Előző cikkemben az ügyészi pályáról írtam rövid ismertetőt, hogy hogyan válhat valaki ügyésszé, és mivel is foglalkoznak a szakma elhivatottjai. Cikksorozatom következő részében az igazságszolgáltatásban dolgozókkal és ismét egy tradicionális jogászi hivatásrenddel, a bírói pályával foglalkozok.
A bírói hivatást a legtöbben a jogászi pálya csúcsának tekintik. Bár magas presztízzsel jár ez a szakma, sokak számára mégis „taszító” ez a hivatás, mert egy-egy bírójelöltnek egy hosszú ranglétrán kell feljebb haladnia és ez nagyon sok időt vesz igénybe.
A bíróság szervezetrendszere
A bírák munkájának megismeréséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az igazságszolgáltatás felépítésével. Magyarországon az igazságszolgáltatás a Kúriából, az ítélőtáblákból, a törvényszékekből, a járásbíróságokból és a kerületi bíróságokból épül fel. A vidéki és kerületi járásbíróságokat egy elnök vezeti és ez a szerv mind büntető, mind polgári ügyekkel foglalkozik első fokon. Első- és másodfokú ügyek bíróságai a törvényszékek, ahova két módon juthatnak el a különböző ügyek. Egyrészt úgy, hogy az első fokon hozott ítélettel szemben fellebbeznek, vagy már alapból a törvényszékek hatáskörébe kerülnek, így ebben az esetben elsőfokú bíróságként járnak el. A törvényszékeken tárgyalt ügyek legtöbbször kiemelkedő súlyú bűncselekmények (például emberölés vagy kémkedés) vagy olyan polgári perek, amelyeknél a per tárgya kiemelkedően nagy összeg. Az ítélőtáblák létrehozásának fő indoka az volt, hogy a korábbi Legfelsőbb Bíróságot tehermentesítsék. Ma öt ítélőtábla működik az országban: Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsen és Szegeden. Az ítélőtáblákon azokat az ügyeket bírálják el, amelyek törvényszéki ítéletei ellen fellebbeztek. Az ítélőtáblák közigazgatási ügyekben nem járnak el.
A Kúria a bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el és a legfontosabb feladata a következetes és egységes bírói gyakorlat kialakítása. Fő feladatát jogegységi határozatokkal hajtja végre, amelyeknek az alsóbb bíróságokra tekintettel kötelező erővel bírnak és elvi jellegű iránymutatást nyújtanak. A Kúria a törvényszékek és ítélőtáblák ellen előterjesztett jogorvoslatokat vizsgálja meg, a felülvizsgálati kérelmekben jár el, a jogorvoslati panaszok elbírálója, és joggyakorlat-elemzéssel foglalkozik.
Igazságügyi alkalmazottak
A bíróságok szerves részét képezik a különböző igazságügyi alkalmazottak, ilyenek az írnokok, a tisztviselők, a bírósági fogalmazók és a bírósági titkárok.
A bíróság ügyviteli és adminisztrációs feladatait az írnokok látják el, ők a bírókat adminisztratív módon támogatják, az ügyiratokat kezelik és az ügyfeleket tájékoztatják.
A bírósági tisztviselők körébe tartozik a főtanácsadó, a bírósági ügyintéző és a végrehajtási ügyintéző. A bírósági tisztviselők érdemi és ügydöntő feladatokat látnak el, például hiánypótlásra felhívó, eljárást felfüggesztő végzéseket hoznak.
A bírósági fogalmazó a kötelezően elvégzendő hároméves gyakorlat során különböző feladatokat köteles ellátni. A bírósági fogalmazó jegyzőkönyvet, határozat-tervezeteket, jogkutatást végez és ügyfélfogadással is foglalkozik. Az úgynevezett panasznapokon önállóan végezheti feladatait, máskor egy instruktor bíró felügyeli munkásságát. Bírói fogalmazó az lehet, aki sikeres fogalmazói nyelvvizsgával rendelkezik.
A bírósági titkárok valamennyi ügyszakban eljárhatnak. Feladatkörükbe tartozik a bírók munkájának segítsége, ezt a bírói hivatásra való felkészülésük keretein belül végzik. Emellett azon ügyekben járhatnak el önállóan, ahol önálló aláírási joggal jogosult eljárni, például szabálysértési esetekben, magánvádas eljárásokban és csőd- és felszámolási ügyekben.
A bírák
Az ítélkezési tevékenységet a bírósági szervezetrendszer különböző fokain látják el a bírók. A bírók büntetőügyekben, magánjogi vitákban, közigazgatási határozatok törvényességében hoznak döntést. A bírói álláshelyek sikeres pályázat benyújtását követően nyerhetőek el. Ahhoz, hogy valakit bíróvá nevezzenek ki több kikötésnek is meg kell felelnie. Így csak az szerezhet kinevezést, aki 30. életévét betöltötte, cselekvőképes magyar állampolgár, jogi diplomával és szakvizsgája van (a jogi szakvizsga felépítését előző cikkemben ismertettem), legalább egyéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagyonnyilatkozat megtételét vállalja, érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel és érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik.
Az első bírói kinevezés – az ügyészi kinevezéshez hasonlóan – három év határozott időre szól, kivételes esetben határozatlan időre.
5 érdekesség a bíróságokról és azok működéséről
- Az Országos Bírósági Hivatal egyik fő stratégiája az időszerű ítélkezés. Ez azt jelenti, hogy az ügyeket ésszerű határidőn belül bírálják el.
- Évente közel másfél millió ügyben hoznak jogerős ítéletet a bíróságok.
- A perek 87%-a egy éven belül befejeződik. A civilisztikai ügyek esetében ez az arány 97,5%.
- A bírósági szervezet 185 bírósági ingatlant kezel, ezek 462 ezer négyzetméter összterületen helyezkednek el.
- A közigazgatási pereket Európa-szerte Magyarország jár el a leggyorsabban.
Képek: kiemelt kép, 1, 2, 3
