November 27-én, pénteken este 6-kor a számos más érdekes előadás között a Kutatók Éjszakája keretében Dr. Szőke Gergely adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék Informatikai és Kommunikációs Jogi Csoport tanszékvezetője tartott nekünk egy nagyon izgalmas előadást a maga érdeklődési, kutatási területébe tartozó témában: a „Big Data” és az „Internet of Things” jelenségekről hallgathattuk meg a gondolatait, először egy általánosabb, később pedig jogi vonatkozásban. A péntek esti előadásra a Teams felületén került sor, körülbelül 50-en vettünk részt rajta.
Először is áttekintettük a számítástechnika korszakait. Alapvetően háromfelé osztják a szakértők: az elején még csak önálló számítógépekről beszélhettünk (a 60-as évektől kezdődően a 90-es évekig), mígnem idővel elindult a hálózatosodás az internet megjelenésével (ezt az ezredforduló környékére tehetjük időben). Napjainkra pedig már egy újabb korszakban találhatjuk magunkat, itt már a mindent átható számítástechnika a jellemző, ahol „minden mindennel összefügg”; ennek következtében is beszélhetünk a „Big Data” és az „Internet of Things” jelenségekről.
Adatok sokasága
„Az adat az új olaj” – tartja az előadás elején is elhangzott mondás. És valóban nagy az igazságtartalma: az adatra a mai világban egyfajta erőforrásként is lehet tekinteni. Ugyanakkor azt is boncolgatta az előadónk, hogy vajon melyik a könnyebben hozzáférhető – az adat vagy az olaj? Ugyanis látszólag az előbbihez való hozzáférés lehetősége a kiegyenlítettebb a világban, de ha jobban belegondolunk, mégsem olyan egyszerű a képlet… Emellett van más is, amiben különbözik a két dolog: míg az olajat ha felhasználjuk, elfogy, addig az adat folyamatosan gyarapszik, ezáltal egy nagyon különleges dolog, melyet ha feldolgozunk, csak újabb és újabb adatok születnek belőle. Egyes becslések szerint egy év alatt az azelőtti adatok mennyisége akár meg is duplázódhat.
De mi is ennek a hihetetlen mértékű növekedésnek az oka? Többek között erre a kérdésre is kereste a választ az előadás. Nos, azt mondhatjuk, hogy egyrészt az imént említett öngerjesztő folyamat, melynek az eredményeit ma már nagy adattárházak őrzik egy-egy témában, gondolhatunk itt például a cég- vagy ingatlannnyilvántartásra, de még sokminden másra is. Másrészt azt is felelőssé tehetjük a rendkívüli mennyiségű adat felhalmozódásáért, hogy a világban egyre inkább megfigyelhető az ún. adatosítás folyamata, miszerint az átlag felhasználók, azaz mi magunk is olyan adatokat „gyártunk” a különféle elektronikus eszközeinkkel – fényképezőgépekkel, telefonjainkkal, amelyeket korábban nem tudtunk. Megörökítjük például néhány fotón a több órányi főzőcskézésünk eredményeit, felvesszük videóra a családi nyaralásunk legszebb emlékeit, és esetlegesen közzé is tesszük ezeket különféle social media platformokon – maguk a tevékenységek korábban is megtörténtek, de nem is olyan régen még nem álltak rendelkezésre olyan szerkezetek, amelyekkel dokumentálni is lehetett volna őket.
Az előadáson azt is megtapasztalhattuk, hogy az adatok gyűjtésén, elemzésén túl a belőlük való következtetéseknek a felhasználása is rendkívül érdekes és sokrétű: jelen van az élet szinte minden területén, többek között az egészségügyben (pl. gyógyszerkölcsönhatások vizsgálata is történhet adatelemzéssel), a közlekedésben, a bűnüldözésben vagy a marketingben. Ugyanakkor ezt a folyamatot sokszor nehezítheti az, hogy az adatok világában „sok a zaj” – vagyis sok az olyan adat, ami téves, torzított, ezáltal nem a valóságot tükrözik.
Informatika és jog
Az informatika egy nagyon fiatal, ám rohamosan fejlődő tudomány. Mint az élet minden területére, így erre kiterjedően is a megjelenése után nem sokkal jogi normákat is kellett alkotni és alkalmazni. Ezért a számítástechnika világához kapcsolódó jogról is azt mondhatjuk el, hogy a hagyományos jogterületekhez képest új, friss – az adatvédelem témaköre például körülbelül egy fél évszázadra tekint vissza. Az előadás végén arról is kaphattunk információt, hogy mit tehet a jog az ilyesfajta esetekben. Az adatvédelemre lehetőség például az, hogy az ügyfelek hozzájárulását kell kérni, illetve egy célhoz kell kötni az adatok megadását az öncélú adatgyűjtés elkerülése érdekében. Emellett a megadott adatok felhasználását is korlátozni kell, és az adatokat megkapó fél elszámoltathatósága is fontos, akár jogorvoslat keretében.
Mindezen túl azonban arra is figyelmeztetett minket előadónk, hogy bár a jog eszközeivel is lehet már élni, mégis különösen fontos a tudatosság és az elővigyázatosság, hiszen mindig érdemesebb a problémákat megelőzni, mint utólag kijavítani. Mindent összevetve egy rendkívül érdekes, hasznos és informatív előadásban vehettünk részt péntek este. Köszönjük!
Képek forrása: pexels.com
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
