A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok, továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak. Minden név jelentéssel bír. Ezek általában más nyelvekből átfordított vagy mitológiai nevek, amik a történetekben a nevet viselő személyiségére, feladatkörére utalnak manapság. De lehetnek szimplán konkrét jelentéssel bíró keresztnevek is.
Történelmi betekintés
Katalin napjakor alexandriai Szent Katalin i. sz. 305-ben bekövetkezett, meglehetősen erőszakos mártírhalálára emlékezvén ünnepeljük druszáit.
A legenda úgy szól, hogy november 24-i halálát megelőzően a császár különböző módszerekkel pogány bálványimádásra kívánta rábírni Katalint. Ő azonban nemcsak neki állt ellen, hanem a meggyőzésére küldött 50 filozófust, majd a hozzá küldött 200 katonát is keresztény hitre térítette szelíd, de kérlelhetetlen szemléletével. A császárral szemben sajnos nem lehetett igaza, így lefejezték. Emlékét azóta öregbítik az ő nevét viselő hölgyek világszerte.
Mikuláskor Szent Miklós püspök kapcsán ünnepeljük az utána Miklós névre keresztelteket, Márton-napkor a szintén a 300-as években élt Szent Márton püspök tiszteletének adózunk. A tradicionálisan gyakoribb, vallási eredetű neveknek több névnapja is van egy évben. Ennek az az oka, hogy katolikus, református, evangélikus és egyéb felekezetek különböző dátumokat jelöltek meg a szentekhez fűződő napoknak. Így Mária-napot tarthatunk egy évben akár négy eltérő időpontban is: augusztus 15-én, szeptember 8-án és 12-én, valamint december 8-án. Zsuzsannáinkat is köszönthetjük egy évben kétszer, nyáron vagy télen is, ahogy Péter vagy László nevű ismerőseinkről is tudnunk kell, melyik névnapot tartják a létező 2-3 közül.
Magyarország
Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban ez kevésbé jelentős és kevésbé személyes, mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert és csekélyebb külsőségekkel. Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak. Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek.
Sok névnaphoz tartozik egy-egy népi hiedelem, jóslat, amik a múlt századokból maradtak fenn és valakik még mindig alapoznak ezekre. Általában véletlenek megfigyeléséből eredtek ezek, vagy egyértelműsíthető eseményeket jegyzeteltek le. A legismertebb ilyen a „Sándor, József, Benedek. Zsákban hoznak meleget”, amelyikben a nevek napja a tavaszi napforduló előtti napokon van, így nyilvánvalóan a tavasz beköszöntésére vannak pozícionálva, szóval valóban elvárható, hogy melegebb időjárást „hozzanak”, mint a téli.
Sok szokás is kapcsolódik egyes névnapokhoz. Ilyen a Márton-nap is, amely november 11-én van megtartva. A hagyomány szerint aznap libát kell enni, hiszen „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ez a szokás Magyarországon Márton püspökhöz köthető, aki el akart bújni a püspökké avatás elől, de a libák elárulták a gágogásukkal, hogy a szent a libaólban rejtőzködik.
Hol ünnepelnek még a világon névnapokat?
Mi örömmel és izgatottan tekintünk a naptárra, mikor ünnepeltethetjük magunkat névnapunk alkalmából vagy mikor melyik ismerősünknek gratulálhatunk. A születésnappal szemben ez jó alkalom arra, hogy kollégák, távolabbi ismerősök is kifejezhessék tiszteletüket, szeretetüket. Akik a szülinapi torta köré nem férnek oda, de mégis örömmel ajándékoznak nagyra becsült hölgy ismerőseiknek mondjuk egy csokor virágot, férfiaknak leginkább talán egy üveg italt.
De hiába jó alkalom ez az ünneplésre, a sok évszázados hagyomány ellenére nem mindenhol szokás a névnap megünneplése. Míg Lengyelországban a születésnappal szinte azonos fontosságú, jeles nap a névnap, addig sok helyen egyáltalán nem foglalkoznak vele. Ilyenek a hollandok, a franciák, a szlovének, a horvátok, az angolok és az amerikaiak. A németek régen még szerették, de a II. világháború óta nem tartják ezt az ünnepet. Hozzánk hasonlóan viszont a szlovákok, csehek, románok, szerbek, bolgárok, görögök és még a skandinávok is jó alkalmat látnak a névnapban egy kis ünneplésre, szeretteikre való megemlékezésre, ezért ahogy mi is, ők is boldog névnapot kívánnak.
Ezeket az információkat gyűjtöttem össze a névnapok apropóján, hiszen ne feledjük: minden nap egy névnap.
Sziasztok! Miklai Kamilla vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem az irodalmat, vonzott a betűk világa, a regények, versek, könyvek birodalma. Számos témakör foglalkoztat, amelyekkel kapcsolatban szeretem másokkal megosztani a felmerült gondolataimat, „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”, ahogy Szent-Györgyi Albert is mondta. Az egyetem számos lehetőséget rejteget, ezért a cikkírás mellett egyéb hallgatói szervezetekben is tevékenykedem. Ezekben a közösségekben szerzett élményeim, információim és tapasztalataim elősegítenek engem abban, hogy mindig érdekes és izgalmas cikkekkel szolgáljak Nektek!
