel nem éltek jogaikkal.

Források: 1, 2, 3

Képek forrásai: kiemelt, 1, 2

EnglishGermanHungarian