[metaslider id="9331"]
álmod

Miért álmodunk?

Előző cikkemben már olvashattatok 5 meglepő tényről, melyet a tudomány a mai napig sem tud megválaszolni. Ott már nyertünk némi betekintést az álmok világába, ugyanakkor ez egy olyan sokrétű, és érdekes témakör, hogy úgy gondoltam erről érdemesebb lenne hosszasabban is beszélni. 

Minden ember, és meglepő módon minden állat – legyen akár emlős, akár hüllő – álmodik. Ez egy olyan mindennapos folyamat, melyre sokszor egyáltalán nem is emlékszünk, ugyanakkor életünk egy igen fontos és meghatározó tevékenysége. Az álmodás, és álmok kutatásának jelensége egyidős az emberiséggel, hisz már a „régi embert” is foglalkoztatták álmai jelentései. Például a Bibliában jóslatokként, sors üzenetekként, vagy néhány kultúrában előző életek megéléseként értelmezik őket, ez is jól mutatja, hogy milyen régre vezethető vissza az álomfejtés gyökere.

 

ÁLOMFÁZISOK

Szendergés fázisa: ezen fázis alatt egy átmenet húzódik az éberség és alvás között. Mely az alvás 5-10%-át jelenti. Az izmok tónusa csökken, a szemmozgások lassulnak, pislogás nincs.

Felületes alvási periódus: itt lelassul a szívritmus, megszűnnek a szemmozgások, illetve csökken a testhőmérséklet.

Közép-mély alvás: rendkívül lassú agyhullámok jellemzik ezt a fázist, továbbá még jobban lassulnak a szervezet funkciói.

Legmélyebb alvás: ezen szakaszban a leglassabbak az agyhullámok, legnyugodtabb a szervezet, a szemmozgás teljesen megszűnt, de a szervezet ilyenkor még képes a mozgásra.

REM (Rapid Eye Movement): ekkor történik az álmodás. Jellegzetessége a gyors szemmozgás, a test átmeneti bénulása, emellett pedig az agy meglepő aktivitása.

álmod

A fázisok különböző ciklusokat hoznak létre, melyek 90-110 percig tarthatnak. Ezen szakaszok ismétlődése 5-6 alkalommal figyelhető meg egy éjszaka lefolyása alatt, így közel 3-6 álmot álmodhatunk, melyek 95%-át elfelejtjük az ébredés pillanatában. 

 

TEÓRIÁK

A pszichoanalitikus teória

Az első tudományos teória Sigmund Freud nevéhez kötődik. The Interpretation of Dreams című könyvében fejti ki elméleteit, melyek közé tartozik például, hogy az álom út a tudatalattihoz, illetve az álmok egytől-egyig elnyomott vágyakat, célokat, félelmeket reprezentálnak. Szerinte napközben tudatosan kordába tartjuk ezeket az elnyomott vágyakat, melyeket az álmok hatására nem tudunk tovább „titkolni” magunk előtt. Freud szerint “Mindenkinek van egy vágya, amelyet nem mond el másoknak, és egy vágya, amelyet nem ismeri el magának.”  Munkássága nagyban hozzájárult az álomértelmezésekhez, álomfejtésekhez, illetve az Álmoskönyvek megszületéséhez.

álmod

Íme néhány értelmezés Freud könyve által:

  • Álom, melyben zuhansz: a pszichoanalízis szerint ez az álom azért fordul elő, mert életünkben van egy kényes helyzet, ami kényelmetlenséget és félelmet okoz.
  • Álom, amiben tudsz repülni: a repülés a szabadság és a függetlenség jelképe, így Freud az álmot egy elnyomott impulzushoz kapcsolta, melyben az álmodó független és autonóm szeretne lenni.
  • Álom, amelyben üldöznek: ez az egyik leggyakoribb álom, amely fájdalmat és kellemetlenségeket generál. Freud szerint az, ami elől elmenekültünk, olyan dolog, amit nem tapasztaltunk, vagy megrémiszt minket. Az álom azt jelzi, hogy szembe kell néznünk valamilyen félelmünkkel.

