Napjainkban, ha valaki doktorként mutatkozik be, rögtön megvan róla a véleményünk, azonnal arra gondolunk, hogy igazán művelt és intelligens személy áll előttünk. A doktori címmel rendelkező emberek megbecsültsége és presztízse azonban a múltban sem volt másként, ez a titulus valamiképpen kiemeli a tömegből azt, aki megszerezte. Sokak nincsenek ennek ellenére tisztában azzal még most sem, hogy valójában kik, hogyan és minek függvényében használhatnak doktori címet a nevük előtt, mit tehetnek, és mi a mögöttes jelentése a titulusnak. Ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni cikkem során!
Mi is a doktori cím?
A doktori cím egy mindenki által igen menőnek tartott dolog, ami teljesen érthető, hiszen olyan, mintha az illető, aki viseli, jóval okosabb és műveltebb lenne az átlagnál, hozzá kell tenni, ez sokszor valóban így is van. A titulus megszerzésével sokan nincsenek tisztában ennek ellenére. Ahhoz, hogy két betűvel többek lehessünk, kétféle úton juthatunk el. Az egyik az, ha elvégzünk egy olyan egyetemi szakot, ahol a képzés végén azonnal megkapjuk ezt az előtagot. A másik módja e cím megszerzésének már jóval komplikáltabb. A PhD képzés az egyetemi oktatás legmagasabb szintje, ha valaki ezt elvégzi, doktori címmel gazdagodik. Ahhoz azonban, hogy valaki ezt a magáénak tudja, nagyon-nagyon sok tanulásra és kemény munkára kell adnia a fejét, de ezt egy későbbi pontban fejtem ki részletesebben. Szóval PhD cím megszerzésével doktorrá válunk, ám tudniillik, vannak olyan egyetemi szakok, ahol ez nem követelmény ahhoz, hogy dr. kerüljön az iratainkra. Magyarországon aki az alábbi szakokat elvégzi, szintén doktorként mutatkozhat be: orvos, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, jogász. Az ő doktori címük azonban nem ugyanolyan, mint amit a PhD hallgatók tudhatnak majd magukénak a képzés vége után. Nekik ugyanis nem általános dr. lesz hivatalosan a nevük előtt, hanem dr. jur., dr. med., dr. vet. stb. Az előbb felsorolt megnevezéseket a személyi okmányokon nem tüntetik ugyan föl, pedig végzettség szempontjából lényeges lehet. Dr. előtagot ugyanis önmagában csak a PhD és DLA (ugyanaz, mint a PhD, csak a művészetekre vonatkozik) végzettségű személyek viselhetnek. Így a laikusok szeme előtt nincs különbség doktor és doktor között. Legalább mi most már tudjuk, hogy nagyon is van!
A PhD és DLA hallgatók
Mint említettem, ha valaki nem feltétlenül egy adott szakon keresztül szeretne doktori címet szerezni, akkor rá egy valamivel nehezebb út vár, ám hozzá kell tenni, abból is lehet ilyen hallgató, aki elvégezte az előbbi részben szereplő szakok valamelyikét, de ott is vannak a jelentkezéshez igen magas követelmények. Magának a képzésnek a célja nem más, mint a tudományos fokozat megszerzése, amely rengeteg munkával és álmatlan éjszakával jár. A fokozat elnyeréséhez két lépcsőben érhetnek el a hallgatók: az első a szervezett képzés, a második pedig a fokozatszerzés. A szervezett képzésben megtanulnak kutatni, területükön plusz ismeretekre tesznek szert, és mindemellett segítség mellett megkezdik saját kutatómunkájukat is, aminek a gyümölcsét egy disszertációban adják vissza. Ez egy hosszabb tanulmány, ahol kutatásukat részletesen bemutatják egy jól megszerkesztett műben, amit majd egy bizottság előtt meg is kell védeniük. A felsoroltak teljesítésével jogosultak lesznek a Dr. vagy a PhD előtag használatára. A fogorvossá vagy jogásszá válást pedig egészen sokan ismerik, van ki közelebbről, van ki távolabbról, ezért azt gondolom, arról több szót nem is szükséges ejteni.
Helyesírás: dr. vagy Dr.
Sokan azok közül, akik ismerik a különbséget a doktori címek között, gondolják azt, hogy a helyesírása a „d” betűnek meghatározza, ki hova tartozik és mindenki csak az úgymond sajátját használhatná papíron. Most azonban az is kiderül, hogy ez egy városi legenda, dr. és Dr. között annyi a különbség, hogyan és mikor szeretnénk azt írásban használni. Címzésben, feliratban és mondatkezdéskor nagybetűvel használatos, minden más esetben pedig elég kisbetűvel leírni, hiszen ezzel nem fokozza le magát az sem, aki a PhD-t is megszerezte. Fontos még kiemelni, hogy minden esetben kell utána pontot írni, mivel az úgy helyes. Az írásmódnak tehát csak nyelvtanilag van szerepe, a titulus magában hordozott jelentését abszolút nem befolyásolja, ennyiből nem lehet megállapítani a tudományos fokozat meglétét, avagy hiányát.
Remélem tudtam új információkkal is kedveskedni, azt gondolom, ez is egy fontos és érdekes téma, amit nem feltétlenül tanácsos elhanyagolni. Sokat megy manapság is a vita arról, melyik szak érdemel a képzés elvégzése után rögtön doktori címet, melyik szakon végzett hallgató szolgál rá erre leginkább és legkevésbé, ám ez egy teljesen irreleváns téma véleményem szerint. A doktori cím kialakulása az első egyetemekhez köthető, tehát ez egy igazán régi és bevett tradíció, amit mai napig nem hagytunk el. A meghatározott szakok igen nagy tudással gazdagítják hallgatóikat, akikre igen sok munka és annál is több felelősség vár a hosszú és nehéz tanulási évek során. Az emberek hozzászoktak ezen szakmákat végzettek doktori megkülönböztetéséhez, így bárkitől is elvenni ezt a jogosultságot igen nagy hiba lenne a befektetett munka és megszerzett tudás, na meg a társadalmi megszokás és elfogadottság miatt.
Sziasztok! Molnár Nadin vagyok, jogász szakos hallgató a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Elsőéves korom óta szerkesztőként tevékenykedek a Media Iurisnál, ahol igyekszem mindig változatos, aktuális és érdekes cikkekkel lekötni az olvasók figyelmét. Az írás már nagyon régóta fontos szerepet tölt be az életemben, ezért boldog vagyok, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy gondolataimat másokkal ilyen módon is megoszthassam.
