Következő cikkemben kifejtem, hogy mit értünk a döglött akták kifejezés alatt, amit bizonyára mindenki hallott már, illetve néhány „döglött aktát” gyűjtök alább össze. Mielőtt bárki is keresné, azt fontos leszögezni, hogy a büntetőeljárásról szóló törvényünkben természetesen ez a megfogalmazás nem szerepel. Olyan, hogy „döglött ügy”, nincsen. Ez a fogalom a 2000-es évek elején került be itthon a rendőri szakzsargonba. Ezek általában minősített emberölések, amelyek a nyomozás során felfüggesztett státuszba kerültek.
Évente százas nagyságrendű azoknak a személyeknek a száma, akik gyilkosság áldozatává válnak. A nyomozó hatóságok gőzerővel próbálják megtalálni az elkövetőt, de sajnos sok esetben nem sikerül. Mi ennek az oka? Valószínűleg már az összes rendelkezésre álló nyomot és bizonyítékot megvizsgálták, de valahogy zsákutcába kerültek és nincs már olyan nyom, amin tovább tudnának haladni a gyilkoshoz vezető úton. A bűncselekmények nagy számára tekintettel a nyomozó hatóságok gyakran túlterheltek, és az egy időben aktív ügyek közül sokszor azokra az esetekre fordítanak nagyobb figyelmet, ahol több nyom áll rendelkezésre, hiszen ezek nagyobb eséllyel vezetnek el a megoldáshoz. Ezekben az esetekben – bármennyire is szeretné mind a hatóság, mind pedig a sértett személyek családja, hozzátartozói- nem tudnak mit kezdeni az üggyel, ami így a raktárba kerül az akta összes iratával és hosszú évekig porosodik. Számos esetben újra előveszik ezeket a kihűlt ügyeket és átnézik őket. Mikor történhet ez? Például, ha hasonló bűncselekmény történik és feltételezhető, hogy azonos az elkövető, ha az áldozat családtagjai, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy nem tudják meg, mi történt a szerettükkel, megkeresik az ügyben eljárt nyomozót vagy ha a nyomozó maga sem törődik bele, hogy az ügy felderítetlen maradt. Ezeken kívül számos oka lehet egy ügy újból történő megnyitásának, de talán ezek a leggyakoribbak.
És most jöjjön két – egy magyar és egy amerikai – döglött ügy, amelyek elkövetői végül felderítésre kerültek és elnyerték méltó büntetésüket.
Maria Ridulph
Az egyik legrégebbi olyan „döglött ügyként”, amelyet sikerült megoldani, az amerikai Maria Ridulph ügyét tartják számon. Az 1957-ben 7 éves Maria egy decemberi napon tűnt el az utcáról, ahol barátnőjével játszott. Holttestére néhány hónappal később bukkantak rá. A rendőrség a város önkénteseinek bevonásával azonnal megkezdte a nyomozást, és a Maria barátnője által adott személyleírás alapján szóba is jött egy lehetséges gyanúsított. Azonban a fiatal férfinak az édesanyja alibit biztosított a kérdéses napra, így a nyomozás megrekedt és az ügy kihűlt. 36 évvel később, az édesanya halálos ágyán magához hívatta az egyik lányát és bevallotta neki, hogy hamis alibit biztosított a fiának. Ennek alapján a nyomozást ismét megnyitották. A gyanúsított alibijének megdöntésével és az új idővonallal, amelyet ezután az 1957-ben történtekről állítottak fel, sikerült elegendő bizonyítékot gyűjteni ahhoz, hogy az immáron 73 éves elkövető az igazságszolgáltatás kezére kerüljön. A férfit a bíróság bűnösnek találta és letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
Sherri Miller és Pam Jackson eltűnése
Ennek az ügynek a megoldásában egy halász játszott kulcsfontosságú szerepet. 1971-ben Sherri és Pam (két 17 éves lány) eltűnt, miközben vidéki utakon autóztak egy buliba tartva. 2013-ban egy halász vett észre az állóvízben egy fejjel lefelé álló autót, ami valószínűleg csak az eset után később került a felszínre. A hatóságok kiemelték a járművet, és megtalálták benne a lányok csontjainak maradványait, így a rejtély megoldódott. Azt azonban máig sem tudják biztosan, hogy baleset érte őket vagy valaki másnak is benne volt a keze.