álmod

Aktivációs szintézis modell

Allan Hobson és Robert McCarley nevéhez fűződik ezen teória, melyet 1977-ben állítottak fel. Az elmélet szerint az agyunk alvás közben, és azon belül is a REM fázisban nem pihen, hanem az agytörzs bizonyos áramkörei akár random módon is aktiválódhatnak. Amint ez megtörténik, aktiválódik az agyban a limbikus rendszer, azon belül is az amygdala illetve a hippocampus, melyek többek közt az érzelmekért, és a memória tartalmakért felelnek. Ezek azért fontos és érdekes tények, mivel az agy szeretne ezen apró kisülések mellé értelmet is társítani.

 

Információ feldolgozó elméletek

Egyes teóriák szerint az agy alvás közben rendszerez, és elmenti az emlékeket a hosszútávú memóriába, majd ezen folyamat végén szelektál. Más hipotézisek szerint az álmok ezen információ feldolgozó tevékenységeknek a végtermékei. Egy harmadik kutatás szerint, az álmok aktív résztvevői, alakítói ennek a folyamatnak.

A Kaliforniai Egyetem egyik alváskutatója szerint a folyamat úgy működik, hogy nagy mennyiségű információ áramlik az agyunkban és az agyunk ezt úgy tudja feldolgozni, hogy különböző képeket, benyomásokat alkot, ezáltal ezek könnyebben rendszerezhetőek, illetve megragadhattóbbak legyenek számára. Az ő kutatásaiból derül ki az is, hogy ha nem alszol eleget, vagy azt nem a megfelelő minőségben teszed, akkor akár 40%-kal is csökkenhet a megjegyzett információknak a mennyisége, illetve, hogy a mély alvás fázisában, ezek a memória tartalmak sokkal stabilabbak, addig a REM fázisban, az az álmodás fázisában, úgy tűnik, mintha az agy ezeket megpróbálja összekapcsolni. 

álmod

Egy friss kutatás szerint pedig a már említett hippocampus nem is aktiválódik, viszont álmodás közben az általános memória tartalmakhoz hozzáférünk. Emellé csatlakozik az amygdala, mely a különböző érzelmekért felelős. Viszont a prefrontális kortex – ami felelős a logikáért, az ok-okozati összefüggésekért, a tudatosságért – nem aktív, és ennek az egésznek az elegye hozza létre az álmokat, legtöbbször mindenféle logika nélkül.

 

Tudatos álmodás

Ez esetben pedig pont az történik, hogy sikeresen tudod aktiválni, és használni az agyad tudatos részét, melynek segítségével képes vagy irányítani az álmokat. Ezen témában már rengeteg videó, cikk, könyv született, melyek mind különböző módszereket tanítanak, az úgynevezett „lucid dreaming” irányításának megtanulására. Ha kíváncsiak vagyok, hogyan kell “tudatosan álmodni”, akkor kattintsatok ide.

álmod

Illetve íme néhány ismetető jegy, hogy mikor is beszélünk tudatos álomról:

  • Tisztában vagyunk tudatállapotunkkal. (Tehát pontosan tudjuk, hogy ébren vagyunk-e vagy álmodunk.) 
  • Tisztában vagyunk azzal, hogy szabadon dönthetünk. (Például nem kell elmenekülnünk rémálmaink álom alakjai elől, más döntési lehetőségünk is van.)
  • A tudatállapot tisztasága. (Megszűnik az álom tipikus zavarossága, a tudatállapot homályossága.) 
  • Az érzékelések tisztasága. (Ugyanúgy szagolunk, ízlelünk, hallunk, látunk és érzünk, mint ébren.) 
  • Tisztában vagyunk éber életünkkel. (Tudjuk, kik vagyunk, mit csináltunk az előző nap, sőt, még azt is, hogy mit akartunk ettől az álomtól.) 
  • Tisztán emlékszünk álmainkra. (Normális emlékezetünk ugyanúgy funkcionál, mint ébren, tehát emlékszünk álmainkra, de különösen a tudatos álmokra.)

Mind azt láthatjuk, az álmok világa igen szerteágazó és sokrétű, így most is csak a felszínét súroltuk a témának. Ugyanakkor rengeteg könyv született már a kérdéskörben, melyeket érdemes elolvasni, ha jobban is foglalkoztat minket a az álmok rejtélyes világa. 

 

 

 

Források: 1, 23

Képek: Pexels, Google

EnglishGermanHungarian