A jogcsalád kifejezés a francia jogász, René David munkássága nyomán vált ismertté, aki szerint a modern jogrendszerek négy nagy jogcsaládba sorolhatók, név szerint a római-germán, common law, szocialista, valamint a vallási és tradicionális jogcsaládba.
A római-germán jogcsalád
A római-germán jogcsalád a világ első számú, legkorábbi jogcsaládja, ami területi elhelyezkedését tekintve Anglia kivételével Európa minden jogrendszerében megtalálható, de ide tartozik többek között Latin- és Közép-Amerika, Japán és Indonézia jogrendje. Terjedésében nagy szerepet játszottak az első egyetemek (Padova, Bologna, Pécs), a gyarmatosítás, valamint a római jog recepciója, azaz átvétele.
A római-germán jogcsalád jellemzői közé tartozik többek között, hogy pillérei az írott jog, amelyben a törvények elsőbbséget élveznek. Elvontság, absztraktság figyelhető meg, ahol nem egy vitás kérdés eldöntésekor hoz létre egy jogszabályt és alkalmazza azt a későbbiekben, hanem itt az esetek konkrét körülményeitől függetlenül ír le egy magatartásmintát. Továbbá optimális általánosság jellemzi, vagyis a jogszabályok nem túl általánosak, hogy megnehezítsék a jogalkalmazást, de elég általánosak ahhoz, hogy lehessen őket bizonyos esettípusokra használni. A jogalkotás és jogalkalmazás szorosan elválik egymástól, vagyis a bíró nem alkothat jogot. Ezen kívül a rendszere zárt, nagyobb hangsúly kerül a jogszabályok értelmezésére, ami a jogászok fő feladata. Végül pedig minden kérdés megoldható vagy megoldandó egy optimális jogszabály által, vagyis nem alakul ki joghézag, azaz olyan eset, amelyre nincs alkalmazható jogi norma.
Common law
Az angolszász jogcsalád, a common law Angliából indult ki, de megtalálható többek között Wales jogrendszerében is. Skóciában vegyes rendszer van érvényben, míg Írországban korrigált angol jog, illetve itt van alkotmány. A common lawt alkalmazzák továbbá még Kanadában is Quebec, valamint az USA-ban Louisa és Puerto Rico kivételével. Angliában nem történt meg a római jog recepciója, ami a főurak a Mertoni Statutumban került kifejezésre, azonban mégis tanították az egyetemen. A common law nem kodifikált jog, továbbá a judge-made law érvényesül, vagyis a római-germán jogcsaláddal ellentétben itt a bíró alkothat jogot. Emellett precedensrendszer van érvényben. A precedens alatt elvi jelentőségű bírói döntést értünk, ami a későbbiekben zsinórmértékült szolgál. Ennek értelmében szabályai kevésbé elvontak, ugyanis mindig egy konkrét esetre, eljárásra vonatkoznak., emiatt pedig gyakorlatiasabbak is.
A precedensnek 2 részét különböztethetjük meg: az egyik az ratio decidendi, vagyis a döntés jogelve, amely kötelező az alsófokú bíróságok számára és itt mondják ki, hogy a vádlott bűnös vagy nem bűnös. A másik pedig az obiter dicta, a döntés magyarázata, ami már nem kötelező az alsófokú bíróságok számára és amelyben a bíróság rögzíti, hogy milyen jogszabály és milyen bizonyítékok alapján döntött. 3 felsőbíróság alkothat precedenst, név szerint a Lordok Háza, a Legfelsőbb Bíróság és a Feljebbviteli Bíróság. Nyílt rendszere minden kérdés megoldását lehetővé teszi, történeti fejlődése pedig szerves és töretlen volt.
Történeti fejlődése, a common law rétegei:
1.Common law
1066-ban, a hastings-i győzelem után Hódító Vilmos lett Anglia uralkodója, aki nem akarta maga ellen fordítani népét, ezért engedélyt adott nekik, hogy közös joguk alapján oldják meg jogvitáikat. A korábbi rendes bíróságok mellett felállították a királyi bíróságokat, és az emberek egy idő után rájöttek arra, hogy sokkal célszerűbb ezekhez fordulni, melyhez egy speciális peres formula, a writ engedélye volt szükséges. Azonban a hirtelen megszaporodott ügyszám ellehetetlenítette a munkát, majd I. Eduárd 1285-ben kiadott Mertoni Statutuma megtiltotta az újabb writek kiadását, ami a common law megmerevedéséhez vezetett.
2.Equity (méltányos jogi intézmények)
Ez a sajátos joganyag az uralkodó kancellárnak adott azon felhatalmazását foglalta magába, miszerint ő a saját lelkiismeretére és az erkölcs szabályaira hivatkozva méltányosságot gyakoroljon annak érdekében, hogy igazságos döntés szülessen. Azonban a 19. században ez megmerevedett és nem tudta követni a fejlődést.
3.Statue law (törvényi jog)
Ez tulajdonképpen a jogalkotással felruházott állami szerveket jelenti pl. parlament által hozott törvények.
