Napjainkban a koronavírus miatti aggodalom mellett nem szabad megfeledkezni, hogy milyen napot is ünnepel ma nemzetünk. A mai napon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdetére emlékezünk meg. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar zenélő-éneklő csapata a MuzsikáLAW még szerdán – az intézménylátogatási tilalomról szóló rendelkezések előtt – egy rövid megemlékezéssel készült a pécsi jogi kar hallgatóinak, oktatóinak, polgárainak.
Mi történt 1848. március 15-én és mi vezetett el addig a bizonyos napig?
Több európai városhoz hasonlóan 1848. március 15-én Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom, az egyetemes emberi és a nemzeti szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A fiatal értelmiségiek radikális csoportja, a pesti Ellenzéki Kör már egészen 1848. március 5-én csatlakozott és bekapcsolódott a Pozsonyi rendi Országgyűlés politikai küzdelmeibe. Emellett egy új mozgalmat, aláírás gyűjtő mozgalmat indítottak Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának fontossága érdekében, annak támogatására. Többek között ez a pesti kör követelte a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését. Ezen javaslat alapköveteléseinek kihirdetésére március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit Rákos mezején francia mintára, reformlakoma követett volna. A cél az volt, hogy ezen a rendezvényen kerüljön ismertetésre a javaslat lényeges követeléseit forradalmi jelszavakká tömörítő 12 pont, melyet Irinyi József öntött formába. Azonban március 14-én este, megérkezett Pest-Budára az előző nap kitört bécsi forradalom híre, és az ifjak, akik a Pilvax kávéházban gyűltek össze, mielőbbi cselekvésre szánták el magukat.
Március 15-e reggelén az Ifjak, akik között Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula volt, megváltoztatták az eredeti diétához intézett 12 pont bevezetését. Ezek az ifjak kiáltványt fogalmaztak meg, mely a politikai fellépésüket indokolta. A módosított szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése, a pontok szövegét átigazították a politikai röplap műfajához illőre és két addigi pontot vontak össze. Ezt a végleges kiáltványt a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak és minden jelenlévőnek felolvasták. Miután elhangzott a kiáltvány, Petőfi Sándor elszavalta a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, amit két nappal korábban írt meg, a Nemzeti dalt. Ezt követően halk szemerkélő esőben Petőfi és mintegy 10 társa útnak indultak a Pilvax kávéházból az egyetemre. Első körben elvonultak az orvosi kar hallgatóihoz majd onnan már velük a politechnikum diákjaihoz, majd végül pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden karon, helyszínen felolvasásra került a kiáltvány és elhangzott a 12 pont is, és minden alkalommal Petőfi is elszavalta költeményét.
A jogászokkal csatlakozva és az utca népével közösen a tömeg kétezer főre duzzadt. Petőfi vezetésével a tömeg egyre lelkesebb lett és átvonult először a közeli Landerer és Heckenast nyomdákhoz, a ma Kossuth Lajos (egykor Hatvani) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjakból álló tömeg vezetői a nép nevében lefoglalták a nyomdai gépeket és cenzúrázatlanul kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. A szabadsajtó első példányait, a két röplapot nem sokkal dél előtt személyesen Irinyi József osztotta szét. A 12 pont szövegén később egy kis változtatást hajtottak végre, az utolsó pontot kiegészítették (előtte: ,,Unio”, utána: ,,Unio Erdélylyel”). A kedvezményezőkbe ez a siker bátorságot öntött, majd délután 3 órakor nagygyűlést tartottak a Nemzeti Múzeumnál és eközben a tízezresre duzzadt tömeg elvonult a Pest városi tanácshoz és sikeresen bírta rá a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak a követeléseikhez, kezdeményezéseikhez.
Megalakult a forradalmi választmány, majd a nép elindult a Helytartótanácshoz Budára. A tömeg kíséretében, mely óriásira nőtt érkeztek meg a választmányi vezetők, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád Vármegye követe, akik követeléseiket adták elő. A Helytartótanács, melyet a sokaság megfélemlített, elfogadta a 12 pontot, a cenzúrát azonnal eltörölte és börtönéből szabadon bocsátotta a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben kísért Pestre. A forradalom győzelmét este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték. Pozsonyban ugyanezen a napon az Országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatában beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. A főrendek által is elfogadott felirattal az Országgyűlési küldöttség Bécsbe utazott a királyhoz.
Erre a bizonyos napra emlékezünk meg minden évben március 15-én, amely 1989-ben volt elsőként munkaszüneti nap Magyarországon, 1990. óta pedig nemzeti ünnep!
A pécsi jogi karon rendhagyó megemlékezésre került sor még az intézménylátogatási tilalom kihirdetése előtti délelőtt! A Nemzeti dalt előadó MuzsikáLAW csapata a kialakult veszélyhelyzetben is méltóságteljes megemlékezést és jó egészséget kíván mindenkinek!
Kántor, a leghíresebb magyar nyomozókutya története
Hazai húsvéti szokások régen és napjainkban
Stubby története – Kóbor kutyából őrmester
Amerikai elnökök, akik merényletben vesztették életüket
Interjú az Óriás Nándor Szakkollégium két új alelnökével
Eladó egy hold föld a Marson – közművesítés folyamatban
Mi történt Johnny Deppel?
A Bin Laden hajsza
A kreatív írás gyógyító ereje: Az önreflexió és az érzelmi gyógyulás útja
96. Oscar-gála – Ismét átadják a filmvilág legnagyobb díjait
Sziasztok! Sándor Anett vagyok a pécsi jogi kar hallgatója, továbbá a Media Iuris főszerkesztője. Általában írásaim főként a jogi kar életéhez, eseményeihez köthetőek, illetve szülővárosomhoz, Pécshez fűződnek. Mindemellett számos témával kapcsolatban megtalálhatjátok a nevemet a cikkek alatt, ugyanis érdeklődési köröm tág. Ha jobban megszeretnétek ismerni olvassátok el további publikációimat. Kövessétek minket, hogy értesüljetek a legfrissebb kari hírekről.
