November negyedik péntekjéről legtöbbünknek az amerikai hagyomány, a Black Friday juthat eszébe, ami a karácsonyi készülődés kezdetét is jelenti. Ezen a napon emberek tömkelege rohan a boltokba, hogy saját testi épségüket kockára téve kihasználják a kecsegtető akciókat. Ha valaki kényelmesebb megoldást keres, akkor megvárja, míg éjfélt üt az óra és addig nyomkodja a ’kosárba teszem’ gombot a webáruházakban, amíg ujja görcsbe nem rándul.
Pár éve már Európában és Magyarországon is elterjedt ez az őrület (néha még tavasszal is találkozhatunk ilyen ajánlatokkal), de ha valaki még nem vásárolt ezen a napon, akkor az utolsó termékért összeverekedő vásárlók videója biztos lejátszódik a fejében a Fekete Péntek hallatára. Azt viszont kevesen tudják, hogy november utolsó péntekje emellett a „Ne vásárolj semmit” nap is.
„Égeti a pénz a zsebét” – ezt a közmondást többször hallhattuk már vagy akár használhattuk is. Nem véletlen, hogy ilyen elterjedt lett ez a mondás, hiszen a fogyasztói társadalom tagjai sokszor feleslegesnek mondható dolgokra szórják el a pénzüket, mert a nagyobb üzletláncok igyekeznek elhitetni a vásárlóikkal, hogy igenis szükségük van a legújabb, legjobb termékre. Az idegen kifejezéssel, Buy Nothing Day a környezet védelme mellett erre is fel szeretné hívni az emberek figyelmét. A ma már világnapnak nyilvánított elképzelés Kanadában született meg, de hamar elterjedt és nagy figyelmet kapott az Egyesült Királyságban, Finnországban és Svédországban. Később újabb országok is kiálltak az ügy mellett, például az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Németországban is szerveztek figyelemfelkeltő kampányokat, demonstrációkat. Magyarországon 2004-ben tartottak először „Ne vásárolj semmit” napot.
„Nincs mit felvennem!”
A túlfogyasztás jelensége a divat terén érzékelhető a leginkább. Sorra épülnek a városokban új plázák, bevásárlóközpontok, ahol később üzletek százai töltik fel a polcokat a legújabb, legdivatosabb ruhákkal. Ezek az üzletek mindent megtesznek azért, hogy az aktuális trendeket követni tudják és hónapokon belül elérhetővé tegyék vásárlóik számára azokat a darabokat, amiket a kifutókon vagy magazinokban láthatnak. Azonban a gyorsaságnak ára van. A konfekcióiparral kapcsolatban döbbenetes információkkal szolgál a Patriot Act with Hasan Minhaj című sorozat The Ugly Truth of Fast Fashion része. Engedjétek meg, hogy megosszak párat ezekből. A fast- fashion üzletek újabb és újabb anyagokat keresnek, állítanak elő mesterségesen, amelyek sokkal olcsóbbak, mint a hagyományos szövetek. Ilyen például a viszkóz is, aminek a készítése a legrégebbi esőerdőket teszi tönkre, miközben a kivágott fáknak csupán 30 százalékát használják fel. A környezetvédelem és a tudatos vásárlás egyre több ember szemében élvez prioritást, így őket is elcsábítva a boltok feltűntetik a ruhák címkéin a „környezetbarát” szót, de néhány esetben az „újrahasznosított anyagból” csak a kis papírdarabra vonatkozik, amin a termék árát, méretét, származási helyét ismertetik, de a ruha anyagát továbbra sem változtatják. A tudatos ruhavásárlás témája ma már kifejezetten gyorsan terjed, egyre többen térnek be turkálókba és fedeznek fel jó állapotban lévő vagy még eredeti címkével ellátott darabokat.
Elektronikai termékek cseréje
A divat mellett az elektronikai eszközöknek is a folyamatosan változó igényeket kell kielégíteniük. A gyártók sokszor dobnak piacra olyan termékeket, amiken csak apró változtatásokat hajtottak végre, de mégis emberek ezrei rohannak a boltba, hogy beszerezzék az új készüléket, a korábbi terméküket (ami még tökéletesen funkcionál) pedig a fiókba teszik, eladják, vagy más módon megszabadulnak tőle. Manapság egyre több e-hulladékkal (e-waste) kell a szeméttelepeknek foglalkoznia. A kidobott kütyük megfelelő felhasználása, tárolása komoly odafigyelést, erőfeszítést és hozzáértést igényel. Ha nem az előírások szerint kezelik őket, akkor számos közösség életét veszélynek teszi ki a talajba jutó higany, kadmium, ólom és arzén. Nem csak a termékek előállítása okoz komoly problémákat, de a szállításuk is közreműködik a globális felmelegedésben. A szén-dioxid kibocsátáshoz jelentősen hozzájárul, hogy a nemzetközi márkák repülők, kamionok, vonatok segítségével szállítják el a világ minden tájára termékeiket.
Természetesen nem csak a „Ne vásárolj semmit” nap fogja megváltoztatni a jelenlegi helyzetet. Nem elég, ha egy nap elkerüljük az Árkád üzleteit, hosszú távon is át kell gondolnunk a vásárlási szokásainkat, hogy változatni tudjunk, és részt vegyünk Földünk megmentésében. Nagyon sok cikk született már a tudatos vásárlásról, de a legfontosabb, hogy mielőtt a pénztárhoz sétálnánk a kiválasztott termékekkel, feltegyük magunknak egy kérdést. Tényleg szükségem van rá?
