Vannak olyan szavak, amelyeket a mindennapi életben a szó szoros értelmében mindenki használ, amelyek mindenki számára egységesen egyértelműek és nem szorulnak arra, hogy definiáljuk őket. A jog világában azonban az a legcélszerűbb és az egyetlen megoldás, ha a lehető legtöbb mindent pontosan megmagyarázunk, mindent be tudunk sorolni egy rendszerbe. Ez régen sem volt másképp, már az ókorban is a pontosságra és az egyértelműségre törekedtek az emberek, főleg a jogtudósok. Ebben a cikkemben pedig most magáról a „dolog” fogalomról írnék néhány sort, mivel bármilyen furcsán is hangozhat, a jogi életben ez is magyarázatra szorul és szorult annak idején is. Talán segítségükre lehetek a hallgatótársaknak is ezzel az összefoglalóval és szolgálhatok némi újdonsággal a téma rajongóinak.
Mi az a „dolog”?
Természetesen ezt a szót a mindennapi értelemben sokszor egészen másra is használjuk, viszont a jogi értelemben vett dolog definícióját lehet, hogy nem sokan ismerik azok közül, akik nem a jogi egyetemen végeztek vagy éppen ott tanulnak. A bűvös kis kék könyv szerint a dolog (res) nem más, mint a külvilágnak olyan önálló része, amely állandó tulajdonságai folytán más testi tárgyaktól megkülönböztethető és jogviszonynak önálló tárgya lehet. Micsoda megfogalmazás! Szinte biztos vagyok benne, hogy így maguktól nem sokan gondoltak bele ebbe a jelentéktelennek tűnő szócskának a jelentésébe, viszont kétségkívül a fizikai dolgokat mi sem definiálhatnánk másképp.
Mi nem „dolog”?
Most, hogy megvan az, mi számít jogi értelemben dolognak, muszáj azt is megnéznünk, hogy a fogalom alapján mi nem számít annak. Ez alapján a fejünkben megvan egy kép arról, hogy a dolog lényegében az, amit meg tudunk fogni, hiszen elkülönül más dolgoktól. Viszont a csavar a történetben talán a definíció végén található, miszerint kiemelten fontos, hogy a jogviszonyoknak önálló tárgya lehet. Ezek alapján tehát nem minősül dolognak a szabad ember teste (kiemelten fontos szó a „szabad”, hiszen a rabszolgák dolognak számították, lásd régebbi cikkeimben), a dologalkatrészek (mert ezeknek nincs önálló létük), a dologösszességek (pl.: nyáj, gulya, ménes, ugyanis ezekben maguk a dolgok egyesével számítanak dolognak nem pedig együttesen) és azok, amiket emberi uralom alá nem hajthatunk, mint például az égitestek vagy maga a tengerfenék.
A dolgok osztályozása: forgalomképes dolgok
A dolgokat kétféleképpen osztályozhatjuk: vannak a forgalomképes (res in commercio) és a forgalomképtelen dolgok (res quarum commercium non est). Kezdeném az előbbi bemutatásával. A forgalomképes dolgok nem mások, mint azok a dolgok, amelyeket a tételes jog nem rekeszt ki a magánjogi forgalomból. Ide tartoznak azok a dolgok is, amelyeknek nincs gazdája, azaz az uratlan dolgok (res nullius). Ezen a kategórián belül azonban még több csoportosít jön létre.
- a) ingó és ingatlan dolgok
Az ingó dolgok (res mobiles) alatt azokat a dolgokat értjük, amelyek állaguk sérelme nélkül változtatják a helyüket saját akaratukból vagy pedig idegen erő hatására. Ilyen lehet egy állat vagy akár egy rabszolga, de ide tartozhat egy egyszerű könyv vagy egy üveg, amelyet odébb tudunk tenni. Ezzel szemben az ingatlan dolgok (res immobiles) alatt viszont a földterület körül határolt részét és mindazt, ami vele alkatrészként összefügg értjük. Természetesen ezek addig nem önálló dolgok, amíg a földdel összefüggenek, viszont miután leváltak onnan, azok is ingókká lesznek. A földterülethez ilyen esetben hozzátartozik a felette levő légtér és az alatta található földbelső egészen addig amíg a karbantartás és az építkezés indokolja.
