A magyar jogi oktatásról sokat hallhatunk, na de mi a helyzet Magyarország elcsatolt területein, ahol a magyarok kissebségben élnek? Erről kérdeztem Szabó Szabolcsot, aki elsőéves joghallgató az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, Kolozsváron. Szabolcs a közösségben aktívan tevékenykedik, ezt jól mutatja, hogy a Marosvásárhelyi Művészeti Szaklíceumban volt diákképviselő, a Marosmegyei Magyar Diáktanácsnak volt elnöke, valamint külügyi referense a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum Diáktanácsának. Céljai közt szerepel a közösségi élet építése, a kisebbségi jogok kiterjesztése, a transzilvanizmus értékeinek továbbvitele, melyek által az erdélyi magyarság kultúrája, öröksége és a közössége fent tud maradni.
Romániában hogy épülnek fel a jogi egyetemek, és miben különbözik a magyar jogi oktatáshoz képest a román jogi oktatás?
Szabó Szabolcs: Elsősorban, ami strukturális szinten különbözik, az az, hogy nálunk négyéves az alapképzés, nem pedig öt, valamint egy éves a mesteri képzés, ezen felül pedig a magisztratúrában két évet kell kötelezően bojtárkodni. Amit nagyon fontos kiemelni, hogy Romániában kétféle jogi egyetem működik; az egyik az, amit a Sapientia, vagyis az Erdélyi Magyar Tudományegyetem hozott létre, amely keretében az oktatás fő vonala magyar, vagyis a szakterminológiát, bizonyos tantárgyakat magyarul tanulunk, viszont a jognak azt a területét, amit csak Romániában tudunk alkalmazni, azt románul tanuljuk. A másik pedig az állam által támogatott jogi egyetemek, ahol az alapképzés mindig románul zajlik, és emellé fel lehet venni magyar nyelvű kurzusokat. Ilyen például Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem.
Mik a felvételi követelmények?
Szabó Szabolcs: A hallgatók tandíjmentes vagy tandíjas oktatásra jelentkezhetnek, s mivel az egyetemek autonóm részét képezi a felvételi eljárás lebonyolítása, ezért minden egyetemnek más és más a felvételi rendszere. Romániában az érettségi az, ami meghatározó a felvételi esetében. Példaként hozva a már két említett egyetemet, a Sapientia esetében az érettségi megírása után (melyben számunkra kötelezően szerepel a román nyelv is, mint érettségi tantárgy) az érettségi jegyet átlagolják, amely átlag egy jegyként szolgál, s ezen jegyekből feláll egy rangsor, ami szerint alakul a bejutás. A Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében van egy intelligencia/logika teszt, ami 50%-át teszi ki a bejutásnak az érettségi mellet.
Mekkora egy induló évfolyam létszáma, és áltagosan hány ember végzi el a jogi egyetemet?
Szabó Szabolcs: Ez relatív, mert példának okáért a Sapientián van, hogy ötven helyet hirdetnek, a Babes-Bolyain pedig hétszázat. Előfordul, hogy valamelyik évben ezek a meghirdetett helyek nem telnek be, még az ötven fős sem, ennek következtében nagyon kevesen is végzik el a szakot. Magyarok tekintetében, ha az utolsó évet nézem, ahányan elkezdték, annak a 25% végezte el a jogi egyetemet. Ez azért van, mert nagyon nehéz magyarként idegen nyelven tanulni a jogi szakterminológiát, ami sok esetben egy román anyanyelvűnek is nehézséget okoz.
Milyen kötelező és milyen szabadon választható tárgyak közül tudtok választani joghallgatóként?
Szabó Szabolcs: Egyetem válogatja, hogy mit tesznek kötelezővé, vannak alapvető dologok, mint az alkotmányjog, jogelmélet, római jog, büntető jog, amely a legjobb tudomásom szerint nálatok is megvan, viszont vannak választható tárgyak, mint a nemzetközi jog, kissebbségvédelem, amik már fakultatív jellegűek.
A Covid-19 időszakában hogyan valósult meg nálatok az oktatás, hogy hatott az egyetemi életre a járványhelyzet, és vannak-e máig érezhető hatásai ennek?
