[metaslider id="9331"]

Május 15. – A nemzetközi klímaváltozási nap


A klímaváltozás a 21. század egyik legégetőbb problémája, így nem véletlen, hogy elég gyakran halljuk ezt a szót. Ennek során a Föld minden térségében nő a felszíni átlaghőmérséklet, ezért globális felmelegedésről beszélhetünk, mely kihat a szárazföldi és vízi élőlényekre egyaránt. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szakértői 2007-ben megállapították, hogy a globális felmelegedés egy létező veszély, melyre minden ember közvetlen hatással van. Éppen ezért 2007 óta minden év május 15-én nemzetközi klímaváltozási akciónapot tartanak, melynek keretében felhívják a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a Földünket fenyegetik.  

A klímaváltozás jeleit nap, mint nap érzékelhetjük, ilyen például, hogy újabbnál újabb hőmérsékleti rekordok születnek, egyre gyakoribbak a természeti katasztrófák, amiket a közelmúltban is észlelhettünk, hiszen mostanában jó pár földrengést tapasztalhattunk az ország bármely területén. A globális felmelegedés hatással van a sarki jég és a gleccserek olvadására, ami hozzájárul a tengerszint növekedéséhez. A szén-dioxid kibocsátás azonban nem csak a levegőt és a légkört károsítja, hanem az óceánok elsavasodásához is hozzájárul. Ennek az az oka, hogy a légkörbe kerülő szén-dioxid egynegyedét az óceánok nyelik el, melyek a vízben szénsavvá válnak, ezzel csökkentve a víz pH értékét, vagyis az óceánokat savasabbá teszik. Eszerint tehát minél több szén-dioxidot bocsátunk ki, akár tüzeléssel, erőművekkel, vagy közlekedéssel, hozzájárulunk ahhoz, hogy az óceánok vize egyre savasabb kémhatásúvá váljon. 

De mégis mit jelent ez? 

Nos, a válasz egyszerű. A vízi élőlények nagy része képtelen lesz elviselni az egyre savasabbá váló óceánok és vizek pH-ját, így idővel tömeges pusztulásra lesznek ítélve, hiszen, az evolúció során csakis azok a fajok voltak képesek fennmaradni, akik tudtak alkalmazkodni a változó éghajlati és környezeti viszonyokhoz. Azonban sose higgyük, hogy a természetet legyőzhetjük, csak mert mi emberek vagyunk. Mi is pont annyira halandóak vagyunk, mint a közreműködésünkkel halálra ítélt állatok, és ahogy azt Charles Darwin is megfogalmazta: ,,A természet élettelen erői – sziklák, jég, hó, szél és víz, örökös harcban egymással, de mégis szövetkezve az ember ellen – (…) tökéletes fölényben vannak.” Sokan azt gondolhatják, hogy ez túlzás, de sajnos nem. A globális felmelegedés a 21. század talán legnagyobb megoldandó problémája. Viszont, mint minden problémára, erre is van megoldás. Bár egyenként sokat nem érhetünk el, azonban az összefogás ereje az, ami tartós és hosszútávú változást tud hozni. Az az, ami rá tudja bírni a döntéshozókat olyan változások véghezvitelére, amelyek csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást bolygónkon. Azonban, ha nem is túl sokat, de egyenként is tehetünk bolygónk egészségéért. 

A Föld természeti erőforrásai végesek, és ha ezeket túl gyorsan használjuk fel, akkor idővel elfogynak. Éppen ezért jött létre a fenntartható fejlődés gondolata, melynek célja, ahogyan azt az 1987-es ENSZ jelentés is megfogalmazta: ,,kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.” Ennek fényében kifejezetten fontos lenne, hogy a fosszilis energiaforrásokról, vagyis a kőszénről, kőolajról, földgázról, mihamarabb átálljunk a megújuló energiaforrások használatára. Ezek közé tartozik  többek között a napenergia, a szélenergia, és a vízenergia, melyek felhasználása világszerte egyre gyakoribb. 

De vajon mit tehetünk mi a környezetünk védelméért? 

Az elmúlt egy-két évtizedben nagy figyelmet kapott az újrahasznosítás, és a szelektív hulladékgyűjtés, melyekkel akár otthon is nagyban hozzájárulhatunk a környezetünk védelméhez. Emellett érdemes megfontolni a komposztálást, ugyanis a konyhában kidobásra kerülő zöldségek és gyümölcsök, vagy a kerti zöldhulladékok később trágyaként újra felhasználhatóak lesznek, ezzel is csökkentve a kukánkba kerülő hulladékok mennyiségét. Az energiafelhasználás tekintetében különösen fontos ügyelni arra, hogy soha ne hagyjunk bekapcsolva olyan elektromos eszközöket, melyeket éppen nem használunk, hisz ezzel csak növeljük az áramfelhasználást. Amikor közlekedünk, fontoljuk meg annak a lehetőségét, hogy autó helyett például tömegközlekedést, biciklit, vagy akár a gyaloglást válasszuk, melyekkel szintén hozzájárulunk a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

Bár mind apróságnak tűnnek, azonban ahogy a mondás is tartja:,,sok kicsi sokra megy” és ez ezzel kapcsolatban is igaz. Ha megváltoztatjuk a szemléletmódunkat, és a mindennapi szokásainkat, akkor a környezettudatos életmóddal sokat segíthetünk a bolygónk megóvásában, és a klímaváltozás megakadályozásában!

Tegyünk együtt a klímaváltozás ellen!

Képek forrása: 1

EnglishGermanHungarian