- b) helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok
Az előző csoportosítás a mai emberek számára is egészen egyértelmű és használatos, viszont ezek a kategóriák már egy kicsit érdekesebbek. Nem kell azonban a legbonyolultabbra gondolni a következőkben sem, itt elég a legegyszerűbbre asszociálni rögtön. Hiszen mit is lehet helyettesíteni? Helyettesíthetünk egy élelmiszert, egy ruhadarabot, amely nem egyedi tervezésű vagy egy hasonló autót, akár egy könyvet, melyből sokat nyomtattak. Pontosan ezt kell itt is elképzelni magunk előtt, ugyanis a helyettesíthető dolgok az ókori Róma szerint azok, amelyeket a forgalomban nem egyedileg megjelölve, hanem mennyiségük szerint szerepelnek, mivel nagy tömegben, egymással egyenértékű és felcserélhető példányban szoktak előfordulni. Ezek a helyettesíthető dolgok (res fungibilis). Ezzel szemben a helyettesíthetetlen dolgok (res nec fungibilis) azok a dolgok, amelyekből leginkább egy példány található, mennyisége miatt egyedi. Ilyen lehet akár egy egyedi gyártású autó vagy ha már az ókori Rómáról van szó, egy rabszolga is.
- c) elhasználható és elhasználhatatlan dolgok
Itt szintén magától értetődik a csoport elnevezése, ám lehet nem olyan nagy probléma, ha ehhez is fűzök egy kisebb magyarázatot. Az elhasználható dolgok (res consumptibilis) azok a dolgok, amelyek rendeltetésszerű használata során a dolgok elfogyasztjuk, megsemmisítjük. Ide tartozik például a tüzelőanyag, az élelmiszer és meglepő, de a pénz is. Igaz, hogy a dolog állaga nem sérül a használat során, mégis elfogyasztjuk, mivel elköltjük. Ellentétét is legalább ilyen egyszerűen lehet értelmezni, mivel az elhasználhatatlan dolgok (res non consumptibilis) úgy engedik meg rendszeres használatukat, hogy azáltal a természetes kopást leszámítva állagában nem fogyatkozik. Ide tartozik ennélfogva szinte minden használati tárgy és munkaeszköz.
- d) osztható és oszthatatlan dolgok
Az osztható dolgoknál (res divisibles) a legegyszerűbb az, ha a hivatalos fogalmat vizsgáljuk meg, hiszen az talán a legérthetőbb. Így szól a fogalom: oszthatóak azok a dolgok, amelyek eredeti jellegük megváltoztatása nélkül oly módon darabolhatók részekre, hogy a felosztással nyert részek csupán aránylagos értékcsökkenést szenvednek. Akkor mi is számít osztható dolognak? Ide tartozhat akár egy telek, hiszen, ha abból elveszünk egy bizonyos részt, maga a dolog állagában nem sérül, csupán értéke kisebb lesz mérete miatt. Ugyanez elmondható akár egy fatömbre is, hiszen csupán értéke csökken az osztással. Ezzel szemben oszthatatlan dolgok (res non divisibles) azok, amelyek felosztásával maga a dolog sérül, akár teljesen értéktelenné válhat. Gondoljunk csak akár egy könyvre vagy egy ruhára, de természetesen ide tartoznak a rabszolgák és az állatok is.
- e) egyszerű és összetett dolgok
Ez a kategória számomra, de talán mások számára is a legfurcsább. Az egyszerű alapjáraton egy elég relatív fogalom, emiatt is nehéz elképzelni mit jelenthetett annak idején a jog világában az, hogy egyszerű dolog. De ahogy a neve is árulkodik, ez nem olyan bonyolult. Egyszerű dolognak számít az, ami természeténél fogva egységes. Ez még mindig nem olyan egyszerű, szóval nézzük inkább, mi is tartozik ide. Ide tartoznak az élőlények és az egy darabból álló homogén élettelen dolgok, mint akár egy márványtömb, vagy egy olyan szobor, ami egyetlen anyagból készült. Ezek leginkább egy anyagból készültek, így ellentétükkel magyarázva nem összetettek. Így már nagyjából meg is magyaráztuk azt, mi tartozik ezzel szemben az összetett dolgokhoz. Lényegében minden más. Hiszen a legtöbb dolognál más önálló dolgok segítségével hozunk létre egy harmadik, teljesen új dolgot. Na ezek az összetett dolgok.
