Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988-ben május 31-ét Dohányzásmentes Világnappá nyilvánították. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire.
Az ismert egészségügyi kockázatok dacára is még mindig több, mint 1 milliárd ember dohányzik szerte a világon. A probléma pedig nem csak a dohányosokat érinti, a környezetükben lévők egészségére is káros hatással van. Tudatos és határozott döntésekkel azonban lehet csökkenteni a negatív hatásokat. Rengeteg ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a közeljövőben sem fog jelentősen változni. A helyzet hazánkban sem kedvezőbb, Magyarországon több, mint 2 millió ember dohányzik. A KSH adatai szerint például a 18–34 éves férfiak 35%-a dohányzik naponta, és 5,8%-a alkalmanként. A nőknél a 18–34 évesek 27,8%-a gyújt rá rendszeresen, és 4,2%-a alkalmanként, viszont a női dohányosok százaléka nőtt az utóbbi években.
Ez egy globális probléma; a másodlagos füstöt belélegzők egészségére és a környezetre is negatív hatással van, ebből következik, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre. Számos betegség kialakulásáért felelős, amely sok esetben életekbe is kerülhet. A probléma forrása az, hogy a cigarettában található nikotin egy erős függőséget okozó anyag, amely megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát. Mégis, a kutatások szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkezett füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos szövődményekért. A füstben ugyanis több, mint 7000 vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapították, hogy káros vagy valószínűsíthetően káros az egészségre. A füstben található káros anyagoktól pedig nehéz megszabadulni, főleg zárt térben való dohányzás esetén, ahol még hosszú hónapokig érezhető a füst hatása.
A lehetséges negatív következményektől pedig leginkább úgy lehet megkímélni magunkat és a környezetünkben lévőket, ha egyáltalán nem kezdünk el dohányozni, ösztönözzük a környezetünkben dohányzókat a leszokásra. Azoknak a rendszeresen dohányzóknak, akik számára nem lehetséges a leszokás, ma már számos, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetőek az ártalmak. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek a lehetőségek kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. A füstmentes technológiákban tehát közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a különféle elveken működő dohányhevítéses technológia és a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. A dohányhevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés. Ezzel szemben az elektronikus cigaretták dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állítanak elő nikotinpárát. Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk még ismeretlen, másrészt így is nikotin jut a szervezetbe, ami egy erősen addiktív hatású anyag, és számos negatív egészségügyi hatása ismert. Ezen lehetőségeknél a minőség fontossága a kulcs, hiszen rossz anyagokból történő inhalálás esetén több rosszat teszünk, mint jót saját magunknak, illetve akár a környezetünknek.
A WHO által javasolt világnapi témák és szakmai háttéranyagok lehetőséget nyújtanak egy-egy terület részletesebb bemutatására a közvélemény számára. Az aktuális és az elmúlt évek témái például: 2021: „Vállalja a leszokást!”, 2020: „A fiatalok védelme a dohányipari manipulációktól, valamint a dohányzás és nikotinhasználat megelőzése”, 2019: „Dohányzás vagy egészséges tüdő”, 2018: „A dohányfüst károsítja a szívét – válassza az egészséget, a dohányzás helyett!”.
A kérdésre pedig, hogy hogyan is szokhatunk le, a válasz a hatalmas akaraterő. Ezen kívül pedig természetesen vannak ezt segítő készítmények is. Léteznek bizonyos szerek, melyek a nikotinhoz hasonló hatást fejtenek ki a szervezetben, de mellékhatásaik is lehetnek. A dohányzásról való leszokást segítő készítmények egy részét ezért csak orvosi ellenőrzés mellett, receptre felírva lehet beszerezni a patikákban. Az egyik szájon át szedhető tabletta a központi idegrendszeren keresztül fejti ki hatását, éppen ezért, szükséges az orvosi felügyelet a fogyasztása alatt. A dohányzásról leszokni a patikákban kapható nikotin-tartalmú rágógumival vagy tapasszal szintén lehetséges. Mind a rágógumi, mind a bőrre helyezhető tapaszok eltérő mennyiségű nikotint tartalmaznak. Annak megfelelően, hogy ki milyen erős dohányos, illetve éppen hol tart a leszokásban, csökkenő mértékű nikotin mennyiségű szert kell személyesen választania és alkalmaznia. A rágógumi alkalmas lehet pótszernek is, például egy megbeszélés, előadás vagy repülőgépes utazás során, amikor például hosszabb időn keresztül nincs mód cigarettaszünetet tartani. A rágógumi rágásával vagy „pihentetésével” a használója önmaga szabályozza a felszabaduló nikotin mennyiséget. A tapaszoknál a felszabadulás automatikus, a tapasz hatóanyagtartalma a bőrön tartózkodás ideje alatt folyamatosan és egyenletesen szabadul fel, és szívódik fel a szervezetbe.
A dohányzásról való leszokás sokak számára nagy feladat és hatalmas kitartást igényel, viszont mind az egészségügyi, mind pedig az anyagi oldaláról nézve megéri a hosszú élet, illetve a stabil anyagi háttér biztosításának érdekében.
