A jogban, a jogi nyelvezetben számos olyan szakkifejezés van, amelyeket akár még a gyakorlott, képzett jogászok is rosszul értelmeznek vagy használnak. Különösen azok okozhatnak fejtörést, amelyek nagyon hasonlítanak, ugyanakkor 1-2 betű eltérés, vagy egy szinonimáknak tűnő szópár akár nagyon komoly különbséget is jelenthet. Ebből a csokorból merítettem most kettőt, ami talán inkább csak a laikusoknak lesz újdonság, röviden bemutatva, hogy mi a különbség közöttük.
Gyilkosság vagy emberölés?
Ma a médiában is gyakran hallhatjuk, olvashatjuk arra az esetre, ha valaki mást megöl, a „gyilkosság” leírást. Erre azok, akik esetleg pontosan tudják a törvényt, „lecsaphatnak” – hiszen a mai Btk. szerint nincs ilyen kifejezés, hogy gyilkosság, csak emberölés van. A köznyelv viszont a mai napig gyakran használja az előbbi kifejezést, és természetesen mindenki tudja azonosítani, hogy miről van szó. De vajon miért, és hogyan alakult ki ez a két különböző szó? És miért nem használják a másikat, illetve honnan ered egyáltalán, ha jelenleg nincs is ilyen a büntetőjogban?
Bár a mai büntetőjogban valóban nincs meg, de tulajdonképpen nem is téved olyan nagyot az, aki a „gyilkosság” kifejezést használja, ugyanis tényleg létezett ilyen valamikor. Csemegi Károly kiváló jogász például kategorikusan meg is különböztette a két kifejezést: a „gyilkosság”-ot használta arra az esetre, ha valaki gondosan kitervelte előre az adott személy megölését, míg az emberölést a hirtelen elhatározás, felindulás eredményeként megvalósult eseményhez rendelte. A mai, hatályos Büntető Törvénykönyvünk pedig az emberölést írja csak le, és ennek az egyik minősítő körülménye lehet az, ha azt valaki esetleg előre kitervelten követte el.
Vészhelyzet vagy veszélyhelyzet?
Már több mint egy éve annak, hogy a koronavírus betört az életünkbe, ezzel megnehezítve mindennapjainkat. Ennek kapcsán 2020 márciusában el is rendelték hazánkban a veszélyhelyzetet, ami különleges jogrendet és ezáltal a mindennapi életünkben is számos változást eredményezett. A veszélyhelyzet leírása, jellemzői szerepelnek az alaptörvényünkben, illetve a katasztrófavédelemről szóló törvényünk még részletesebben tárgyalja az ilyenkor alkalmazandó szabályokat.
Ugyanakkor akár a hétköznapi emberek, akár néha még a média szereplői is gyakran inkább „vészhelyze”-et emlegetnek erre a nehézségekkel teli és jogi szempontból is egyedi időszakra. Bár a híres kórházi filmsorozat által is viselt név némiképp leírja azt a sok – nem egyszer ijesztő és veszélyes – helyzetet, ami körülvesz, illetve körülvett minket az elmúlt hónapokban, és általában ha ezt a szót használják, a legtöbben „ráértjük”, hogy miről is van szó, valójában nem ez a hivatalos megnevezés.
És Ti ismertek olyan szavakat, amelyeknél sokszor veszitek észre, hogy nem megfelelően használják, vagy esetleg Ti nem tudjátok a jelentését?
Források: 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv)
Képek: pexels.com
Sziasztok!
Molnár Maja vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója és a Media Iuris szerkesztője. Mindig is szerettem szerepelni, mások elé tárni a gondolataimat, és számos téma iránt érdeklődöm, így nagyon szívesen olvasok vagy kérdezek másoktól, és az a célom, hogy nem csak a magam, hanem mások látókörét is szélesíthessem ezzel.
