A PTE ÁJK nagy hangsúlyt fektet a programokra az egész félév során. Nem csak a szórakoztató események, versenyek kerülnek idén a középpontba, hanem nagy szerepet kapnak különféle konferenciák is, ahol a hallgatók számos különleges előadást meghallgatva edukálódhatnak. Fontosnak tartom, hogy a diákok értesüljenek az ilyen lehetőségekről, hogy ezáltal még jobban elmélyüljenek egy- egy jogi terület, tantárgy vagy téma vonatkozásában. A PTE ÁJK célja, hogy a hallgatói ki tudjanak teljesedni az érdeklődési körüket tekintve, ezért ad lehetőséget arra, hogy ne csak Oktatók, hanem a pályakezdők is előadásokat tarthassanak. A Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék egy nagyon színvonalas műhelykonferenciával készül az érdeklődők számára április 21-én, ahol sok-sok neves előadóval találkozhatunk. A konferencia elején megemlékezik a Tanszék, illetve minden résztvevő szeretett Oktatónkról Dr. Szabó Gábor Tanszékvezető Úrról. Az alábbi cikkel szeretnék egy átfogó képet nyújtani az eseményről, e célból kérdeztem Dr. Barcsi Tamást a konferencia céljáról, valamint három előadót a választott témájukról.
A teljes program a cikk végén található.
Dr. Barcsi Tamás: A Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék a 2019-es rendezvény folytatásaként műhelykonferenciát szervezett 2022. április 21-re. Ezen nem csupán a tanszék munkatársai szerepelnek: azokat az oktatókat-kutatókat, illetve hallgatókat is felkértük előadás tartására, akik valamiképpen együttműködnek tanszékünkkel. Nagy öröm, hogy Karunkról, a PTE két másik Karáról, illetve más egyetemekről sokan elfogadták a meghívásunkat, idén huszonhét előadónk lesz. A konferencia résztvevői a válság különféle aspektusait járják körül, az érdeklődők előadást hallgathatnak többek között a válság fogalmáról, az ökológiai válságról, a pandémiáról, az orosz-ukrán háborúról. Rendezvényünk multidiszciplináris szemléletű, jogászok, filozófusok, politológusok, történészek tudományterületük szempontjai alapján beszélnek a válság valamely vonatkozásáról. A nyitó előadásokat Weiss János filozófiaprofesszor és Boncz Imre orvos-közgazdász professzor tartják. Több joghallgató is bemutatja a témához kapcsolódó kutatását, nekik külön köszönöm az aktivitást. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Kiss Virgínia, Karunk negyedik évfolyamos tanulója, elmesélte nekem, hogy hogyan esett a migrációra, mint témára a választása, illetve, hogy mi az az üzenet, amit át szeretne adni. Előadásának címe: Migrációs hullámok a 21. századi Európai Unióban.
Kiss Virgínia: Azért esett erre a témára a választásom, mert aktuális és anno egy szemináriumon – Az Európai Unió Jog-és állambölcseleti problémái – kezdtem ezt a témát kifejteni és előadni, már akkor is aktuális volt, de most végképp az az ukrán helyzet miatt. Az üzenetem az lenne, hogy akárhonnan jönnek is az emberek legyünk elfogadók és megértőek, ha tudunk segítsünk! Tudom jól, hogy nem szent minden bevándorló, beleértve az arab vagy ukrán személyeket, mert egyúttal jöhetnek olyan személyek is, akik bűncselekményeket követtek el vagy követnek el, például a terrorcselekmény, illetve terrorizmus finanszírozása, bűnszervezetben részvétel stb., de ne általánosítsunk és ne legyünk rasszisták!
Dr. Vörös Eszter Tanárnő előadásának címe az: Emberi fejlettség – A szegénység új megközelítése. Kíváncsi voltam, hogy a Tanárnő miért ebben a témában kezdett gondolkodni, valamint, hogy mi a véleménye arról, hogy milyen előnyei lehetnek annak, hogy a hallgatókat is bevonják a PTE ÁJK-n a konferencia programjába és ők is szabadon előadhatnak.