Szocialista jogcsalád
Ez a jogcsalád 3 jogrendszert foglal magába. Elsőként a szovjet jogkört, mely mintául szolgált a többi szocialista ország számára és amely nem állt kapcsolatban a nyugattal. Másodikként az európai szocialista jogkört, mely korábban a római-germán jogcsalád része volt. Végül pedig az Európán kívüli jogkört, amihez Kína, Észak-Korea, Kuba és Vietnám tartoznak. Ennek a jogcsaládnak egy alapvető jellemzője a politika általi erős és közvetlen befolyás, ami miatt a társadalmi viszonyok is közjogiassá váltak. Megjelenik a fordított piramis elve, ahol a legfelsőbb szinteken megjelenő jogi norma a legátfogóbb a célokat tekintve, míg az alsóbb szinteken a végrehajtási rendeletek korlátozzák a jogokat, szűkítik az elveket. Továbbá a jogi túlszabályozottság megnehezítette azt, hogy az emberek el tudjanak igazodni a rengeteg jogszabály között. Montesquieu szerint nem szabad felesleges törvényeket alkotni, mivel azok gyengítik a szükséges törvények erejét. A jogi túlszabályozottságot deregulációval lehet megoldani, vagyis a jogszabályok hatályon kívül helyezésével. Végül fontos jellemzője volt a szocialista törvényesség értelmében a „gumielv”, vagyis általában indokként használták fel olyan döntésekhez, amelyeket más objektív okokkal nem tudtak megmagyarázni.
Vallási és tradicionális jogcsalád
Vallási jogcsalád: Muzulmán, valamint a hindu jogkör tartozik ide.
Muzulmán jogkör
Közel 2 milliárd ember követi napjainkban a muzulmán vallást, melynek területi elhelyezkedése magába foglalja a Közel-Kelet, Távol-Kelet, valamint Észak-Afrika országait is. Nem valósult meg a szekularizáció, vagyis a vallás és a jog nem vált el egymástól. Ha a muzulmán jogforrásokat tekintjük meg, fellelhető egy hierarchikus felépítés. A legfőbb jogforrás a Korán, ami az iszlám szent könyve, Allah kinyilatkoztatásaival pl. egy muzulmán férfinak 4 felesége is lehet. Ezt követi a Szunna, mely Mohamed cselekedetinek, mondásainak gyűjteménye pl. egy muzulmán ember nem fogyaszthat alkoholt. Az Idzsma a muzulmán közösség vezetőinek egységes megállapodás. Végül a jogforrások közé sorolandó még a Kijász, ami az analógiával való érvelést jelenti. A muzulmán büntetőjog szankciórendszere igen széles, hiszen a korbácsolástól egészen a kövezésig terjedhet. A büntetések célja az elrettentés és a megtorlás. Ezen kívül olyan halálbüntetéseket szabtak ki, amelyek az európai és nyugati emberek számára szinte felfoghatatlanak. Halálbüntetés jár többek között istentagadásért, istenkáromlásért és paráználkodásért. De végtaglevágással büntetik a lopást és ujjlevágással a körömfestést.
Hindu jogkör
A hindu jog alapja a hindu vallás, ami kasztokra tagolódó társadalmi formát hirdet. A hindu jog forrásai közé tartozik a szasztra, ami magatartásszabályok, kötelezettségek összessége. A dharma-szasztra a jó és helyes viselkedés szabályait jelenti. Az artha-szasztra az emberek meggazdagodására vonatkozó szabályokat fekteti le. A káma-szasztra pedig a szerelem tudománya, a gyönyör művészetére vonatkozó normák összessége. A 17. században az angol gyarmatosítás során az angolok tudatosan a be nem avatkozás politikáját alkalmazták, majd a common law bevezetésével vegyes jog alakult ki.
Tradicionális jogcsalád: Ez alatt értjük Kínát, Japánt, valamint Fekete-Afrikát.
Kína
Az ősi kínai jog a lehető legmesszemenőkig helyteleníti a viták megoldására a jog alkalmazását, helyette a megbékélés szellemén kell nyugodnia a vita feloldásának. Ennek szintjei először is a csing, vagyis az emberiesség érzése, ami a humánus döntés keresésére koncentrálódik. Ezután következik a li, a közösség rítusai a vita rendezésére. A li az ésszerűség alkalmazását jelenti, végül, ha nem járnak sikerrel, akkor alkalmazzák a jogot.
Japán
A japán jogban kiemelt szerepe van a girinek, ami erkölcsi alapú norma, magatartásszabály. Ennek megsértése a társadalom megbecsülésének elvesztését és a közösség megvetését vonja maga után. Minden társadalmi szituációra létezik egy giri pl. szülőkre vagy gyermekekre. Japán azonban a II. világháború után nyugat-európai és amerikai törvénykönyveket vett át, ezzel változtatva az addigi jogon.
Fekete Afrika országai
A Szaharától délre hármas tagozódás figyelhető meg. Az 1. réteg a fomba, vagyis ősi törzsi szokásjog, amit rendkívül szigorúan vesznek, ha ezt valaki megszegi, kivívja a föld szellemeinek haragját. Emiatt ezt a közösségek tagjai önként követik. A2. réteg a gyarmatosítás által bevezetett, a 3. réteg pedig a függetlenségük óta megalkotott joguk.
Források: Jogi alaptan előadások dr. Monori Gábor előadásában, Prof. dr. Visegrády Antal: Jogi alaptan
Képek: kiemelt kép, kép1, kép2
Sziasztok! Szládovics Fanni vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. Első éves korom óta tevékenykedem a Media Iuris egyik szerkesztőjeként, hiszen az írás mindig is érdekelt és közel állt hozzám. Igyekszem változatos, különféle témákat feldolgozó, elsősorban ismeretterjesztő, kulturális, közéleti és szakmai cikkekel színesebbé tenni az egyetemi lapot.
