[metaslider id="9331"]

Milyen nyelvet tanuljunk?


A nyelvtanulás része az életünknek. Tanulunk az iskolában sok-sok éven át egy vagy akár több idegen nyelvet, de nem ritka ma már az iskolán kívül nyelviskolába, vagy akár felnőttként egy-egy tanfolyamra járni – hiszen a nyelvtudást egyre inkább meg is követelik. Tehát összességében a nyelvtanulás részben kötelezettség, de egyben lehetőség is. De vajon milyen nyelvet tanulunk leggyakrabban, és mit is érdemes igazán?

Világnyelv

Ha például valahol Európában kimennénk az utcára, mondjuk egy átlagos városban, és megkérdeznénk az embereket, hogy milyen idegen nyelvet ismernek, valószínűleg az érkező válaszok többsége az angol lenne. Nincs ez másképpen a mi országunkban sem, különösen a fiatalok körében. Az idősebb generációknál még lehet, hogy a német vagy az orosz dominál, mert azt tanították az iskolában, de már hazánkban is egyre inkább az angol veszi át a vezető szerepet. Manapság már enélkül nem is nagyon lehet élni. Angolul van rengeteg reklám, szórólap, hirdetés, internetes oldal, zene, könyv, film. Így nem is lehet kérdés, hogy ha 1 nyelvnél többet nem is beszélünk, angolul legalább egy alap szinten érdemes tudni, mivel az élet számos színterén szükségünk lehet rá. Ez a folyamat viszont fordítva is működik. Nem csak „kényszerítve” vagyunk az angol tanulására, mert a környezetünkben minden angolul van, hanem a sok idegen nyelvű külső inger által sokkal könnyebben és gyorsabban is ragadhatnak ránk a szavak, kifejezések. Ugyanakkor az, hogy a lakosság egyre inkább beszél angolul, önmagában egy jó dolog, de sajnos számolnunk kell azzal, hogy épp emiatt egyre nehezebb kitűnni a tömegből pusztán az angoltudással.

Második, harmadik, sokadik

Szerencsések vagyunk, ha egy nyelvet már beszélünk, de ekkor merülhet fel a kérdés: hogyan tovább? Az első ilyen választási helyzet sokunk életében a középiskola elején következik be, amikor második nyelvet kell választani az első, korábban is tanult mellé. Nem ritka azonban az sem, hogy felnőttként kezdünk új nyelvbe akár a munkánk vagy utazás miatt, akár csak hobbiból.

Bár az általános iskolások nagy része az angolt tanulja első nyelvként, vannak azért szép számban olyanok is, akiknek a német az első, de előfordulhat akár más nyelv is elsőként, például a francia. Utóbbi esetben talán még egész kézenfekvőnek tűnhet a választás, hiszen célszerű lehet másodikként az angolt is megtanulni, az imént említett világnyelv mivolta miatt, sőt, sok iskola elő is írja, hogy kötelező vagy az első, vagy pedig a második nyelvként az angolt tanulni. Persze ha van lehetőség, másfelé is lehet indulni.

Viszont ha valaki angolt tanult elsőként, annak már nehezebb dolga van. Általában többféle alternatívát is kínálnak az iskolák, ha pedig magunk tanulunk, az internet és a különféle nyelvkönyvek, oktatóanyagok használatával a lehetőségek tárháza szinte korlátlan. De vajon mi alapján válasszunk? Nos, erre nincsen általános recept, éppen a szerteágazó lehetőségek miatt, de elsősorban azt érdemes megvizsgálni, hogy mire is akarjuk használni az adott nyelvet, nyelvtudásunkat.

A német nyelvet választani elég praktikus lehet, hiszen nagyon sok német cég van jelen Magyarországon is, és a szomszédos Ausztriában is ezt a nyelvet beszélik. Emellett a francia is elég népszerű nyelv Európában, és hazánkban az orosz is egyre inkább keresett nyelvtudás az erősödő gazdasági kapcsolatok miatt. Ez utóbbi nyelv azért is lehet ütőképes választás, mert még nem olyan régen indult el egy újabb „orosz-hullám” a nyelvtanulásban, tehát nem olyan sokan beszélnek tárgyalóképesen oroszul, de egyre nagyobb rá a kereslet. Emellett pedig az utóbbi években a mediterrán térség országainak nyelvei, mint a spanyol, olasz és ritkábban a portugál is egyre többek által tanultak, ami részben talán annak is betudható, hogy ezek kiemelkedően szépek és az országok kultúrája is sokakat vonz, de ezen túl egyre hasznosabb befektetésnek is tűnnek, szintén a gazdasági kapcsolatok miatt, illetve például a spanyolt, portugált a tengerentúlon is kamatoztatni lehet.

Ezek talán a leginkább keresett és legtöbbek által másodikként tanult idegen nyelvek kis hazánkban. Ha viszont ezek nem nyerték el a tetszésünket, akkor sem kell kétségbe esni. Egy ritkább nyelvet tanulni éppen azért lehet kifizetődő, mert kevesen adják erre a fejüket. Akár egy jó fordítói, tolmácsi munka is várhat arra, aki valamilyen ritkább nyelvet ismer. Gondolhatunk itt a skandináv nyelvektől kezdve a szláv nyelveken át a távol-keletiekig. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha megtetszik egy nyelv, vagy szeretünk egy országot, kultúrát, akkor sokkal nagyobb lendülettel és lelkesedéssel vethetjük bele magunkat a nyelvtanulásba, így ha például kifejezetten egy nyelvvizsga a cél, nyugodtan választhatunk „szerelemből” nyelvet. Azonban ha már van egy biztos „alapunk”, amivel jól elboldogulunk az életünkben – például a már többször is emlegetett angol nyelvtudás, esetleg egy gyakoribb második nyelvvel kombinálva – akkor általánosságban is elmondható, hogy hallgassunk a szívünkre akkor is, ha az adott nyelv tudása nem tűnik olyan „hasznosnak” – hiszen sosem tudhatjuk, mikor válik hasznossá a meglévő tudásunk. 

Te milyen nyelven beszélsz, illetve mit tanulnál meg szívesen?

 

Képek forrása: 1, 2, 3

EnglishGermanHungarian