Dr. Vörös Eszter: A tanszékünk által szervezett műhelykonferencia „A válság elméleti vonatkozásai” címet viseli, Mérő Lászlótól pedig tudhatjuk, hogy „a fejlődés és a válság egy tőről fakad.” Az általam választott téma „Az emberi fejlettség – a szegénység új megközelítése”. Előadásomban a szegénységnek – mint a gazdasági válság egyik megnyilvánulási formájának – a megszüntetésére alkalmazott EU-s törekvéseket veszem sorra. Egy olyan társadalmi jelenségről van szó, amelyet minden ember megtapasztalhat a környezetében. A „szegény” jelző vonatkozhat anyagi és nem anyagi helyzetre egyaránt, meghatározása a különböző korokban és helyeken eltér egymástól. Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága deklarálta, hogy „A szegénység a megfelelő életszínvonal fenntartásához és más – polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális – jogok érvényesítéséhez szükséges erőforrások, képességek, választási és érdekérvényesítési lehetőségek és a biztonság tartós vagy krónikus hiányát jelenti.” Napjainkban azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a szegénység fogalmát egyre inkább felváltja a társadalmi kirekesztődés fogalma. Ez a meghatározás jóval szélesebb jellemzőket takar, mint a szegénység meghatározása. A jövedelem- és munkanélküliség mellett jelenti a lakhatástól, az oktatástól, az egészségügyi és szociális ellátórendszertől, a kommunikációtól, a közlekedéstől, a társadalmi segítségnyújtástól való megfosztottságot is. Sőt, kirekesztett az az ember is, aki nem fér hozzá az életét befolyásoló és meghatározó információkhoz, pl. a lakóhelyén született döntésekhez, a döntés-előkészítés véleményezéséhez. Az előadás központjában a szegénység új megközelítésére és visszaszorítására szolgáló úgynevezett emberi fejlettségi index (HDI) áll. Ez a mérőszám a különböző országokban az életminőséget befolyásoló számos tényezőt (például a várható élettartamot, az írni-olvasni tudást, az oktatáshoz való hozzáférést, az életszínvonalat, a nemek közötti egyenlőséget és a gyermekjólétet) veszi alapul és az ENSZ évente megjelenő emberi fejlődési jelentéseiben teszik közzé. Használatával megkülönböztethetők a fejlett, fejlődő és fejletlen országok, lehetővé teszi tehát a világ országainak összehasonlítását a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Az ENSZ tagállamait minden évben rangsorolják a HDI szerint. A lista élén végén álló országokban értelemszerűen kimutathatók a válság különböző aspektusai (gazdasági, szociális, politikai, kulturális).
Tanszékünk első számú prioritása, hogy a Tudományos Diákkörünk hallgatóit a tudományos élet kihívásaira felkészítsük, lehetőséget biztosítsunk számukra arra, hogy szakmai konferencián is kipróbálhassák magukat, tapasztalatot szerezhessenek, és az általuk választott/kutatott témákat országosan is elismert szakemberek előtt mutathassák be. Emellett az sem utolsó szempont, hogy a konferencia anyagából kötet készül, így a hallgatóknak ez egy remek lehetőség a publikálásra is. A mostani konferenciához hasonlóan az egyetemen túlmutató hallgatói tudományos tevékenységeket támogatják a tanszéki TDK fórumbeszélgetései, a kéthetente megrendezésre kerülő Társadalomelméleti Vitakörök, sőt bizonyos tekintetben évtizedek óta e célt szolgálják a tanszéki oktatónk, Dr. Horváth Csaba által alapított FÉK népszerű programjai is.
Várallai Luca harmadik évfolyamos hallgató is betekintést engedett abba, hogy témájának miért A béranyaság jogi és morális kérdései a háború tükrében témát választotta és miért tartja fontosnak, hogy beszéljünk róla, valamint felkészüléséről is mesélt.
Várallai Luca: Az ukrajnai háború kapcsán rengeteg újságcikk, tudományos lap hozott fel olyan témákat is, melyek kevésbé fókuszálnak a konfliktust kirobbantó körülményekre, inkább az utána következő másodlagos tényezőkre. Ilyen eset volt pl. az ukrán béranyák által kihordott magzatok megörökített fényképe, ahogy a bombázás közben próbálják őket biztonságban tartani. Számomra megdöbbentő volt, hogy az amúgy sem mindennapi történetek mellett hozzácsapódik a háború szele, így elkezdett érdekelni ennek a jogi háttere is.