f) res mancipi és res nec mancipi
Az összes kategória közül ez a kakukktojás, ami a mai ember számára igazából nem mond sokat. Ez nem is magára a dologra utal, hanem a tulajdon tárgyakra. Azon belül is azt lehet mondani, hogy a res mancipi alá azok a dolgok tartoztak, amelyek civiljogi hatályú átruházása csupán mancipatio vagy in iure cessio útján lehetett végrehajtani, vagyis formális módon. Ide tartoztak az itáliai telkek, a rabszolgák, az Itáliában honos igavonó és tehervonó állatok, az útszolgalmak és a vízvezetés szolgalma. Nos, mint említettem, a legtöbb embernek a világon semmit sem mond, viszont ha teljes szerettem volna lenni, meg kellett említenem ezt is. Természetesen a res nec mancipi alá a felsorolt dolgokon kívül minden beletartozik, amit formátlanul szereznek meg.
A dolgok osztályozása: a forgalomképtelen dolgok
Ha már felsoroltam, bemutattam és megmagyaráztam a forgalomképes dolgokat, röviden megemlítenem azok ellentétét, a forgalomképtelen dolgokat. Mi is az a forgalomképtelen dolog? A forgalomképtelen dolog lényegében az ellentéte a forgalomképes dolgoknak, tehát ezeken magánjog nem állhat fenn, a róluk való rendelkezések és ügyletek pedig semmisek.
Első nagy kategória: res divini iuris
A res divini iuris alá tartoznak azok a forgalomképtelen dolgok, amelyek azért nem állhatnak semmilyen magánjog alatt, mivel azokat az isteneknek szentelték, nekik ajándékozták. Ide tartozik a res sacrae, a res sanctae és a res religiosae. Mindjárt meg is magyarázom, melyik mit jelent.
- a) res sacrae
A res sacrae körébe tartoznak lényegében a templomok és a hozzájuk tartozó felszerelések és ingatlanok, na meg a vallási kultuszok egyéb helyei. Ezeket ugyanis ünnepélyes kereteken belül ajándékozták az isteneknek.
- b) res sanctae
Ebbe a kategóriába tartoztak Rómának és a muncipiumoknak a városfalai és azoknak kapui. Ezen dolgokat az istenek oltalmába helyezték, hasonlóan az előző kategóriába tartozókkal együtt.
- c) res religiosae
Ez a csoport annyiból tér el a többitől, hogy itt a magánszemélyek a holtak szellemeinek szentelték az adott dolgot, amivel már nagyjából sejthető is, mik tartoznak ide. Ezek voltak a sírhelyek és a halottal eltemetett dolgok.
Második nagy kategória: res publicae
Az utolsó kategóriába tartoztak a római állam közhasználatra rendelt dolgai. Ezeken ugyan az államnak volt tulajdonjoga, mégsem lehetett magánszemélyeknek ezen dolgok felett semmilyen magánjoga. Ezeket nem is lehetett elbirtokolni sem, hiszen mint látjuk, teljesen forgalomképtelenek voltak. Hogy példát is említsek, ide tartoztak az állami középületek, mint például a bazilikák, fürdők vagy pedig cirkuszok. Ugyanúgy ide sorolhatók a közutak, közterek és a vízvezetékek is.
Források: 1, 2, 3, 4, Benedek Ferenc, Pókecz Kovács Attila- Római magánjog
Képek: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Molnár Nadin vagyok, jogász szakos hallgató a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Elsőéves korom óta szerkesztőként tevékenykedek a Media Iurisnál, ahol igyekszem mindig változatos, aktuális és érdekes cikkekkel lekötni az olvasók figyelmét. Az írás már nagyon régóta fontos szerepet tölt be az életemben, ezért boldog vagyok, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy gondolataimat másokkal ilyen módon is megoszthassam.
