A tradicionális jogászi hivatásokon túl, számos pálya van, ahol jogi diplomával és jogi szakvizsgával kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki kiváló, magas presztízzsel rendelkező munkaerővé váljon. Az ilyen jogászi hivatások közül cikkemben rövid bemutatóval ismertetek egy-egy karrierutat, amelyeket a jogászi diplomával rendelkező pályakezdők a felvi.hu felmérése alapján jelentős számban választanak.
Jegyző, aljegyző
A jegyzők az önkormányzatok működéséhez a jogászi szakértelmet biztosítják. A fővárosi önkormányzatok esetében főjegyzői tisztségről, a kerületi és települési önkormányzatoknál jegyzői titulusról beszélhetünk. A 10.000 főnél kevesebb lakosságszámú települések úgy is dönthetnek, hogy közös jegyzőt bíznak meg a jegyzői feladat- és hatáskörök ellátására. A polgármesteri hivatal, illetve a közös hivatal vezetője a jegyző. A jegyzői kinevezés határozatlan időre szól, egészen addig, amíg az önkormányzat újabb pályázatot ír ki a jegyzői tisztség betöltésére. A jegyző államigazgatási ügyekben hoz döntést, a polgármesteri hivatal alkalmazottainak a munkáltatója, a képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal vesz részt, az általa vezetett hivatal tevékenységéről évente legalább egyszer az üléseken beszámol. Továbbá azt is felügyeli, hogy a képviselőtestület és a polgármester tevékenysége nem jogsértő-e és a törvényességnek megfelel.
10.000 feletti lakosságszámú település esetében kötelező aljegyzőt kinevezni, megyei jogú városokban és a fővárosban több aljegyző is működhet. Az aljegyzői hivatáshoz is ugyanolyan képesítésekkel kell rendelkezni, mint amilyeneket a törvény előír a jegyző esetében is. Így az lehet jegyző, aki jog- és államtudományi (vagy közgazdász, esetleg közigazgatási) mester végzettséggel rendelkezik és sikeres jogi vagy közigazgatási szakvizsgát tett, valamint legalább két évi közigazgatási gyakorlatot teljesített.
Közjegyző
A közjegyzők legfőbb feladatát úgy tudnánk meghatározni, hogy céljuk a hosszan tartó, évekig elnyúló jogviták és pereskedések megelőzése, elkerülése, mivel az ő munkájukkal kitérhetünk az elől, hogy ilyen hosszadalmas procedúrákkal érvényesíthessük jogainkat. Olyan szolgáltatásokat nyújthatnak ügyfeleiknek, amilyenekkel az ügyvédek is szolgálni tudnak, például meghatalmazásokat készíthetnek okiratokhoz, végrendeletekhez és különféle szerződéseket készíthetnek. Ezen felül a törvényi felhatalmazás erejénél fogva eljárásokat folytathatnak; főként hagyatéki eljárásokban működnek közre. A közjegyzői okiratok különleges bizonyító erővel bírnak, így, ha valaki meg akarja támadni a közokiratot, akkor neki kell bizonyítani, hogy ami abban szerepel, az nem felel meg a valóságnak.
Érdekesség a közjegyzőkkel kapcsolatban, hogy díjazásuk évek óta változatlan. Ez annak is köszönhető, hogy 1991-ben egy igazságügyi miniszteri rendelet határozta meg a közjegyzők bérezését.
Jogtanácsosok
Aki jogtanácsosként tevékenykedik, az általában egy cég munkavállalója. Munkájával az adott cég jogszerű működéséhez járul hozzá, a jogok érvényre juttatásában vállal fő szeret és figyel arra, hogy minden megfeleljen a törvényesség keretein belül felállított követelményeknek. A jogtanácsosok munkája láthatjuk, hogy sok hasonlóságot mutat az ügyvédi hivatással. Azonban ez a pálya nem biztosít olyan széleskörű lehetőségeket és szabadságot, mint az ügyvédkedés. 2017-ig, közel 34 éven keresztül szigorú szabályozások vonatkoztak a jogtanácsosi tevékenykedésekre, így az ilyen hivatással rendelkezők nem vállalhattak védői szerepet büntetőeljárási ügyekben. 2017-ben vezettek be új rendelkezéseket a hivatásra vonatkozóan, azóta ügyvédi tevékenység címszó alatt részletezik a jogtanácsosi feladat- és hatásköröket. A jogtanácsosok széleskörű feladatvégzéséhez nevüket nyilvántartásban kell rögzíttetni. Ezt az ő esetükben az adott területen illetékes ügyvédi kamara végzi. Akinek a neve nem szerepel ilyen névjegyzékben, annak a munkaköre szűkebb körű; nem jegyezhetnek ellen okiratot és nem vállalhatnak jogi képviseletet sem.
További megszorítás a pályával kapcsolatban, hogy aki jogtanácsosként tevékenykedik, az nem vállalhat ügyvédi tevékenységet munkája mellett és legfeljebb két munkaviszonnyal rendelkezhet. Fizetségüket tekintve, a jogtanácsosokra a közszolgálati bértábla az irányadó.
Jogi szakfordító
Ehhez a pályához nem elég a jogi szakkifejezések megfelelő ismerte, magas szintű nyelvi tudás is szükséges a pályához, mivel az itt dolgozó személy hazai és multinacionális vállalatok, magánszemélyek és ügyvédek részére vállalnak jogi szakfordítást.
Természetesen a jogi diplomával vállalható állások listája igen hosszú, ezzel a szakmával szerteágazó lehetőségek közül választhat a pályakezdő és biztos, hogy mindenki megtalálja a számára kedvező munkát a neki tetsző szektorban. Így mindig fennáll a lehetősége annak, hogy egyetemi oktatóként tevékenykedjen az adott személy, bírósági végrehajtói állást vállaljon, de akár a földhivatal vezetőjévé is válhat az, aki jogi végzettséggel rendelkezik.
Remélem segítséget nyújtottam cikksorozatommal azoknak, akik még bizonytalanok abban, hogy melyik úton indulnak el majd a későbbiekben, azzal, hogy a főbb jogászi hivatásokra rávilágítottam és bemutattam.