A téma fontossága abban rejlik, hogy maga a béranya-rendszer mennyire idegen a magyar társadalomban és hogy ennek milyen hátteret ad az, hogy ezek a kisbabák ilyen körülmények között maradtak már az életük elején.
A konferencia jó lehetőség arra, hogy kipróbálja magát a hallgató, több ilyen konferencián részt vettem már én is. A rutinosabbak van, hogy nagyon nem is készülnek, de vannak, akik heteket. Ha van számomra olyan téma, ami mást is érdekelhet – vagy nem is túl populáris, de jól elő lehet adni -, szívesen mélyedek el benne és készülök fel belőle. Általában a saját intuitív gondolataim, a „storytelling” és persze a tudományos háttér is szerepet kap az előadásaimban.
A RENDEZVÉNY RÉSZLETES PROGRAMJA
A VÁLSÁG ELMÉLETI VONATKOZÁSAI
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszékének II. „hibrid” (jelenléti és online) Műhelykonferenciája
Pécs, 48-as tér 1., Faluhelyi Ferenc előadóterem 2022. április 21.
9:00 – 9:40 A KONFERENCIA MEGNYITÁSA
Dr. Barcsi Tamás egyetemi docens, mb. tanszékvezető
Emlékezés Dr. Szabó Gáborra, a Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék vezetőjére
NYITÓ ELŐADÁSOK
Levezető elnök: Dr. Barcsi Tamás
9:40 – 10:00 A válság fogalma és alakzatai
Dr. Weiss János egyetemi tanár, PTE Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék
10:00 – 10:20 A koronavírus járvány szakmapolitikai kihívásai
Dr. Boncz Imre egyetemi tanár, intézetigazgató, PTE Egészségtudományi Kar, stratégiai elnökhelyettes, Klinikai Központ
10:20 – 10:40 DISKURZUS
10:40 – 10: 50 KÁVÉSZÜNET
A VÁLSÁG JOGI ASPEKTUSAI
Levezető elnök: Dr. Diósi Szabolcs
10:50 – 11:10 Válságok árnyékában (online)
Dr. Pongrácz Alex egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék
11:10 – 11:30 Jogállamiság és pandémia – a válságkezelés alkotmányosságának aktuális kérdései (online)
Dr. Mészáros Gábor egyetemi adjunktus, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
11:30 – 11:50 Jogforrási szintek dilemmája a válságkezelésben
Dr. Zeller Judit egyetemi docens, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszék
11:50 – 12:10 Klímaválság az IPCC-jelentések tükrében
Dr. Pánovics Attila egyetemi adjunktus, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
12:10 – 12:30 Válságkezelés mint közigazgatási funkció
Dr. Fábián Adrián egyetemi tanár, dékán, PTE Állam- és Jogtudományi Kar
12:30 – 13:00 DISKURZUS
13:00 – 13:30 EBÉDSZÜNET
A VÁLSÁG FILOZÓFIAI, TÁRSADALOMELMÉLETI VONATKOZÁSAI
(Faluhelyi Ferenc előadóterem)
Levezető elnök: Dr. Barcsi Tamás
13:30 – 13:50 Válság és esemény
Dr. Bagi Zsolt egyetemi adjunktus, tanszékvezető, PTE Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék
13:50 – 14:10 A válság: határ vagy korszak? (online)
Dr. Balogh László Levente egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Politikatudományi Tanszék
14:10 – 14:30 Lehet-e a válság a normalitás? – a posztmodern kapitalizmus társadalomelméletéhez (online)
Dr. Kiss Viktor kutató, Politikatörténeti Intézet, Társadalomelméleti Műhely
14:30 – 14:50 Episztemikus korrupció a tudományban (online)
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet
14:50 – 15:10 Államok a globális válságok árnyékában – nemzetközi együttműködés vagy önsegélyezés? (online)
Soós Kinga egyetemi tanársegéd, ELTE Társadalomtudományi Kar, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszék
15:10 – 15:50 DISKURZUS
15:50 – 16:00 KÁVÉSZÜNET
KISZOLGÁLTATOTT HELYZETEK, JOGI MEGOLDÁSOK
(Irk Albert előadóterem)
Levezető elnök: Dr. Monori Gábor
13:30 – 13:50 Tanszék Válság, krízis, az áldozatsegítés mint szolgáltatás releváns kérdései (online)
Dr. Szekeres Diána egyetemi docens, tanszékvezető, Testnevelési Egyetem, Sportjogi
13:50 – 14:10 Emberi fejlettség – A szegénység új megközelítése
Dr. Vörös Eszter egyetemi tanársegéd, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
14:10 – 14:30 Betegjogi küzdelmek a koronavírus okozta szuppresszióval szemben
Kovács Klaudia egyetemi hallgató, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, III. évf.
