Az idei év nehézségei ellenére, online felületen megrendezésre került a Kutatók Éjszakája, amelynek minden évben szerves részét képezik az Óriás Nándor Szakkollégium, kivétel nélkül nagy népszerűségnek örvendő előadásai. A szakkollégisták ismert filmek, sorozatok eseményeit és szereplőit elemzik jogi szempontból, ami elsőre bár mainstreamnek hangozhat, pont ebben rejlik sikerének titka. Idén a The Witcher – magyarul A Vaják – című könyvadaptációból készült sorozat került asztalra.
Az előadás az Óriás Nándor Szakkollégium bemutatkozásával kezdődött, amit az ÓNSZ alelnöke, Pozsárkó András tartott meg. Bevezetőjében ismertette az előadás menetét: három prezentáció, mind különböző aspektusból vizsgálva a fantasy világát.
Az első bemutatót – A Witcher világa jogtörténeti szempontból – avagy meglepetés törvény mindent visz! – Molnár Bálint prezentálta. Első felében ismertette a Witcher világát, az egyes birodalmak és államok felépítését, törvényeit, párhuzamba hozva magyar- és egyetemes jogtörténeti jogintézményekkel.
A második részben az egyik legfontosabb törvényről volt szó, a law of surprise-ról. A meglepetés törvénye röviden egy nagy tett fizetségeként volt kérhető, általában megmentett életért cserébe; a hitelező jogot formálhat valamire vagy valakire, amiről az adós a törvény követelésének pillanatában még nem tud. Ez a meglepetés. Jogi szemmel nézve a meglepetés törvénye tulajdonképpen egy másik személy tulajdonszerzési lehetősége. Tehát a törvény valamilyen ingónak vagy ingatlannak az átadását eredményezi. A második jogi észrevétel már magával a meglepetés tárgyával kapcsolatos. Az egyik szereplő (Eist) szavaival élve: “bármi lehet a jutalom, egy zsák búza, egy újszülött kiskutya, vagy egy meglepetés gyermek…”. Egy meglepetés…gyermek? Ennek valamilyen törvénybe vagy jogszabályba kellene ütköznie, nem? A Witcher világában nem igazán tudunk alkotmányokról vagy alaptörvényekről, amikben deklarálták volna a személyi szabadságjogokat, vagy akár az alapvető emberi jogokat, így ennek alkalmazása természetes volt, sőt, szokásjogként volt értelmezhető.
A második prezentációt Puskás Tamás mutatta be, az előadás címe A varázslók a törvény előtt volt, amely ezeknek a lényeknek a jogi megítélhetőségét elemezte.
Három fontos kulcskarakter tetteit mérlegelte: az első személy Stregobor volt. A sorozatot nézve talán nem is gondolnánk mennyi szabálysértést, vagy egyenesen bűncselekmény követett el; népirtás, gyermekmunka, kegyeleti jog megsértése, nem is beszélve a mágustoronyban látottakról… A magyar Btk. szerint legalább 30 évet, de nagyobb eséllyel életfogytig tartó szabadságvesztést érdemelne.
Bármily meglepő, Tissaiai de Vries, Aretuza rektora is számos bűncselekményt tudhat maga mögött. A sor emberkereskedelemmel kezdődik, embertelen, megalázó bánásmóddal folytatódik, és egy kis kényszermunkával zárul.
Nem utolsó sorban említésre került Yennefer is. Mégis milyen bűncselekményeket követett el sokak kedvenc karaktere? Emberölés kísérlete, hivatalos személy elleni erőszak, fogolyszökés, közokirathamisítás…
Az előadás végén megemlítésre került a Soddeni csata is, és az itt tevékenykedő varázstudók tettei. A varázslók jogrendszeréről és törvényeiről keveset tudunk, ám az egyértelmű, hogy a démonológia, a nekromancia, és a tűzmágia szigorúan tilos, mégis folyamatosan tanúi lehetünk ezek semmibe vételének.
A konklúziót levonva, a varázslók ugyan több jogsértést is elkövetnek, a saját szabályaiknak sem felelnek meg, mégsem történik felelősségre vonás.
Wicther – amiért nem szabad városokat égetni! című harmadik, egyben utolsó előadást Kappel Gergely tartotta, aki nemzetközi humanitárius jog alapján vizsgálta a sorozat három csatájának történéseit.
A bevezetésben szó esett magáról a nemzetközi jogról, annak forrásairól, és a fegyveres konfliktus esetén alkalmazandó hágai és genfi joganyagról. A csatákat a fentebb említett jog alapelvei alapján nézte meg: az emberiség elve, a katonai szükségesség elve, az arányosság elve, valamint a megkülönböztetés elve szerint. Az első csata Cintra és Nilfgaard első ütközete volt. Nem volt extrém erőszakalkalmazás, nem voltak polgári áldozatok, csak kombattánsok vettek részt benne, valamint a szükségesség elve is érvényesült.
A következő két ütközet már kevésbé mondható jogilag megfeleltnek. Brutalitás, felesleges városégetés, polgári lakosok halála, mészárlás és holttest csonkítás jellemzi Cintra csatáját. Egy nagyobb volumenű csata előtt a nemzetközi humanitárius jog alapján számos óvintézkedés lett volna szükséges: meggyőződni arról, hogy a célpontok katonai célpontok, hadviselési eszközök elővigyázatos megválasztása, hogy a polgárok körében minél kevesebb áldozat legyen, és nem utolsó sorban a hadviselő feleknek kötelező értesíteni a polgári lakosságot az esetleges veszélyről. Ennek ellenére a Soddeni csatában megkülönböztetés nélkül támad mindkét fél, de itt már megjelennek új, jogba ütköző fegyverek, mint például mérgek, biológiai fegyverek, vegyifegyverek, valamint a természeti környezetben álcázott aknák.
Az előadás végén néhány praktikus tanács is elhangzott a témát illetően, mint például “Nem gyújtunk fel városokat!”, “Értesítjük a szomszédot, ha meg akarjuk támadni!”, “Nem mészárolunk polgári lakosokat!”, és ehhez hasonló megfogadandó tippek.
Összegezve, az idei Óriás Nándor Szakkollégium előadása újfent nagy látogatottságnak örvendett, témaválasztását tekintve sikeresnek bizonyult, ahogy facebook posztjukban is írják várják a következő előadásuk témájának javaslatait!
Sziasztok, Soltész Evelin vagyok, A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar hallgatója. Középiskolában döntöttem el, hogy az egyetem mellett szeretnék írással is foglalkozni, amire tökéletes megoldásnak bizonyult a Media Iuris. Szeretek új kapcsolatokat kialakítani, az interjú készítés nagyon közel áll hozzám. Szinte minden témában otthonosan érzem magam, ezért sokféle cikket fogtok tőlem olvasni; a közélettől kezdve, a gasztronómián át egészen a tudományos cikkekig.
