A sorozatgyilkosokról, „ragadozókról” szóló filmek és sorozatok mindig megragadják az ember fantáziáját. Roppant érdekes látni, hogy egy-egy ember hogyan jut el oda, hogy hidegvérrel végez áldozataival, esetleg egyéb beteg rituálékat hajt rajtuk végig. Sok esetben ezeknek az elkövetőknek a nyomára akadnak a hatóságok, és elnyerik méltó büntetésüket. Gyakori azonban sajnos az is, hogy sosem derül fény a gyilkos kilétére, mint például a hírhedt Zodiákus esetében.
Egy ilyen témájú film már önmagában érdekes a közönség számára, a Mindhunter azonban kicsit más. A kétévados Netflix sorozat fő fókusza nem a gyilkoson, hanem egy csapat FBI ügynökön van, akik elítélt sorozatgyilkosokkal készített interjúk alapján közös jellemvonásokat derítenek fel, amik segítenek nekik a nyomozásokban. Megvizsgálják a családi hátterét az illetőnek, feltérképezik devianciáit és
A történet szerint Holden Ford (Jonathan Groff) és Bill Tench (Holt McCallany) FBI ügynökök a quanticoi FBI iskolában oktatnak. Holden főként túsztárgyalásokkal foglalkozik, míg Bill a Behavioural Science Unit (Viselkedéstudományi Egység) munkatársa. Holden egy sikertelen túsztárgyalás után azzal az ötlettel áll elő, hogy hasznos lenne profilozni az elkövetőket, ennek kapcsán ismerkedik meg Billel. Közösen létrehoznak egy különleges rendeltetésű egységet. Feladataik kezdetben elméleti jellegűek, börtönről börtönre járnak, hogy az Egyesült Államok leghírhedtebb és legkegyetlenebb gyilkosaival találkozzanak és beszéljenek. Véleményük szerint a hasonló elkövetőket, akik valamilyen belső késztetésüket kielégítendő hajtják végre tetteiket, csak úgy lehet elfogni, hogy feltérképezik elméjét, bűncselekményének indítékait. Az interjúk során több különböző témát érintenek, például a családi hátteret, vagy az elítéltek szerelmi életét. Először Edmund Kempert (Cameron Britton) keresik fel, aki a ‘60-as és ‘70-es években gyilkolt egyetemista lányokat. A vele folytatott beszélgetés sok mindenre rávilágítja az ügynököket, például rájönnek arra, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények leggyakoribb indítékai között az anyával való rossz kapcsolat, illetve a szerelmi élet sikertelenségei voltak. Sikereik már az FBI-on belül is nagy érdeklődést váltanak ki, majd csatlakozik csapatukhoz Dr. Wendy Carr (Anna Torv) bostoni pszichológia professzor, hogy még pontosabb analíziseket tudjanak készíteni. Ezt követően olyan elítélteket keresnek fel, mint Jerry Brudos, aki legalább négy oregoni nő életét vette el, vagy Montie Rissel, aki ‘76-ban és ‘77-ben Alexandriában öt embert gyilkolt és erőszakolt meg.
Az interjúk során összegyűjtött anyagokra a későbbiekben nagy szüksége van az ügynököknek. Több megoldhatatlannak hitt ügyben kérik a segítségüket, amelyeket a tettes pszichológia profiljának felállítása után könnyedén meg is oldanak. Sokszor azonban, mivel ez a nyomozási eljárás ismeretlen volt addig, a hatóságok szkeptikusan figyelik Bill és Holden minden mozdulatát, nem bízva valójában módszereikben. Legnagyobb feladatukkal a második évadban találják szemben magukat, amikor felkérik őket, hogy segítsenek az atlantai gyerekgyilkosságok megoldásában.
Ilyen megoldhatatlannak hitt ügy kapcsán jutnak el Atlantába, ahol fiatal fiúk tűntek el. Amikor megérkeznek, már közel 10 gyermek tűnt el, majd került elő holtan. Holden és Bill, együttműködve a helyi hatóságokkal, de sokszor ellenszélben mozogva, igyekeznek teljesíteni a rájuk kiszabott feladatot, miközben Billnek családja fenntartásáról is gondoskodnia kell…
A sorozat története nem légből kapott, képzeletszülte eseménysor. Alapja John E. Douglas és Mark Olshaker FBI ügynökök által írt, 1995-ben megjelent „Mindhunter: Inside the FBI’s Elite Serial Crime Unit” című könyv. John E. Douglas a „kriminális pszichológia” egyik úttörőjének tekinthető. Holdenhez hasonlóan kezdetben ő is túsztárgyalóként dolgozott, ezt oktatta Quanticoban. Szerte az Egyesült Államokban tartott előadásokat, eközben kezdett el sorozatgyilkosokat felkeresni magányukban. Munkájának talán legnagyobb érdeme az volt, hogy az elkövetők következő lépéseit meg tudta jósolni a felderített jellemvonások alapján. Az atlantai gyilkosságok kapcsán ő volt az, aki rávilágított az elkövető lehetséges külső jegyeire, melyek alapján Wayne Williamst el is fogták. Szerepe miatt eljárást is indítottak ellene, azonban végül nem vesztette el állását. Bár Wayne-t nem tudták mind a 30 gyilkosságért felelősségre vonni, azonban azon kettő miatt, amiért elítéltek, életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Hasonlóan nagy sikere volt a Robert Hansen ügyben. Hansen 17 embert ölt és erőszakolt meg. Douglas volt az, aki rájött, hogy milyen külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik valószínűleg az elkövető, így jutottak el Hansenhez, akit 461 év szabadságvesztésre ítéltek tettéért.
A sorozat témája rendkívül érdekes, joghallgatók számára véleményem szerint különösen. A bűnözés olyan bugyraiba lát bele a néző, amelyre addig még csak gondolni sem mert, pedig az elkövetők megértése nagy segítséget nyújthat a hasonló esetek megelőzésében. Az érdekfeszítő téma mellett a dinamikus jelenetek, szimpatikus szereplők is letehetetlenné teszik a Mindhunter-t. Ajánlom mindenkinek, aki egy izgalmas, mégis elgondolkodtató sorozatot szeretne a tanév elejére.
Források: 1, kiemelt kép, kép1