14:30 – 14:50 A béranyaság jogi és morális kérdései a háború tükrében
Várallai Luca egyetemi hallgató, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, III. évf.
14:50 – 15:10 Migrációs hullámok a 21. századi Európai Unióban
Kiss Virginia egyetemi hallgató, PTE Állam- és Jogtudományi Kar IV. évf.
15:10 – 15:50 DISKURZUS
15:50 – 16:00 KÁVÉSZÜNET
POLITIKAELMÉLETI, TÖRTÉNETTUDOMÁNYI VÁLSÁGÉRTELMEZÉSEK
(Faluhelyi Ferenc előadóterem)
Levezető elnök: Dr. Horváth Csaba
16:00 – 16:20 A vihar előszele – az Orosz Birodalom válsága a 19-20. század fordulóján. Út az első orosz forradalomhoz és az első alkotmányhoz
Dr. Bebesi György egyetemi docens, PTE Bölcsészettudományi Kar, Újkortörténeti Tanszék
16:20 – 16:40 A válság kultúraelméleti értelmezései – párhuzamos univerzumok a háború igazolásában
Dr. Koller Inez Zsófia egyetemi adjunktus, PTE Bölcsészettudományi Kar, Művelődéstudományi Tanszék
16:40 – 17:00 Tiltott gyakorlatok, „elfogadhatatlan kockázat” – Uniós törekvések a diszruptív MI technológiák megfékezésére
Dr. Diósi Szabolcs PhD hallgató, PTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Kar, Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék
17:00 – 17:20 2022 és az orosz agresszió – semmibe vagy komolyan vesszük a nemzetközi jog feltétlen érvényesülést kívánó normáinak koncepcióját? (online)
Dr. Csapó Zsuzsanna egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék
17:20 – 17:40 Válságban a liberális demokrácia? Válaszok politikatudományi megközelítésben
Dr. Glied Viktor egyetemi docens, PTE Bölcsészettudományi Kar, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék
17:40 – 18:00 DISKURZUS
A VÁLSÁG KULTURÁLIS, TÖRTÉNETI DIMENZIÓI
(Irk Albert előadóterem)
Levezető elnök: Dr. Vörös Eszter
16:00 – 16:20 A „nyugati” férfiasság válsága
Dr. Tevesz László PhD, történész
16:20 – 16:40 Könyvtár vs. számítógép, filozófia vs. digitalizáció, értékek vs. profit, avagy min is kéne gondolkodnunk a 21. században?
Dr. Novák Pál egyetemi tanársegéd, PTE Egészségtudományi Kar
16:40 – 17:00 A különböző államokban létrehozott haláltáborok erkölcsi és jogi kérdései
Kinyó Zsolt egyetemi hallgató, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, lev. II. évf.
17:00 – 17:20 A szólásszabadság és gyűlöletbeszéd kérdéskörének aktualitásai
Illés Zsófia egyetemi hallgató, PTE Állam- és Jogtudományi Kar III. évf.
17:20 – 17:40 Abortusz a mozivásznon – Az abortusz kérdésének ábrázolása a filmekben
Klász Bettina egyetemi hallgató, PTE Állam- és Jogtudományi Kar III. évf.
17:40 -18:00 DISKURZUS
