A paranoia más néven üldözési mánia, de az utóbbi kifejezés nem igazán helytálló, mivel ennél sokkal tágabb a fogalom. Az elmebetegségekhez sorolandó, amikor már pszichés betegségről beszélünk. Nem véletlenül ugyanis, az ebben szenvedő betegek hamis téveszmékben hisznek. Ezek legtöbbször könnyedén elhihetők, mivel valóságos körülményekből, helyzetekből alakítják ki ezeket és logikusan épülnek fel. Mégis ezek a tévhitek teljesen valóságtalanok.
Oly módon hisznek kitalálciójukban, hogy erős érzelmek is társulnak egyes elképzeléseikhez. Például, ha a téveszméjüket lerombolják, vagy szembe állnak velük, akkor egyenesen heves tiltakozásba kezdenek és dühreakciót váltanak ki. Érzelmeik viszonyulnak is kóros gondolat tartalmával, mint amikor egyesek azt hiszik, hogy követik őket, és emiatt sokkal idegesebbé, feszültebbé és szorongóvá válnak.
Megállapításának nehézségei, hogy egy átlag ember is lehet enyhén paranoiás, de ez az ebben szenvedőkre is jellemző, mivel hullámzóan változik a súlya a betegségnek. Nagyban múlik a jelenség tünetein, súlyosságán, időtartalmán és körülményein. Mégis az emberek nagy részben paranoiások lesznek, ha egy teljesen új környezetbe, vagy valamilyen gyanús helyzetbe kerülnek, viszont ezt a szituációt nem lehet összekeverni ezzel az elmebetegséggel.
Mint már utaltam rá, a paranoia eléggé ritka betegség, ami az emberek 0,025-0,03%-ánál fordul elő. Csak, hogy érthető legyen, mily kevés embert érinti, a szkizofrénia már a lakosság 1%-át érinti. Inkább a nőknél a negyvenes évek után fordul elő a paranoia, de akár tizennyolc évesen is kialakulhat.
A paranoia típusai
Ennek az elmebetegségnek több típusa van, amit kórképekre oszthatunk. A leggyakoribb az üldözéses típus: az ebben szenvedő alany az hiszi, hogy valaki vagy valakik rosszakaratú módon viszonyul hozzá és bántani akarják. Ezzel hallucináció is együtt szokott járni. Szomatikus vagy testi tünetekkel jellemzett típus, mikor az érintett személy abban a tévhitben van, hogy valamilyen testi betegsége vagy károsodása van. Oly mértékben hisznek benne, hogy az orvosi vizsgálat és diagnózis után is állítják igazukat. Extrém esetben még akár meg is vádolják orvosukat, hogy meghamisította leleteit. Féltékenység paranoia esetén a beteg számon kéri partnere minden egyes percét, mivel azt hiszi, hogy szexuálisan megcsalják őt. Gyakran kivallatja, nyomoz utána, korlátozza, vádolja, stb. Leginkább férfiaknál fordul ez elő és sok helyzetben az alkoholizmus következményeként jelentkezik. Perlekedési téboly leginkább a hatóságoknak okoz fejfájást és nem az egészségügynek. A páciens képzelt vagy valós sérelmei miatt pereskedésbe kezd. Akár több párhuzamosan futó bírói ügye lehet, ami szinte véget nem érő pereskedéshez vezet. Évekig is eltarthat, mire orvosi segítséget kap. Nagyzásos paranoiáról akkor beszélhetünk, amikor azt hiszi az érintett személy, hogy rendkívül, ereje, hatalma, befolyása, képessége van vagy fontos személyekkel esetleg istennel/istenekkel van kivételes kapcsolatban. Saját magának is képzelheti nélkülözhetetlen embernek. Esetekben azt is hiheti, hogy természetfeletti képességekkel rendelkezik. Erotomániás típus vagy szerelmi téboly főként nőkre jellemző. Ebben az esetben a beteg azt hiszi, hogy valaki, leginkább egy magasabb társadalmi helyzetű személy vagy híresség szerelmes belé. Azt hiszi, hogy az adott illető neki szerelemre való jeleket, üzeneteket adott. Emiatt kezdi el maga zaklatni, amit egy visszautasítás sem tud szétoszlatni.
Ha felmerül a paranoia gyanúja, mindenképp szakemberhez kell fordulni, nehogy félreértések legyenek. Nem szabad számításba venni az alkoholt, kábítószert és más tudatszereket. Valamint, el kell különíteni a szkizofréniától és a hangulat zavartól. Valamikor szellemi leépülés is társul hozzá. Nehéz a felismerése, mivel a beteg sokszor gyanakvó, zárkózott, sikeren titkolja és nem szívesen beszél róla. A tünetek 3 hónapig fent kell maradjanak a diagnózis kimondásához.
A kezelés sem igazán könnyű, mivel a betegség belátására nem sok esély van náluk. Képtelenek belátni tévedésüket és betegesen ragaszkodnak hozzá. Legtöbb esetben sikerül őket terápiára küldeni. Kórházi osztályos kezelés kapnak, mikor veszélyeztető magatartással rendelkeznek. Ekkor a beteg akaratán kívül küldik oda kezelésre, tudniillik megvan rá az esély arra, hogy másokat bántalmazzon akár fizikailag vagy szellemileg. Sajnálatos módon a páciens még inkább zárkózottabb lesz az orvosával szemben. Gyógyszeres kezelésnél leginkább az antipszichotikumok gyógyszercsoportot vesznek igénybe. A téveszméket nem szünteti meg, viszont a hozzá tartozó hangulatzavarokat, nyugtalanságot, szorongást csillapítja.
Pszichoterápiás és gyógyszeres kezeléssel érhető el a gyógyulás. A betegek 50%-ka meggyógyul, 20%-kuk tünetei enyhül és 30%-kuk az, akiknek állapotuk nem változik. Főként nőknél esélyesebb, valamint minél fiatalabban jelentkezett a betegség annál könnyebb a gyógyulás.
Sziasztok! Gyöngyi Kreszcencia vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója és a Media Iuris egyik szerkesztője. Gyerekkoromban nagy szerettem volna sportriporter vagy sportújságíró lenni, amit most igyekszem egyrészben megvalósítani itt, a Media Iurisban. Remélem tudok nektek érdekes és különleges, főként sporttal kapcsolatos hírekkel szolgálni.
