Simone Elkeles: Tökéletes kémia

Sziasztok!

László Alexandra vagyok, bár bizonyára a legtöbben már találkozhattatok a nevemmel itt a Media Iuris oldalán, mivel szerkesztőként tevékenykedek a csapatban. 
Ezentúl viszont új szerepet töltök be a Media Iuris életében, mégpedig a szívemhez nagyon közelálló tevékenységet, a könyvajánlást.

Mint sok más könyvmolynak, könyveket olvasó embernek, így nekem is feltűnt, hogy a fiatalok, akár az én korosztályomban, akár az alattam lévőkben egyre kevesebbet olvasnak. Sokan úgy vannak vele, hogy megvárják amíg megfilmesítik a művet, esetleg unalmasnak találják magát az olvasást, és nem köti le őket. 

Én ezen szeretnék változtatni a hetente megjelenő könyvajánlóimmal. Szeretném megszerettetni a lehető legtöbb emberrel az olvasást. Célom, hogy meglássák, mennyi izgalmat és érzelmet rejt egy-egy könyv.

Nagy fejtörést okozott számomra, hogy mi legyen az első könyv, amit be szeretnék nektek mutatni. Hosszas gondolkodás után egy olyan mellett döntöttem, ami tinédzser korom óta a kedvenceim közé tartozik, és jelenleg is újraolvasás alatt van a könyv (sokszor még a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának folyosóin is a kezeim között tartom a könyvet). Ez pedig nem más, mint:

Simone Elkeles: Perfect Chemistry: Tökéletes Kémia

A rövid tartalom, mely a könyv hátulján is található:

Chicago külvárosában, A Fairfield gimiben mindenki tudja, hogy a kerület északi és déli negyedeinek lakói között kibékíthetetlen ellentétek húzódnak. Így amikor a pomponlányok csapatkapitánya, Brittany Ellis mellé Alex Fuentest, egy helyi bűnbanda tagját osztják be tanulópárnak kémiaórán, az eredmény borítékolható: ezek ketten robbanékony egyveleget képeznek. A fiatalok egyike sem számol azonban egy meglepő kémiai reakcióval: a szerelemmel.

Ahogy elolvastam annak idején a könyv hátulját tudtam, hogy nagyjából mire számíthatok, milyen klisék lesznek benne, hogyan fog végződni. A borító mégis meggyőzőtt, hogy vegyem ki a könyvtárból. Milyen jól tettem!

Maga a történet tényleg klisés. Két fiatal, akik eleinte utálják egymást, és teljesen más környékről származnak, a környezetükben pedig senki nem szeretné, hogy közük legyen egymáshoz. Nem ismerős egy kicsit? A Rómeó és Júlia ugrik be szerintem mindenkinek elsőre, aminek mint tudjuk, sajnos tragikus a vége. Itt azonban nem kell rossz végkifejletre gondolni, ugyanis happy end-del zárul a könyv. Azonban nem mindegy, hogyan élik meg az egészet főszereplőink, milyen gondokkal kell közben megküzdeniük. 

Először a női főszereplőre, Brittany Ellisre szeretnék kitérni. Kívülről egy elkényeztetett lánynak tűnhet, aki csak a külsejével törődik. Ezt látnánk mi is, ha szembejönne velünk a PTE egyik folyosóján, de ő több ennél. Már a könyv első fejezetében (ami az ő szemszögéből mutatja be a történteket) észrevesszük, hogy nem maga miatt törekszik a tökéletességre, hanem elsősorban Anyja miatt, aki megszállottan hajszolja, hogy mindig minden makulátlan legyen. Később megismerjük a nővérét, aki szellemileg visszamaradott. Az írőnő nagyon jól megfogalmazta, hogy Brittany mennyire kötődik nővéréhez, milyen gyengéd szálak fűzik hozzá, és hogy ő a legfontosabb az életében. 
Brittany-nak eleinte van egy barátja Colin, aki egy arrogáns, bunkó srác, és az első pillanattól kezdve tudjuk, hogy ő csak „arra” megy. Brittany persze próbál kitartani mellette, de egy idő után már nem tudja tagadni, hogy kapcsolatával nincs minden rendben, és hogy érzéseket kezdett el táplálni Alex iránt. 

Igazából engem nem ő fogott meg, persze Brittany karaktere is nagyon jól meg van írva, és ő az egyik fő összetevője a könyvnek. A lényeg számomra Alex Fuentes (azaz Alejandro).

Alex egy vérbeli rosszfiú. Vagyis csak ezt szeretné elhitetni mindenkivel. Sokan be is dőlnek ennek az álcának, és csak azok tudják, milyen igazából, akiket közel enged magához. Ezen a poszton azonba nem tolonganak az emberek. Rendesen megválogatja, hogy kikben bízhat meg. Mivel édesapját kisebb korában megölték, ráhárult családjának a védelme. A Latin Vér nevezetű bandába is azért lépett be, hogy biztonságban tudhassa a családját. 
És nem árulok el így nagy titkot a következő dologgal, hogy Alex igen is egy érző lény. Kinézetre persze senki nem ezt gondolná, de ahogy szokták mondani „A látszat néha csal”. 
Mindennél többet jelent számára a családja, és Brittany is hamar belopja magát a szívébe. 

Higgyétek el, Alex olyan gyorsan és hirtelen szorít majd magának helyet a szívetekben, hogy észre se fogjátok venni! 

Maga a történet: (igyekszem spoiler-mentesen! 😉 )

Brittany végzős éve első napján majdnem elüti Alexet és Carment (Alex exbarátnőjét). Ez azért nem éppen ideális évkezdés. Ezzel pedig el is kezdődik a lavina. Kémia órán a tanárnő új ábécé szerinti ülésrendet határozott el, ami tudjuk már mit jelent. Két főszereplőnk egymás mellé kerül. A feszültség első pillanattól kezdve érezhető kettejük között.

Két különböző temperamentumú ember vajon megfér egymás mellett?
Vagy nem is olyan mások mint elsőre tűnik?

Olvassátok el és derítsétek ki! Jó olvasást kívánok hozzá!