Anna Palmer gyilkossága
A DNS- vizsgálat volt, ami ezt az ügyet megoldotta. 1998-ban a 10 éves Anna Palmert a saját házuk bejárati ajtaja előtt támadták és ölték meg Salt Lake City-ben, de a bűncselekményt követően nem voltak szemtanúk, nagyon kevés bizonyíték állt rendelkezésre és gyanúsítottakat sem tudtak állítani. Majd 2009-ben behívták az igazságügyi szakértőket, hogy segítsenek be az ügyben és ők úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a kislány körmei alatt lévő piszkot, ami végül eredményre vezetett, mert kimutatták a gyilkosa DNS-ét, aki egy blokkal lakott odébb onnan, ahol Anna Palmert meggyilkolták. Matthew Breck, a gyilkos a bűncselekmény elkövetésekor 19 éves volt és abban az időben, amikor kiderült, hogy ő az elkövető, már egy másik ügyben töltötte szabadságvesztését.
Ide kattintva olvashatjátok Matthew Breck ítéletét.
Békéscsabai raktárgyilkosság
Végül egy magyar ügy:
Egy magyar férfi 1997. január 1-jén betört egy békéscsabai raktárba, ugyanis barátjától származó információ alapján tudomása volt róla, hogy a raktárban rendszeresen nagy mennyiségű pénzt tartanak. Egy fegyverrel megfenyegette a raktárvezetőt, de mivel az nem akarta átadni neki a pénzt, többször meglőtte. 2,5 millió forintnak megfelelő márkát és schillinget vitt el, menekülés közben azonban elhagyott egy maszkot. Ez a maszk okozta később az elkövető vesztét. A nyomozók már 1997-ben megtalálták, ám a szakértői módszerek csak 2016-ban fejlődtek olyan szintre, hogy abból DNS-nyomot tudtak kinyerni, így jutottak az elkövető nyomára. Az egyik nyomozó elmondta, hogy nyomasztotta őket ez a megoldatlan ügy, ezért vették elő ismét 2016-ban. A modern technológiának köszönhetően jutottak el a jelenleg is börtönben lévő férfihoz, aki először tagadta a gyilkosságot. Kihallgatták azonban a barátait, így megtudták, hogy 1996 szilveszterének éjjelén többen tervezték el a rablást, de a társai végül visszaléptek, így a raktárépületbe már csak egyedül a férfi ment el. A szembesítés során, 2017-ben a gyanúsított részletes beismerő vallomást tett.
A pénz egy részéből a férfi egy autót vett, amelyet az anyja nevére íratott, a többit rövid időn belül elköltötte. A férfi több bűncselekményért is felelős, ezért volt meg a DNS-mintája a rendőrségi adatbázisban, ám ilyen súlyú más bűncselekményt nem követett el.
Ezek az ügyek is azt tanúsítják, hogy a rendőrség és a nyomozó hatóságok áldozatos és kitartó munkájának mindig megvan a gyümölcse. Bár a frissen megkapott üggyel kapcsolatban sokszor nem áll rendelkezésre elég információ az elkövető kézrekerítéséhez, de sokszor évekkel vagy évtizedekkel a bűncselekmény elkövetése után sikerül megtalálni az elkövetőt annak köszönhetően, hogy a rendőrséget nem hagyja nyugodni az ügy, új tanú kerül a képbe, egy régen kihallgatott tanú új vallomást tesz, vagy – mint az egyik ismertetett ügyben – a technológia fejlődése segít a hatóságoknak.
Sziasztok! Tóth Melitta Noémi vagyok, a PTE ÁJK negyedéves jogász szakos hallgatója, és a MediaIuris csapatának egyik szerkesztője. Szeretem a változatosságot, többek között érdekel a gasztronómia, a kriminológia és a sport világa is, így ezekben a témákban biztosan találhattok majd általam írt cikkeket.