Szabó Szabolcs: A Covid ugyan úgy csapódott le véleményem szerint, és olyan utóhatásai vannak, mint Magyarországon. Kolozsváron is online oktatásra tértek át az egyetemek, ennek következtében nehezebben végezték el a hallgatók az adott szakot, mert nem volt akkora motiváltság és figyelem. Utóhatásaiként a közösségépítésre volt legfőképp hatással, nem lehetett rendezvényeket szervezni, így nem annyira ismertük meg és tudtuk bevonni az új joghallgatókat, viszont ezen folyamatosan dolgozunk; rendezvények és események keretében próbáljuk ezt a hátrányt ledolgozni.
Hogy érzed, friss diplomával, magyarként mennyire könnyű az elhelyezkedés Romániában, milyen lehetőségek adottak?
Szabó Szabolcs: Véleményem szerint erdélyi magyarként, ha kiemelkedő vagy a választott területen, nem okoz nehézséget az elhelyezkedés, főképp, ha ügyvédként, vagy a magisztratúrában vállal az ember pályát, és oda sikeresen vizsgázott, és bejutott. Azt mindenféleképpen meg szeretném említeni, hogy a magyarok aránya ebben a helyzetben nagyon alul reprezentált. Viszont van lehetőség elhelyezkedni ez esetben is, mivel magyarként kérvényezhetjük, hogy hova helyezzenek ki, s ha többségben élő magyar helyre kérjük a kihelyezést, akkor a közösséget is tudjuk segíteni és a szakmánkat is be tudjuk biztosítani. Itt az a nagyobb probléma az, hogy a bejutás során a vizsgákon nagyon sokan elbuknak, mert nagy az anyag mennyisége, emellett idegen nyelvű anyag, és nagyon magas elméleti szinten van, amit mutat az is, hogy Romániában a jogot végzettek 1%-a jut csak be a magisztratúrába.
Miben látod a jogász-magyar kisebbség legfőbb problémáit, és ezekre a problémákra milyen megoldást tudnál találni?
Szabó Szabolcs: A legnagyobb problémát abban látom, hogy egyéni jogaink vannak, ellenben nincsenek kollektív jogaink. Szerintem az egy nagyon nagy előrelépés lenne, ha erdélyi magyarként Romániában el tudnánk érni, hogy kollektív jogokat kapjunk, valamint a mostani megítélt, írásba foglalt jogainkat be tudnák tartatni, hisz Romániában nem tartja be senki ezeket, mert nincsenek szankcionálva. A következő évek kihívásait abban látom, hogy a kollektív jogainknak érvényt tudjunk szerezni, emellett ami reálisabb, hogy a mostani jogszabályokra szankciókat dolgozzanak ki, amelyek által a gyakorlatban működni tudnának ezek a jogszabályok. Nagyon fontos, hogy Erdélynek szorgos joghallgatói és jogászai legyenek, mert ebben a kérdésben ők tudnak majd eredményeket elérni.
Hozzátenném zárógondolatként, hogy erdélyi magyarként sokkal magasabb szintre kell jussunk és keményebben kell dolgoznunk, hogy eredményeket tudjunk elérni. A legnagyobb problémát a román nyelv elsajátításában látom, valamint, hogy a diákok inkább más szakot választanak, hogy ne kelljen ekkora terhet cipelniük. Azt látom nagy kihívásnak, hogy a közel jövőben lesz-e egy olyan közösség, amely akar küzdeni és megmaradni, vagy inkább a könnyebb utat választja az erdélyi magyarság. Én bízom benne, és vagyunk jópáran, akik hiszünk abban, hogy Erdélyben kell maradnunk és küzdenünk, a transzilvanizmust fenn kell tartanunk és ez alapján kell építenünk az erdélyi magyarságot.
Szabó Szabolcsnak köszönöm az interjút és a gondolatébresztő válaszokat.
Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3
Sziasztok! Miklai Kamilla vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem az irodalmat, vonzott a betűk világa, a regények, versek, könyvek birodalma. Számos témakör foglalkoztat, amelyekkel kapcsolatban szeretem másokkal megosztani a felmerült gondolataimat, „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.”, ahogy Szent-Györgyi Albert is mondta. Az egyetem számos lehetőséget rejteget, ezért a cikkírás mellett egyéb hallgatói szervezetekben is tevékenykedem. Ezekben a közösségekben szerzett élményeim, információim és tapasztalataim elősegítenek engem abban, hogy mindig érdekes és izgalmas cikkekkel szolgáljak Nektek!
