Az ügyészség az igazságszolgáltatás egyik alappillére. Ez az intézmény képviseli a vádat a büntetőeljárásokban, őrködik a nyomozások törvényessége felett, továbbá számos egyéb, büntetőjogon kívüli feladatot is ellát. Hazánkban 150 évvel ezelőtt, az 1871. évi XXXIII. törvénycikk hatálybalépésével jött létre a magyar királyi ügyészség, melynek első királyi főügyésze leveldi Kozma Sándor volt. Ennek kapcsán készítettem interjút Dr. Horváth Szilárd címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyésszel, Somogy megyei főügyésszel.
Milyen volt az ügyészi szervezet Magyarországon 1871 előtt?
Dr. Horváth Szilárd: 1871 előtt nem létezett egységes ügyészi szervezet. Királyi szervként működött a jogügyi igazgató, aki a király személyét és az államrendet veszélyeztető bűncselekmények (pl.: felségsértés) esetén járt el, képviselte a kincstár ügyeit. Vármegyékben, királyi városokban választott tiszti ügyészek működtek, a büntető jogalkalmazásban már a XVII. századtól kezdődően alapvetően ellátták azokat a feladatokat, amelyek korunk ügyészségének feladatát is képezik, így a vád előkészítése, vádképviselet és a büntetés-végrehajtás ellenőrzése. Magán igazságszolgáltatás keretében az úriszékeken a földesúr érdekében uradalmi ügyészek jártak el. A jogügyi igazgató és a tiszti ügyészek egymással semmilyen kapcsolatban nem álltak. Deák Ferenc igazságügy-miniszterként 1848-ban elválasztotta a jogügyi igazgató, büntetőjogi és pénzügyi igazgató feladatait. Országos közvádlókat nevezett ki. 1849-ben az egész Habsburg Birodalomban létrejött az államügyészség francia mintára. Az 1871. évi XXXIII. törvénycikk a királyi ügyészségről megteremtette a mai, modern közvádló funkcióját. Elválasztotta a közvádlói feladatokat a bíráskodástól és az államigazgatástól, valamint rögzítette, hogy a bűn üldözése állami feladat.
„[…] közvádló csak az állam közege lehet.”
(1871:XXXIII. törvénycikk indokolása I.)
Honnan származik leveldi Kozma Sándor?
Dr. Horváth Szilárd: Kozma Sándor a Somogy megyei Kőröshegyen született 1825-ben. A „leveldi” előnév a mai Veszprém megyei Városlőd településre utal. Édesapja leveldi Kozma Ferenc Somogy vármegyei földbirtokos volt, aki ügyvédi praxist is folytatott, birtokaik voltak Sörnyén, Marcaliban.
Hol végezte tanulmányait leveldi Kozma Sándor?
Dr. Horváth Szilárd: Középiskolai tanulmányait Sopronban, Pécsett és Pápán végezte, ahol Petőfi és Jókai iskolatársa volt, ügyvédi oklevelét 1847-ben szerezte. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi jogi karon, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának közvetlen jogelődjén folytatta. (-a szerk.)
Milyen tisztségeket töltött be leveldi Kozma Sándor magyar királyi főügyészi kinevezése előtt?
Dr. Horváth Szilárd: Leveldi Kozma Sándor 1848. március 13-án Pozsonyban kihirdette a bécsi forradalom vívmányait. 1848-49-ben az Országgyűlés Somogy megyei követe volt, a radikális Madarász László híve. Részt vett a szabadságharcban, majd büntetésből besorozták az osztrák hadseregbe. Az 1850-es évek elején internálták, rendőri felügyelet alatt állt. 1851-től Marcaliban volt ügyvéd. Miután szigorították az ügyvédkedés szabályait, Marcaliban gazdálkodott. 1855-ben Sopronban újra ügyvédi vizsgát tett. 1860-ban a Marcali kerület főszolgabírója, 1861-től pedig az országgyűlés képviselője volt. Aktív résztvevője volt a Somogy vármegyei közgyűlésnek, egy ideig ő volt a Somogy Megyei Gazdasági Egyesület titkára. 1862-től újra ügyvéd volt Marcaliban, majd 1864-től egy rövid ideig Kaposváron. 1865-től kezdődően ügyvédi tevékenysége Budapestre is kiterjedt. 1867-től Horváth Boldizsár Igazságügyi Minisztériumában miniszteri osztálytanácsos, 1869-től pedig a Királyi Kúria bírója volt.
Milyen tudományos, illetve szervező munkát végzett leveldi Kozma Sándor a királyi főügyészség élén?
Dr. Horváth Szilárd: 1872-től a királyi ügyészségi rendszer felállítása után királyi főügyész lett, ő lett az új szervezet megszervezője, irányította a budapesti, győri, pécsi ítélőtábla területén működő ügyészségeket is, mivel a koronaügyészi állást csak 1900-ban töltötték be. Feladata volt a fegyintézetek felügyelete és ellenőrzése is, ezért a „börtönök atyjaként” is emlegetik. Számos publikációja jelent meg a Magyar Igazságügyi Folyóiratban, munkatársa volt a Pallas nagylexikonjának is. Királyi főügyészként – mivel az első írott büntető perrendtartása az országnak 1896-ban született meg és 1900-ban lépett hatályba – utasításokkal vezette az ügyészi szervezetet. 1896-ban nyugdíjba vonult, majd rövidesen meghalt.
Hogyan ápolják ma leveldi Kozma Sándor örökségét?
Dr. Horváth Szilárd: Mikor meghalt, temetésére gyűjtést rendeztek, amelynek felét a síremlékre, másik felét pedig árvák segélyezésére fordították. Temetésén részt vettek szülőfalujának képviselői is, koszorúján a következő volt olvasható:
„Nagy fiának a kis falu”
A legrangosabb ügyészi szakmai elismerés, a Kozma-díj viseli a nevét. Kőröshegyen a községháza előtt, Marcaliban pedig a Berzsenyi parkban mellszobra áll, Kaposváron pedig egykori lakóháza falán emléktábla őrzi emlékét. Sírja a Fiumei úti temetőben található. Kevesen tudják, hogy leszármazottja ükunokaként Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, dédunokaként pedig Fésűs Éva író, gyermekmesék csodálatos szülője, Kaposvár díszpolgára. Emlékét, tudományos munkásságát ápolja és őrzi az 1990-es években alakult Kozma Sándor asztaltársaság. Somogy szülöttjeként a megye ügyészsége az emlékére rendezett ünnepségeken születésének kerek évfordulóin emlékezik meg munkásságáról.
A Media Iuris nevében köszönöm Főügyész Úrnak az interjút!
