Az adatvédelem és különösen a saját bizalmas adataink, magánéletünk szerepe a felgyorsult 21. században igencsak felértékelődtek. Ahogy a technológia, az internet különböző szerverei és adatbázisai folyamatosan fejlődnek, úgy annál könnyebb elveszni ezek között. De mi történik akkor, amikor a személyes adataink már nem olyan személyesek, és jogtalanul vándorolnak kézről-kézre? Egy 2014-ben Magyarországon megtörtént eset, Marton Kristóf kálváriája a rendőrség által használt adatbázissal, vagyis a Robotzsaruval, ami még napjainkban is zajlik.
A kezdetek
2014-ben egy egyszerű magánéleti krízis kapcsán kikért adatszolgáltatás kavart hatalmas port a következményeivel. Marton Kristóf egy elfajult szakítás után került bíróság elé, ahol 2014 novemberében jogerősen bűnösnek mondta ki a bíróság zaklatás miatt, ezután hatvan óra közérdekű munka várt rá. A fordulópont az ügyben akkor érkezett el, amikor a férfi több embertől is visszahallotta, hogy a hatóságok a magánéletén „csámcsognak”, ahogyan ő fogalmazott, és hogy a feljelentési jegyzőkönyvet állítólag olyan rendőrségi dolgozók is nézegetik, akiknek ahhoz nem lenne joguk. Ezért Marton Kristóf az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Hivatalához fordult adatigénylésével, kérve, hogy tájékoztassák arról, hogy kik néztek bele az ügyébe a Robotzsaru ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben, és ezáltal ismerték meg a személyes adatait.
Mi is az a Robotzsaru?
A Robotzsaru, másik nevén (NEO) egy integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer. A NETZSARU többek között biztosítja a ROBOTZSARU rendszerben rögzített bűnügyi iratokban szereplő személyek, események, tárgyak és az ügyre vonatkozó egyéb adatok országos elérhetőségét. A Robotzsaru 2000 integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer, amely az ügy iktatásától kezdve annak befejezéséig, illetve az iratok selejtezéséig magában foglalja a teljes ügymenetet, valamint az annak során keletkező iratokat és az iratokban szereplő mutató adatokat, valamint elősegíti a rendőri munka, illetve kiemelten a bűnelemzési feladatok ellátásának hatékony végzését.
Mivel ezt a törvények alapján mindenkinek joga van tudni, Marton Kristóf megkapta a kért információt. A rendőrségi adatközlésből kiderült, hogy 49-en léptek bele az ügy anyagába különféle tennivalók miatt, például az ügy előadójaként vagy az ügy nyomozójaként. Marton Kristóf nem volt elégedett a listával, nem érezte azt teljesnek, ezért pontosítást kért, megjegyezve, hogy a 49 főből szerinte 35 embernek semmi tennivalója nem volt az ellene folyó eljárásban. Az ORFK újabb tájékoztatása viszont nagy meglepetést okozott neki, mert a dokumentum szerint nem 49, hanem 67 rendőrségi dolgozó nézett bele valamilyen okból az aktájába.
Különböző listák – különböző adatok?
A két különböző adatkezelői lista miatt Marton kíváncsi lett arra, hogy mi az oka a jelentős eltérésnek. Erre az ORFK Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztályának vezetőjétől idén január 26-án azt a választ kapta, hogy a Robotzsaru Naplókliens alkalmazás-technikai rendszere hibásodott meg, amit csak az első válasz elküldése után észleltek.
A dolog érdekessége, hogy amikor a férfi a véleménye szerint jogosulatlanul eljáró rendőrségi dolgozókat egy feljelentésben nyomta fel a KNYF Szegedi Regionális Osztályán, akkor elutasították a vizsgálódást, ám amikor külön-külön hozta fel a visszaélés gyanús eseteket a hatóságnál, akkor már léptek.
Marton Kristóf nemcsak a beosztottakat, hanem a szegedi parancsnokot, Zélity Lászlót is felelősségre akarta vonatni hivatali visszaélés gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Szegedi Regionális Osztályán azonban elutasították a feljelentését.
Ezt követően a férfi több rendőrkapitányságon és megyei főkapitányságon beárulta a rendőri vezetőt, hogy vizsgálják meg ők is, bűncselekmény-e az, hogy a kapitányságvezető nem intézkedett az egyik közalkalmazottjának jogszabályellenes adatkezelési tevékenysége miatt. Ugyanis ezzel a parancsnok megszeghette hivatali kötelességét és beosztottját jogtalan előnyben részesíthette.
Marton Kristóf a későbbiekben még további adatok lekérését is benyújtotta az ORFK számára, de azokat nem kapta meg, azonban még ugyanebben az évben elvesztette állását, aminek indoklása igen homályos volt számára.
„A következő munkanapomon már nem dolgozhattam, a közvetlen főnököm azzal küldött szabadságra, hogy holnap vár az igazgató úr. Másnap be is mentem a megbeszélt időre, és már munkanélküliként jöttem el. Pedig az irodában lefoglalt gépekkel kapcsolatban azt mondta ki az igazságügyi szakértő, hogy a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható adat nem lelhető fel rajtuk.” – nyilatkozott Kristóf az Átlátszó.hu-nak.
Képek forrásai: kiemelt kép, 1
Sziasztok! Sebők Aida vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a 2021/22-es tanévtől a Media Iuris szerkesztője. Az írással és az irodalommal már általános iskolában elkezdtem foglalkozni és ez a szenvedélyem azóta is tart. Cikkeimben elsősorban a büntetőjog a fő csapásvonal, de nagyon élvezem az interjúk készítését is, így sok különleges emberrel és izgalmas témákkal igyekszem színesíteni a Media Iuris oldalát.
